Génszerkesztéssel állították meg a koronavírust

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. július 13.

Tudomány

De évekbe telhet, mire ebből betegeken alkalmazható eljárás lesz.

Génszerkesztéssel gátolták a SARS-CoV-2 vírus terjedését emberi sejtekben laboratóriumi kísérletekben ausztrál kutatók, akik remélik, hogy a módszer kipróbálása hamarosan megkezdődhet állatkísérletekben.

A Nature Communications című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányuk szerintaz ausztrál kutatók a CRISPR genetikai ollót használták a koronavírus emberi sejtekben való terjedésének sikeres megakadályozására. A kutatók szájon át szedhető antivirális szerek kifejlesztéséhez keresik a kulcsot.

A genetikai olló alkalmazása lehetővé teszi, hogy megváltoztassák a DNS-szekvenciákat és módosítsák a gének működését. A kedden megjelent tanulmány szerzői a CRISPR-Cas13b enzimet használták, amely a releváns RNS-szekvenciákhoz kötődik az új koronavíruson, és széthasítja a replikálódáshoz szükséges genomot.

A kutatócsoport olyan genetikai ollót alkotott, amely képes felismerni a SARS-CoV-2 vírust, az enzim aktivizálódik, és „hasít” – mondta Sharon Lewin, a fertőzéseket és immunitást kutató melbourne-i Peter Doherty Intézet kutatója az AFP francia hírügynökségnek. „Minden esetben nagyon jól működött a genetikai olló a feldarabolásban” – magyarázta.

A módszer sikeresen megállította a koronavírus terjedését, legalábbis a Nagy-Britanniában 2020-ban megjelent alfa variáns esetében.

Bár számos oltást kifejlesztettek már a Covid-19 ellen, a betegség elleni gyógykezelések viszonylag korlátozottak, és csak részben hatékonyak.

Lewin hozzátette, hogy még évekbe és nem hónapokba telik, hogy széles körben elérhető gyógyszert fejlesszenek ki a CRISPR genetikai olló használatával. Ám hangsúlyozta, hogy az eszköz hasznosnak bizonyulhat a Covid-19 gyógyításában.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.