Az 5G: kivezet a "középkorból", de rákkeltő?

Az újabb, immár ötödik generációs mobiltechnológia talán könnyebbé teszi az életünket, de ezzel együtt nő az aggodalom is az esetleges egészségügyi mellékhatások miatt.

A reklámszöveg erős: a következő, 5. generációs mobiltechnológia az eddigieknél vagy tízszer nagyobb adatátviteli sebességet és jelentősen rövidülő válaszidőt biztosít, a jelenlegit lényegesen meghaladó kapacitásnak köszönhetően pedig egy időben több tízmillió eszköz kapcsolódása válik lehetővé a hálózatra.

Az új technológia ugyancsak a nagyfrekvenciás rádióhullámokat, azaz a mikrohullámú sugárzást fogja használni a kommunikáció céljaira, abból is azokat az eddig kihasználatlan tartományokat, amelyekhez még nagyobb frekvenciaérték tartozik. Ez az elektromágneses sugárzás potenciálisan (azonos jelerősség mellett) már nagyobb energiájú, mint amennyit az eddigi mobilkommunikáció (a 2G, a 3G meg a 4G) megkívánt.

E nagy energiájú jeltovábbítással sokkal precízebben lehet a megfelelő antennákkal felszerelt vevőállomásokat összekötni. A mind okosabb telefonok után felvirradhat a temérdek rendkívül kifinomult, távolról is vezérelhető berendezést rejtő okosotthonok kora is. Nem beszélve az okosjárművekről, az okosüzemekről, sőt az okosvárosokról (lásd Ahol a lámpák mindig zöldek, Magyar Narancs, 2018. december 6.).

Kísérleti nyulak

Az 5G technológia sok tekintetben megváltoztathatja az életünket. De az elektromágneses sugárzás e mikrohullámú tartományon belül másképpen viselkedik, mint a némileg nagyobb hullámhosszakon. Kevésbé tud áthatolni szilárd anyagokon, igazából csak rövidebb távon hatékony. És sokkal több továbbító egységet, apróbb-nagyobb antennákat tesz szükségessé – azaz a korábbinál nagyobb energiájú mikrohullámú háttérsugárzás szolgáltatja majd az elektromágneses háttérzajt mindennapi életünkhöz. Sokan tekintenek aggodalommal e helyzetre, elvégre még soha nem teszteltük ezt a szituációt élőben, és nem mindig kellemes két lábon járó kísérleti nyúlnak lenni.

Képünk illusztráció

 

Már 2017 óta keringenek petíciók a nagy energiájú rádióhullámú sugárzás egészségügyi hatásaival kapcsolatban. Az egyik, sokak által idézett felhívást például 40 ország 230 kutatója írta alá, jórészt egészségügyi, például a rákgyógyításban és -kutatásban dolgozó szakemberek aggódnak – de azért korántsem az egész szakma.

Elsőként arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy mobilkommunikáció esetén a sugárzás kifejezés korántsem radioaktív sugárzást jelent. A rádiófrekvenciás elektromágneses sugárzás úgynevezett nem ionizáló sugárzás, azaz nem szakítja fel környezetünk, a levegő vagy a minket felépítő temérdek szerves vegyület kötéseit, s tudomásunk szerint nem szaggatja szét a DNS-láncokat sem (habár e téren határozott ellenvéleményekkel is számolhatunk).

Ugyanez vonatkozik a legkisebb hullámhosszú (azaz legnagyobb frekvenciájú) rádióhullám-tartományra, a mikrohullámúra is: ez az egyméterestől az egy milliméteresig (300 megahertztől a 300 gigahertzig) terjedő sávot jelenti, de még ez sem fogja például szétszakítani az oxigén-hidrogén kötéseket, amire az ionizáló sugárzások (például az erősebb ultraibolya-, a röntgen- vagy a gamma-sugárzás) képesek. Az 5G technológia a mikrohullámú spektrum magasabb frekvenciájú, nagyobb energiájú tartományának kihasználásán alapul: a kiosztandó frekvenciák zöme még a 6 gigahertz alatt van, de már tervezik, hogy idővel az ennél nagyobb frekvenciájú, például a 26 gigahertzes sávot is munkára fogják.

Sokakban régóta él a félelem, hogy a minket mind sűrűbben körbevevő rádióhullámok árthatnak az egészségünknek – különösen erős a gyanú, ha a jeltovábbításra korábban használtaknál magasabb frekvenciát használó mobilkommunikációról van szó. Óvták már a korábbi generációs jeltovábbító antennáktól is az emberiséget, de rendszeresen mérik és közzéteszik a legtöbb elektromágneses háttérzajt kibocsátó telefonok sugárzási adatait is.

A mobilokkal és antennáikkal kapcsolatba hozták az egyes daganattípusok gyakoriságának növekedését és a direkt agykárosodás lehetőségét is, vagy a mikrohullámok valóban létező, de egy átlagos telefonálási helyzetben kevéssé érvényesülő melegítő hatását, a mikrohullámú sütő esetünkben félrevezető analógiáját emlegetve. A vészharangot kongatók listáján a daganatok kialakulásának nagyobb valószínűsége mellett szerepel a sejtekre ható stressz is, valamint a káros szabad gyökök elszaporodása, a genetikai károsodások, a szaporítószervek működésének elváltozása, a tanulási és memóriaproblémák, az idegrendszeri problémák vagy éppen az általános közérzet romlása.

