Holtan találták Bálngyimírt, az orosz kémnek hitt terápiás fehér bálnát

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 1.

Tudomány

Nagyon szelíd volt, szívesen játszott az emberekkel, reagált a kézjelekre is. 

Holtan találták Norvégiában Bálngyimírt, a fehér bálnát, aki eredetileg a norvég bálna szó (hval) és az orosz elnök, Vlagyimir Putyin keresztneve után kapta a Hvaldimir nevet, írja a Guardian nyomán a Telex. A 4,2 méteres, 1200 kilós állatot először 2019-ben, az orosz vizektől nem messze vették észre. Furcsa hámot viselt, emiatt terjedt el, hogy orosz kém lehet. A hámon ugyanis egy kis kamerának látszó tartószerkezet és egy csat is volt, amelyen az "Equipment St Petersburg" felirat szerepelt.

Az NRK norvég közszolgálati televízió szerint a bálna testét a dél-norvégiai Risavika-öbölben úszva találta meg szombaton két horgász. Bálngyimírt daruval emelték ki a vízből, és egy közeli kikötőbe szállították, ahol szakértők fogják megvizsgálni.

Egy tengerbiológus, aki az elmúlt három évben figyelemmel kísérte Bálngyimír vándorlását, az NRK-nak azt mondta, hogy az állaton nem találtak nagyobb külső sérüléseket, ráadásul pár napja látszólag még semmi baja nem volt.

2019 tavaszán ment végig a világsajtón, hogy egy norvég halászfaluban halászok megszabadítottak a hámjától egy fehér bálnát, amely már napok óta a hajóik körül úszkált. A legvalószínűbb magyarázat akkor az volt, hogy az állaton azért volt hám, mert megszökött az orosz haditengerészet fogságából, ahol minden bizonnyal kémdelfinnek képezték ki, a hám pedig kamerák hordozására volt alkalmas.

Később kiderült, hogy az állat nem kém, hanem egy terápiás állat, aki iskolás gyerekeket szórakoztatott egy szabadidőközpontban, illetve sérült gyerekek kezelésében is részt vett.

Bálngyimírre egy volt norvég újságíró és murmanszki exkonzul ismert rá, aki még 2008-ban írt riportot a Murmanszk-közeli létesítményről, illetve az ott élő delfinekről. A riport szerint a fehér bálnát, akit akkor még Szemjonnak hívtak, fókák sebesítették meg, ezért az emberek befogadták, kiképezték és terápiás állatként használták a szabadidőközpontban, sok esetben sérült gyerekeket húzott maga mögött csónakokban. Mindez megmagyarázza, miért volt rajta hám, és azt is, miért kereste az emberek társaságát. Nagyon szelíd volt, szívesen játszott az emberekkel, reagált a kézjelekre is. Az újságíró, Morten Vikeby azt mondta, az állat nagyon hasonlít Szemjonra, így képtelenségnek tartja, hogy orosz kémdelfin lenne – írták akkoriban a lapok.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Íme pár filmötlet Valentin-napra

Ha Valentin-nap, akkor romantikus film – esetleg romantikus vígjáték, vagy épp romantikus horror, a lényeg, hogy a szerelem valamilyen formában megjelenjen benne. Szubjektív filmajánlónkban a mozik és a streamingplatformok kínálatából adunk ötleteket, hogy mit lehet és mit érdemes nézni a szerelmesek napján.

Gázórás akciók és alapítványi milliók – Radics Béla, a Fidesz ifjú performanszművésze

A 30 éves Radics Bélát Zuglóból juttatná be a Fidesz a Parlamentbe. A politikus az elmúlt években az erzsébetvárosi Fidelitasból indulva kötött ki a Fővárosi Közgyűlésben, politikai ellenfelei szerint legfőbb erénye, hogy kiválóan fel tudja mondani pártja propagandáját. Portrénk Radics Béláról, a Szentkirályi Alexandra-féle budapesti Fidesz reménységéről.

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.