Elhunyt Grétsy László

  • narancs.hu
  • 2024. január 22.

Tudomány

Kilencvenegy éves korában meghalt az egyik legismertebb magyar nyelvész, tanár, a modern kori magyar nyelvművelés nagy alakja, Grétsy László, akit tévé- és rádiószereplései nyomán ismert meg az ország.

Grétsy László 1932-ben született Budapesten, a pesterzsébeti Kossuth Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE magyar-történelem szakán tanult. 1960-ban szerezte meg a diplomáját, ezután a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki, és ezután írta meg első, nyelvápolással foglalkozó könyveit. 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető elnöke volt. 2013 óta tiszteletbeli elnöke a szövetségnek.

Grétsyt a televízión keresztül ismerte meg az ország: közös műsora volt Vágó Istvánnal, az Álljunk meg egy szóra! a hétköznapi nyelvhasználat művelésére vállalkozott.

 
 Grétsy László budapesti otthonában 2020. november 23-án.
Fotó: MTI/Cseke Csilla
 

 

A nyelvész elnyerte az Apáczai Csere János-díjat (1992), a Prima- (2004) és Prima Primissima-díjat (2012) és a Magyar Örökség-díjat is (2007). Kemény Gáborral közösen szerzője volt a Nyelvművelő kéziszótárnak.

A nyelvész halálhírét hétfőn kora délután az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, egy konferencián jelentették be, ahol ő maga is vendég lett volna. Mint közölték, Grétsy László vasárnap álmában békésen elhunyt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.