Gyalogroham (A hevesi Sakkmúzeum)

  • - kovácsy -
  • 2006. december 7.

Tudomány

Téveteg kutatásaink nem hoztak eredményt, így hát nem tudjuk, miképpen s miért éppen Heves városában élte élvteli életét a könnyed irigységgel csak Marciként emlegetett személy. Láttunk ugyan homályos utalást a vonatkozó mondás erotikus jelentéstartalmára nézve, de hiába fáj, ki kell mondanunk: Heves nem éppen szexi.
Miért is volna az egy valamikori mezőváros (zöldség, gyümölcs, hevesi dinnye, gazdasági fellendülés, társadalmi élénkülés a kiegyezés után), amelyből a közelmúlt évtizedeiben jórészt kiirtották a száz év előtti fénykor hangulatát, igaz, szomorúságosnak tűnne talán ma már az is. Ámbár ha Tenk felől közelítünk az álmatagon szétterülő városközpont felé, a Szerelem Alfrédról elnevezett utcán kell haladnunk. Egy 1849 utáni osztrák "új földesúr" fia magyarította így a nevét, apjáé feledésbe is merült, ő viszont évülhetetlen érdemeket szerzett a helyi kövesutak kiépítésében, az anyagi áldozathozataltól sem visszariadva.

Tipikus magyar kisvárosban járunk, amilyeneket tucatjával termelt ki a történelem: műemlék jellegű templom, néhány egykori kúria, továbbá a késő kádárizmus városközpont-építészeti produktumai - nem a kifejezetten riasztó fajtából, ezt azért tegyük hozzá. Pár újabb középület. Néhány vendéglátóhely, termálvizű strand és kemping. A hatalmas piactér mellett tágas, de hangulatosnak kevéssé mondható vásárcsarnok, viszont csinoska park, mélakóros közmunkásokkal. Középütt klasszicista épület: helytörténeti gyűjtemény plusz az innen elszármazott Kő Pál kiállítása, egykoron községháza. Hasonló zsánerű település elszármazottai lévén, beledermedünk a gondolatba: hétköznapjainkat, mi több, estéinket vajon milyen örömök színeznék, hacsak nem a mély barátságok egynémely derék helybélivel, ha egy életet töltenénk itt, nem pedig pár rövid órát, dolgunk után járva.

Látnivaló még a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet - nevéből sejthetően speciális érdeklődésű országjárók örömére, akiket lelkesedéssel tölt el (hát még, ha ködös az idő!) a szikes élőhelyek flórája, az ecsetpázsit, a varjúháj, a réti peremizs vagy a bárányüröm. A fauna tanulmányozása már konokabb elkötelezettséget követel, ha mondjuk a gyöngybagoly köpetének vizsgálata alapján kívánnánk - s okkal - bővíteni ilyen irányú helyismeretünket.

De nem kívánjuk, meleg beltérre vágynánk inkább, így jutunk a Sakkmúzeumba, ahol könnyű zörgetésre máris kaput nyitnak, megilletődve kissé az őszi idegenektől. És ezen a ponton kerül Heves városa egy sorba Rióval, Moszkvával és Majna-Frankfurttal, sakkmúzeum ugyanis ismereteink szerint csak e négy városban található. A felügyelő hölgy máris beüzemeli a tárlatvezető kazettát, amely arról tájékoztat bennünket, hogy nemcsak sakk-, hanem hangkazetta-gyűjtemény is található itt - szemünkbe is tűnik rögtön az akkurátusan sorszámozott dobozkák sora. 60-70-es évekbeli könnyűzenét hordoznak, sok-sok szving és dixilend, mely kincsekből a szöveg végeztével meg is hallgathatunk egy lendületes válogatást. Aztán kiderül, hogy nem csupán zenét, hanem sakk tárgyú előadásokat, Hevesre látogató nagymesterek szóbeli játszmaelemzéseit is őrzik a szalagok. Mindez azonban semmiség a 36 országból származó húszezer, sakkozással kapcsolatos tárgyban tobzódó gyűjteményhez képest, amelyet Dobroviczky Ferenc halmozott fel az ötvenes évek végétől, hogy aztán 1987-ben a városnak ajánlja föl.

Dobroviczky egyébként a sakktól igencsak távol eső sportágban, az ökölvívásban kezdte a karrierjét, bajnok is volt, aztán a világháborúban repülőtisztként esett szovjet fogságba, amit súlyosan megsínylett az egészsége - ezért fordult új sportszenvedély felé. A megyei sakkélet fellendítésében vállalt szerepet, és ezen a szinten a sakkszövetségi elnöki tisztségig vitte.

A kiállítást maga a gyűjtő rendezte be, immár múzeumigazgatóként, és jól érezhető a személyes, mondhatni, meghitt viszony, amely minden egyes tárgyhoz fűzi, legyen az háromszög alakú asztali zászló, sportköremblémás stampedli-készlet, újságkivágás, vagy éppen - "a magyar sakk nagy barátjának" szentelt tárlóban - Gyurkó László Kádár-könyve. Maga rendezte be, mégpedig a véglegesség igényével és szándékával, ami egyfajta egyszerre vidító és riasztó időnkívüliséget ad a vitrinek sorának. Felület nincs bennük kihasználatlanul, és így még az eléjük-alájuk tolt székek ottléte is magyarázatot nyer, hiszen a részletes szemrevételezést - amelytől idő híján eltekintünk - csak ülőmunkaként lehet elképzelni. A 60-70-es évek díjdizájnjának (serlegek, szobrocskák, merészen absztrakt figurák) büszke seregszemléjét orosz, román és egyéb nyelvű sakk-könyvek mellett plakátok, oklevelek (kedvenceink a "Mátrai Villám" bajnokságokon kiosztottak az Öreg néne őzikéjének jól ismert portréjával) kísérik. A fő attrakciót természetesen a különféle sakk-készletek jelentik - a legrégebbi közülük egy 1750-ből való sevillai műremek. Nincs olyan anyag, amiből ne faragtak volna sakkfigurákat: amerikai ónix (mely ezoterikusok szerint hajra, szívre, vesére, apátiára és még mi mindenre jó), elefántcsont, tanzániai ébenfa, kerámia és így tovább - 350 millió forintos becsült értékben. Aztán a sok személyes emlék: nagymesterek sakk-készlete, karórája, öngyújtója, munkakönyve, KISZ-munkát elismerő középiskolai oklevele, hogy szédülni sem merünk.

Karakas Éva, Csom és Capablanca, nevek kavarognak, és ahogy kifelé tántorgunk a világmindenség káoszát leképező gyűjteményből, az előtérben további meglepetés: egy szekrény fölött hatalmas kartonra ragasztva egykori hírességek (Ruttkai Éva, Papp Laci és tovább) rajzolt-festett portréi húzódnak meg szerényen, "Mázolmányaim" cím alatt.

Heves, Hunyadi u. 2. Nyitva mindennap 8-16-ig

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.