Elhunyt Grétsy László

  • narancs.hu
  • 2024. január 22.

Tudomány

Kilencvenegy éves korában meghalt az egyik legismertebb magyar nyelvész, tanár, a modern kori magyar nyelvművelés nagy alakja, Grétsy László, akit tévé- és rádiószereplései nyomán ismert meg az ország.

Grétsy László 1932-ben született Budapesten, a pesterzsébeti Kossuth Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE magyar-történelem szakán tanult. 1960-ban szerezte meg a diplomáját, ezután a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki, és ezután írta meg első, nyelvápolással foglalkozó könyveit. 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető elnöke volt. 2013 óta tiszteletbeli elnöke a szövetségnek.

Grétsyt a televízión keresztül ismerte meg az ország: közös műsora volt Vágó Istvánnal, az Álljunk meg egy szóra! a hétköznapi nyelvhasználat művelésére vállalkozott.

 
 Grétsy László budapesti otthonában 2020. november 23-án.
Fotó: MTI/Cseke Csilla
 

 

A nyelvész elnyerte az Apáczai Csere János-díjat (1992), a Prima- (2004) és Prima Primissima-díjat (2012) és a Magyar Örökség-díjat is (2007). Kemény Gáborral közösen szerzője volt a Nyelvművelő kéziszótárnak.

A nyelvész halálhírét hétfőn kora délután az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, egy konferencián jelentették be, ahol ő maga is vendég lett volna. Mint közölték, Grétsy László vasárnap álmában békésen elhunyt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.