Feltámadó gyermekbetegségek

Kiütéses vereség

Tudomány

Szamárköhögés és kanyaró: két olyan, korábban már visszaszorítottnak gondolt fertőző betegség, amely napjainkban is terjed – a hiba az emberekben van.

Paradox módon éppen a Covid-vakcinák kiterjedt alkalmazása és vélelmezhető sikere nyomán az oltásellenes mozgalom is megerősödött; a makacs ostobaság pedig ez esetben is „meghozta a gyümölcsét”: olyan ragályos betegségek terjednek a világban, így közvetlen szomszédságunkban is, amelyekről azt hihetnénk, már rég eltűntek, és csak olvasmány- vagy filmélményeinkben élnek.

Köhög, de nem bolha

Hogy ne menjünk messzire: a helyi egészségügyi hatóságok is kész tényként kezelik, hogy a gyerekek számára nélkülözhetetlen (és amúgy kötelező) védőoltásokat „elvből” elutasító szülők miatt robbant ki a most is zajló, határokat is átlépő szamárköhögés-járvány Szerbiában. A szamárköhögés (szép orvosi latin kifejezéssel: pertussis) egy főleg újszülöttekre nézve veszélyes betegség, okozója a Bordatella pertussis nevű baktérium, amely a fertőzött személy köhögése nyomán cseppfertőzéssel terjed egyik áldozatról a másikra. A betegség egyszerű megfázással kezdődik, de ezt követően jön egy akár hónapokig tartó görcsös köhögéssel járó fázis; a köhögésrohamok súlyosságára jellemző, hogy akár bordatöréshez is vezethetnek, egy fertőzött csecsemőnél pedig fennáll a légzéskimaradás veszélye is. Örvendetes, hogy már jó ideje rendelkezésre áll magas hatékonyságú vakcina a szamárköhögés kialakulásának megelőzésére, a beadásának azonban akadnak mellékhatásai is, bár az életet azok nem veszélyeztetik. Ismerünk teljes sejtes és úgynevezett acelluláris, a szamárköhögés baktériumát csupán nyomokban tartalmazó vakcinát is: az előző hatékonysága 78 százalék, az utóbbié 71–85 százalék, hozzátéve, hogy az acelluláris védőoltás effektivitása a beadás után évről évre rohamosan csökken, míg a teljes sejtesé csak kisebb mértékben. De gondoljunk bármit ezekről a nem túl magas százalékokról, az elmúlt évtizedekben a rendszeresen már csecsemőkorban adott védőoltással sikerült – legalábbis a mi régiónkban – elkerülni komoly szamárköhögés-járványok kialakulását. És nem csak ezeket: jól emlékezhetünk rá, hogy a szamárköhögés és diftéria (a kötelező Móra Ferenc-elbeszélésekből vagy frissen a Napóleon-filmből ismerős torokgyík), valamint vérmérgezés (tetanusz) ellen egyszerre kaptuk a Di-Per-Te oltást. Ezt ráadásul a magyar oltási rend szerint többször is megismétlik: először 2–4 hónapos korukban kapnak ilyen oltást a csecsemők, de 18 hónaposan, 6 és 11 évesen is érkezik ismétlés, alkalmanként más összetevőkkel is kiegészítve.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.