Hazánk területét is megrövidíti a horvátországi földrengés oka

Tudomány

A "geológiai Trianon" a szemünk láttára zajlik.

 

A kedden 12:19-kor kipattant, több halálos áldozatot – köztük egy gyermek életét – követelő, súlyos épületkárokat okozó petrinjai földrengés kapcsán hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az valahogy „várható” volt, elvégre a dinári régió földrengések szempontjából amúgy is kockázatosabbnak számít, mint mondjuk a Kárpát-medence (precízebb földtani megközelítéssel: a Pannon-medence) közepe. Nos, annyiban igazunk is lehet, hogy a földrengések jövőbeli kipattanásra vonatkozó kockázatelemzések a Balkán-félsziget számos zónájára, így kiterjedt horvátországi területekre is valószínűsítik a kifejezetten erős rengéseket – egyszerűen azért, mert történetileg már előfordultak ilyen méretű földmozgások. Ugyanakkor a mostani, az úgynevezett momentum magnitúdó skálán mért 6,4-es erősségű rengés horvátországi viszonylatban is nagyon komolynak számít: jellemző, hogy az ország jelenlegi területén még 1962-ben, a tito-i időkben tapasztaltak megközelítőleg ennyire erős rengést (ez volt a makarskai földrengés, ami Dalmáciában Hvar szigetéhez közel pattant ki, és még kisebb cunamit is generált).

A mostani, viszonylag sekély fészke miatt szó szerint hallható rengés epicentrumának környezetében (a Kupa folyó völgyében) még a múlt század első évtizedében (legalább 110 éve) tapasztaltak hasonló intenzitású rezgést.

Persze az is jellemző, hogy a jelenlegi magyar országterületet nézve nagyjából egyszer fordult elő az utóbbi évezredben egy megközelítőleg ekkora energiát felszabadító rengés: 1763-ban Komáromnál. A két ország földrengésből adódó kockázatai tehát nem éppen egy kategóriába tartoznak (azért Magyarország sem tekinthető éppen földrengésbiztos területnek  – és most nem arra gondolunk, hogy a szomszédban kipattant rengések szeizmikus hullámai milyen jól hatolnak át a Pannon-medence zömmel üledékes aljzatán), de jellemző, hogy végeredményben mindkét helyen ugyanaz a tektonikus mozgás felelős a rengések kipattanásáért.  

Adria gyöngye

Szűkebb és tágabb földrajzi környezetünk geológiai természetű izgalmairól nem kis részben sok millió évvel ezelőtt történt tektonikus „balesetek” eleven emlékei a felelősek. A folyton mozgásban lévő tektonikus lemezek pereméről rendszeresen kisebb-nagyobb darabok szakadnak le. Ez történt évmilliókkal ezelőtt az Európa felé közeledő afrikai lemezzel, amelyről még a Kréta korban egy kőzetlemezek közötti karambol nyomán levált egy méretes darab, ami szinte ékszerűen behatolt az európai lemez lágy altestébe. Ez az úgynevezett adriai mikrolemez vagy adriai tüske (néhol apuliai/adriai lemezként is emlegetik – ilyenkor az adriai az északi részét jelöli) jórészt kontinentális kéregdarabot hordoz a hátán. Olaszország keleti és északkeleti része, az Adriai-tenger, no meg a dalmát partvidék és vele a Nyugat-Balkán nem kis darabja is az Adriai-mikrolemezen fekszik. Eme tektonikus tüske mozgását remekül lehet követni az űrgeodéziai műholdak precíz helymeghatározást lehetővé tevő távérzékelési arzenáljával. Ebből kitűnik, hogy

e lemezdarab északkelet felé halad, de eközben forog is az óramutató járásával ellentétesen

(a forgás középpontja a Nyugat-Alpokban, úgy a Mont Blanc közelében található). Ráadásul a mikrolemez aljzatában is izgalmas folyamatok játszódnak! Először is az eurázsiai kőzetlemez egy jelentős szakaszon eme szintén kontinentális adriai lemezdarabka alá bukik (ami meglehetősen ritka és szokatlan jelenség a lemeztektonikában). Másodszor az afrikai kőzetlemez is az adriai mikrolemez alá hatol az olasz csizmától délre és nyugatra – ami nagymértékben magyarázza az e régióban zajló intenzív vulkanizmust (Vezúv, Campi Flegrei, Stromboli, Vulcano, Etna). A Balkánon viszont a mikrolemez mozgása és az, ahogy részben maga alá gyűri az eurázsiai lemezt, feszültségeket kelt a földkéregben: az egymás mellett elmozduló kőzetlemezdarabok, kőzettömbök között hatalmas energia halmozódik fel, ami a kőzettömbök rugalmas visszaugrása nyomán felszabadul – jórészt szeizmikus hullámok formájában, amelyeket mi földrengésként érzékelünk. De a méretét meghazudtolva agresszívan előrenyomakodó, forgó adriai-mikrolemez nem hagyja érintetlenül a Pannon-medencét, benne hazánk mai területét sem. Évente 2,5-4,1 milliméter sebességgel halad észak-északkeleti irányban és ezzel erőteljes nyomóhatást gyakorol a Pannon-medencére, ami aljzatát tekintve szintén összetett (az ország északi és északnyugati felén található úgynevezett Alcapa lemez egykoron szintén az afrikai tektonikus lemezről vált le).  Nem mellesleg ez a mozgás gyűrte fel és gyűri fel manapság is a Dinári-hegység és az Alpok hegyláncait is.

