Elhunyt Grétsy László

  • narancs.hu
  • 2024. január 22.

Tudomány

Kilencvenegy éves korában meghalt az egyik legismertebb magyar nyelvész, tanár, a modern kori magyar nyelvművelés nagy alakja, Grétsy László, akit tévé- és rádiószereplései nyomán ismert meg az ország.

Grétsy László 1932-ben született Budapesten, a pesterzsébeti Kossuth Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE magyar-történelem szakán tanult. 1960-ban szerezte meg a diplomáját, ezután a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki, és ezután írta meg első, nyelvápolással foglalkozó könyveit. 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető elnöke volt. 2013 óta tiszteletbeli elnöke a szövetségnek.

Grétsyt a televízión keresztül ismerte meg az ország: közös műsora volt Vágó Istvánnal, az Álljunk meg egy szóra! a hétköznapi nyelvhasználat művelésére vállalkozott.

 
 Grétsy László budapesti otthonában 2020. november 23-án.
Fotó: MTI/Cseke Csilla
 

 

A nyelvész elnyerte az Apáczai Csere János-díjat (1992), a Prima- (2004) és Prima Primissima-díjat (2012) és a Magyar Örökség-díjat is (2007). Kemény Gáborral közösen szerzője volt a Nyelvművelő kéziszótárnak.

A nyelvész halálhírét hétfőn kora délután az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, egy konferencián jelentették be, ahol ő maga is vendég lett volna. Mint közölték, Grétsy László vasárnap álmában békésen elhunyt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.