Feltámadó gyermekbetegségek

Kiütéses vereség

Tudomány

Szamárköhögés és kanyaró: két olyan, korábban már visszaszorítottnak gondolt fertőző betegség, amely napjainkban is terjed – a hiba az emberekben van.

Paradox módon éppen a Covid-vakcinák kiterjedt alkalmazása és vélelmezhető sikere nyomán az oltásellenes mozgalom is megerősödött; a makacs ostobaság pedig ez esetben is „meghozta a gyümölcsét”: olyan ragályos betegségek terjednek a világban, így közvetlen szomszédságunkban is, amelyekről azt hihetnénk, már rég eltűntek, és csak olvasmány- vagy filmélményeinkben élnek.

Köhög, de nem bolha

Hogy ne menjünk messzire: a helyi egészségügyi hatóságok is kész tényként kezelik, hogy a gyerekek számára nélkülözhetetlen (és amúgy kötelező) védőoltásokat „elvből” elutasító szülők miatt robbant ki a most is zajló, határokat is átlépő szamárköhögés-járvány Szerbiában. A szamárköhögés (szép orvosi latin kifejezéssel: pertussis) egy főleg újszülöttekre nézve veszélyes betegség, okozója a Bordatella pertussis nevű baktérium, amely a fertőzött személy köhögése nyomán cseppfertőzéssel terjed egyik áldozatról a másikra. A betegség egyszerű megfázással kezdődik, de ezt követően jön egy akár hónapokig tartó görcsös köhögéssel járó fázis; a köhögésrohamok súlyosságára jellemző, hogy akár bordatöréshez is vezethetnek, egy fertőzött csecsemőnél pedig fennáll a légzéskimaradás veszélye is. Örvendetes, hogy már jó ideje rendelkezésre áll magas hatékonyságú vakcina a szamárköhögés kialakulásának megelőzésére, a beadásának azonban akadnak mellékhatásai is, bár az életet azok nem veszélyeztetik. Ismerünk teljes sejtes és úgynevezett acelluláris, a szamárköhögés baktériumát csupán nyomokban tartalmazó vakcinát is: az előző hatékonysága 78 százalék, az utóbbié 71–85 százalék, hozzátéve, hogy az acelluláris védőoltás effektivitása a beadás után évről évre rohamosan csökken, míg a teljes sejtesé csak kisebb mértékben. De gondoljunk bármit ezekről a nem túl magas százalékokról, az elmúlt évtizedekben a rendszeresen már csecsemőkorban adott védőoltással sikerült – legalábbis a mi régiónkban – elkerülni komoly szamárköhögés-járványok kialakulását. És nem csak ezeket: jól emlékezhetünk rá, hogy a szamárköhögés és diftéria (a kötelező Móra Ferenc-elbeszélésekből vagy frissen a Napóleon-filmből ismerős torokgyík), valamint vérmérgezés (tetanusz) ellen egyszerre kaptuk a Di-Per-Te oltást. Ezt ráadásul a magyar oltási rend szerint többször is megismétlik: először 2–4 hónapos korukban kapnak ilyen oltást a csecsemők, de 18 hónaposan, 6 és 11 évesen is érkezik ismétlés, alkalmanként más összetevőkkel is kiegészítve.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.