Földrengés Horvátországban

 
 
Megrongálódott épület Petrinjában 2020. december 29-én, miután 6,3 erősségű földrengés volt Közép-Horvátországban. Egy gyermek életét vesztette, feltehetőleg többen megsérültek. 
 
Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat 

Megrövidül az ország

A Pannon-medence viszont közben szinte satuba kerül: az ellentétes oldalról, nagyjából a Kárpátok ívén túlról a merevnek tekinthető eurázsiai lemezbelső veszi körül, így az adriai-lemezdarab előrenyomulása folyamatosan, összetett tektonikus mozgások eredményeként préseli össze a Pannon-medencét.

Utóbbi összenyomódásának mértéke 1-1,5 milliméter évente: az ország nyugati és északkeleti része évről évre 1,2 milliméterrel közelebb kerül egymáshoz, emiatt

az elmúlt száz évben már egy átlagos golyóstoll hosszával lett kisebb a távolság Sopron és Sátoraljaújhely között.

Ehhez persze óriási, 400-500 km széles, közel 30 km vastag kőzettömeget (igen, ez húzódik a talpunk alatt…) kell a tektonikus erőknek összenyomnia. Ez az energia részben számos, az ország területén kipattanó (szerencsére többnyire kisebb intenzitású) földrengés formájában, és még ennél is nagyobb mértékben a képlékenyebb kőzetanyag nem töréses formájú deformációjában szabadul fel. A Pannon-medence összenyomódása pedig azt is jelenti, hogy az ország területe közel 800 négyzetméterrel lesz kisebb évente!

Neked ajánljuk

Elveszve az éjszakában

  • Bacsadi Zsófia

Igen szerencsétlenül végződik egy kis színházi társulat éjszakája, amikor a takarítónő hamarabb hazamegy, és magával viszi az öltöző kulcsát.

Tuti Tati

Hatalmas a tülekedés Wes Anderson új filmjében, a korábbiaknál is nagyobb, pedig már A Grand Budapest Hotelben is annyi volt a sztár, a szín, a szimmetria – ó, az a híres andersoni szimmetria és keretezés! –, hogy alig látszott ki a sztori.

Elég ez?

  • Puskás Panni

A Kabarét az 1976-os magyar bemutatója (Ódry Színpad) óta közel negyvenszer mutatták be a hazai színházak. És vannak rendezők, ilyen az ősbemutatót jegyző Szinetár Miklós, de Alföldi Róbert és Bozsik Yvette is, akiket az anyag nem hagy nyugodni, és többször is színpadra állítják.

Újrarendezés

  • Erdei Krisztina

Az idei Fotóhónapról néhány hete még alig volt elérhető információ. A kivételt épp a ki­emelt eseményről, a kanadai Margaret Watkins kiállításáról szóló hír jelentette.

Hamis minden ízében

  • A szerk.

Október 23-án elfogtunk egy marslakót, körbeálltuk, és megkérdeztük tőle, mi jó honfiak: no, szemüveges barátunk (kicsinyded, szemüveges ürge volt, mondhatni nyüzüge), mit ünneplünk mi itt ma ilyen nagy sokadalomban?

0:1

  • A szerk.

Múlt pénteken a Kúria elkaszálta a kormány legújabb propagandamutatványának, a „gyermekvédelmi népszavazásnak” az egyik kérdését, azt, amelyik arról kérdezte volna az ország polgárait, támogatják-e, hogy „kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nem­átalakító kezelések”.

Sokan, mégis kevesen

  • Lannert Judit

A két pedagógus-szakszervezet négy pontban foglalta össze a napokban legfőbb követeléseit, ezek közt szerepel a pedagógusok bérének emelése és a munkaterheinek csökkentése is.

Postatiszta nemzeti vagyon

Pár hete derült ki, hogy az állam 42 milliárd forintért vette át a Bélyegmúzeumot a Magyar Postától. Arról nem esett szó, hogy miért ennyiért és miért most, de arról sem, hogy a valóságban mi is az a Bélyegmúzeum, és milyen értéket képvisel.

„Az államnak van életvédelmi kötelezettsége”

  • Bányai György
Vajon bíróság elé citálható-e az állam akkor, ha nem tesz semmit a járvány megfékezése érdekében? Vagy ha épp túlzott agilisságával, lezárásaival és tiltásaival okoz elkerülhető károkat? És ki lehet a felperes? Maga az állampolgár? Vagy egy másik állam?

Lépegetve, lopakodva

  • Molnár Róbert

Szlovákia csendben elviselte, hogy hosszú éveken át támogatások érkezzenek Magyarországról az országba különféle csatornákon, ám a magyar állam nagyszabású termőföldvásárlási terveit már nem hagyták szó nélkül.

„Véletlenül rátalálnak”

Operatőrből lett filmrendező, de amikor elhagyta Ceaușescu Romániáját, mindent újra kellett kezdenie. Ausztráliába települve oktatóként folytatta, most pedig új filmmel jelentkezett: az Éjjeli őrjáratot a héten mutatják be a mozik.