Pulaskit, aki lengyel nemesként önkéntesként harcolt George Washington hadseregében a britek ellen az 1775-83-as háborúban, akit mind a lengyelek, mind az amerikaiak hősként tisztelnek. A tábornokot, akiről úgy tartják, hogy 1777-ben a brandywine-i csatában George Washington életét is megmentette, az "amerikai lovasság atyjaként" ismerik.
Rendkívüli bátorságáról volt ismert, valamint arról, hogy nagyon zárkózott volt, nehéz természetű, nem érdekelték a nők és az ital. Harmincnégy éves korában a savannahi ütközetben 1779-ben súlyosan megsebesült, néhány nap múlva pedig meghalt.
Donald Trump elnök tavaly elrendelte, hogy halála napján, október 11-én Pulaski-emléknapot tartsanak.
A kutatók először húsz éve fedezték fel Pulaski nemét, amikor lebontották a tábornoknak a georgiai Savannahban emelt emlékművet és exhumálták a maradványait. Charles Merbs, az Arizonai Állami Egyetem törvényszéki orvosa és Karen Burns antropológus közösen tanulmányozták a csontokat, és megállapították, hogy női csontvázról van szó.
Bár több részlet utalt erre, húsz éve a kutatók még nem rendelkeztek olyan DNS-technikával, amely végérvényesen bebizonyította volna, hogy az emlékmű alatt talált csontváz Pulaskié volt. Az arizonai egyetem viszont tavaly ismét elővette a kutatást, hogy összehasonlítsa Pulaski és az unokahúga csontvázát.
"Most márt tudjuk, hogy a csontok valóban Pulaskié voltak, de az probléma, hogy női csontvázról van szó" – mondta Charles Merbs.
A kutató szerint ugyanis Pulaski arisztokrata családja nem volt teljesen biztos a gyermek nemében a születésekor, és fiúként nevelték fel. Merbs szerint ez megmagyarázza a személyiségét, magányosságát és absztinenciáját. Merbs szerint nem valószínű, hogy a férfiként nevelt Pulaski azt hitte magáról, hogy nő vagy hermafrodita, egyszerűen csak "valami nem stimmelt" vele – írja a BBC-re hivatkozva az MTI.