Esetleg rákkeltő

A nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek is felfigyeltek a mikrohullámú (és egyéb frekvenciájú) rádiósugárzás lehetséges veszélyeire, és némelyikük ezt is besorolta a potenciális veszélyforrások közé. Az IARC (The International Agency for Research on Cancer), az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének rákkutatással foglalkozó nemzetközi szervezete 2011-ben arra a megállapításra jutott, hogy a rádióhullámú sugárzás (egészen a 30 KHz-től a 300 GHz-ig terjedő teljes spektrumot figyelembe véve) esetleg rákkeltő lehet az emberek számára is – és ezzel besorolta ezt a sugárzást a kockázati rangsor legalján helyet foglaló 2B alcsoportba.

Más, frissebb kutatások azt vizsgálják, hogy a nem ionizáló rádiósugárzásból – melynek pontos fiziológiai-biokémiai mechanizmusát egyébként nem ismerjük – fakadó potenciális veszély a kellően hosszú kitettséggel megszorozva jelent-e akkora, például daganati rizikót, ami indokolja a magasabb veszélyességi kategóriát.

Természetesen születtek olyan globális vizsgálati eredmények, amelyek alátámasztanák a magasabb kockázati besorolást, csakhogy ezek sokszor ellentmondanak egymásnak. Az valószínű, hogy egyénekre lebontva csupán kismértékű rizikóról beszélünk, ám az akár töredékszázalékokban jelentkező kicsiny eltérés emberéletekben számolva már óriási különbségeket jelenthet – figyelembe véve az érintett sokaságot (lassan bolygónk egész népességét), a mikrohullámú források sűrűségét és a minket körülvevő mesterséges elektromágneses tér energiájának növekedését.

Gondolhatnánk, nyilván már készen is állnak az előzetes vizsgálatok, ám ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk. Léteznek ugyan klinikai vizsgálatok, amelyek a rádiófrekvenciás sugárzás káros hatásait sejtetik – főleg mo­dell­organizmusok (kísérleti emlősök), sőt növények esetében. Ne a mikrohullámú sütőben való elhelyezésre gondoljunk – elvégre szűk, zárt térben, nagyon nagy energiasűrűség közepette az elektromágneses tér tényleg hat a dipólusos molekulákra, és rezgésre kényszeríti őket.

Ilyen energiasűrűség a külső, nyitott térben elképzelhetetlen – de két szempontból biztosan vigyáznunk kell a mikrohullámmal. A szemre igazoltan veszélyt jelenthet a koncentráltan jelentkező mikrohullámú sugárzás, és bizony a bőrön is apró égések jelentkezhetnek, köszönhetően annak, hogy a nagyobb energiájú mikrohullámú sugárzás kevéssé hatol be a szervezetbe, inkább a felszínhez közel összpontosul a hatása.

Az 5G technológiában alkalmazott frekvenciák már most is magasabbak, mint a mikrohullámű sütőkben használt 2,45 gigahertz. Az Európai Unióban a hírek szerint 3,6 GHz körüli tartományban zajlik majd a jeltovábbítás (január óta már nálunk is a 3,7 GHz-es frekven­cián üzemel a Magyar Telekom teszthálózata, egyelőre Zalában), de az evolúció iránya alapján nem kérdéses, hogy a mind precízebb, célzottabb jeltovábbítást lehetővé tevő magasabb frekvenciák kerülnek előtérbe. A technológiai változások gyorsaságát pedig nem tudják követni a klinikai vagy éppen a nagyobb célcsoportra alapozó követéses vizsgálatok.

Éppen ezért gyakorlatilag csak használat közben derül ki, hogy miként hat egy új technológia az egészségünkre – a puding próbája tényleg az evés ebben a szép, új, egyre emelkedő G-számú világban. Az is felmerült, hogy az 5G technológiának súlyos hatása lehet a körülöttünk élő, a civilizációs hatások által amúgy is fenyegetett, egyre fogyó rovarállományra is. Ám miközben számos aggodalom él a rádióhullámú technológia s különösen az 5G verzió miatt, egyik bizonyíték sem olyan erős, hogy bárki képes legyen megtorpedózni egy ilyen előremutató, forradalmi technológiát – a hatások elemzése a jövőre, sőt, nem kizárt, hogy az utókorra marad.

Cikkünk a Magyar Narancs 2019. február 28-i számában jelent meg, most újraközöljünk online is. Címlapleadünkben tett utalás arra vonatkozik, hogy a kormánybiztos, Schmidt Mária az Inforádió Aréna című műsorában azt fejtegette, hogy Németország mekkora dilemma előtt áll az 5G bevezetése miatt, ami sürgető, hiszen "ott nincs wifi meg internet Németországban, mert nagyon le vannak maradva, ott középkori állapotok vannak ebből a szempontból".

Schmidt Mária lesújtó képe Németországról: nincs internet és középkori állapotok uralkodnak

Erős fejtegetésbe ment bele a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Schmidt Mária közel egy órás interjút adott az Inforádió Aréna című műsorában, amely során a tőle megszokott történelmi fejtegetések mellett technológiai fejtegetésbe is kezdett. A 444 vette észre, hogy a történész a beszélgetés egy pontján a technológia fontosságáról beszélt.