Hajlék

  • - kerényi -
  • 1997. november 13.

Tudomány

Funny, mondta a Londonból érkezett lány, aki ugyan egy szót sem értett Szőke András agymenéséből, de mivel szociálpolitikusok ritkán szónokolnak létráról, hajléktalanszállót sem szoktak a negyedik fokról megnyitni, az angol pedig feltehetően tudta, hová jött, merthogy angolok ritkán mászkálnak a Külső-Váci úton, üres laktanyákban, tulajdonképpen mindenki ritkán mászkál a Külső-Váci úton, kivéve a magyar véderő legtalányosabb figuráit, a flotillásokat, valamint a szintén elég talányos hajléktalanokat: az angol a tények ilyen konstellációjából tehát okkal vonta le a cikk első szavával jelölt következtetést.
Funny, mondta a Londonból érkezett lány, aki ugyan egy szót sem értett Szőke András agymenéséből, de mivel szociálpolitikusok ritkán szónokolnak létráról, hajléktalanszállót sem szoktak a negyedik fokról megnyitni, az angol pedig feltehetően tudta, hová jött, merthogy angolok ritkán mászkálnak a Külső-Váci úton, üres laktanyákban, tulajdonképpen mindenki ritkán mászkál a Külső-Váci úton, kivéve a magyar véderő legtalányosabb figuráit, a flotillásokat, valamint a szintén elég talányos hajléktalanokat: az angol a tények ilyen konstellációjából tehát okkal vonta le a cikk első szavával jelölt következtetést.

Az angol azt sem tudta, hogy Sarolta, a takarítónő, aki nagy ronda posztókabátokat osztogat, igazából Eszenyi művésznő, talán azt sem, hogy Demszky meg polgármester, mégsem mond beszédet, Zalatnay művésznő énekéből sem érthetett sokat, de Szőke vokálja továbbra is arról árulkodhatott a magyarul nem értőnek, hogy a pátosz meglehetősen szublimált állapotban van csak jelen a Külső-Váci úton, ami szimpatikus attitűd a hajléktalanellátásban. Finom pátosz volt, olyan, mint a grog, amit osztottak, az otthon lakói a nemesi előjogokról olvastak fel, a Szőke meg beledumált, rohangált, bohóckodott, visszatuszkolta az emelkedettséget a hajléktalancekkerekbe, úgy, hogy egy kicsi azért kilógjon belőle. Aztán az újságírók szétszéledtek az épületben, bementek a szobákba, látták, milyen szépen élnek itt az emberek, kérdeztek párat, az operatőrök snittelgettek. Én is leültem beszélgetni egy lakóval, akinek most leírhatnám a hajléktalankarrierjét, de nem teszem, csak azt emelném ki, hogy Horváth Ferenc lovashintóval vitte a feleségét esküvőre Izsófalván, 1962-ben.

Kétfajta hajléktalanszálló létezett eddig: a fapados, vagyis az éjjeli menedékhely, és az átmeneti szállás, ahol meghatározott ideig élhet az ember. Most már van szociális otthona is a cekkereseknek, múlt héten nyitotta meg hivatalosan is negyedik intézményét a Mezey György vezette Léthatáron Alapítvány. Két- és háromágyas szobákban laknak itt az emberek, tévé a szobában, kapnak ruhát, élelmet, gondozást, ápolást - nyugdíjuk hetven százalékáért cserébe. Az átlagos szociális otthontól abban különbözik a VIP (Otthon a Világ Peremén), hogy itt nem hagyják békés semmittevésben a lakókat, nem kötelezik, de szorgalmazzák aktivitásukat. Jó néven veszik a közösségi sürgölődést, rendezvények látogatását és szervezését, kirándulást, lehet dolgozni napi négy órát, amivel kábé tízezer összejön, hobbitevékenységre is ösztönzik a lakókat, lesznek nyúlketrecek, kiskert, az egyik lakó máris két ékszerteknőst használ tamagocsinak. A hajléktalanlétet Mezey György a kapcsolatok és a tárgyak hiányával, valamint a karrierképtelenséggel jellemzi: a VIP nemcsak fedelet ad az embernek, olyan dolgokra is készteti, amiket egészen jól csinált valamikor.

A végén újból szóba elegyedtem az angol lánnyal, funny, he, mondtam, hanglejtésemmel érzékeltetve, hogy éppen kérdezek, ő helyeselt, hozzátéve azt is, hogy clever. - kerényi -

Figyelmébe ajánljuk