Holtan találták Bálngyimírt, az orosz kémnek hitt terápiás fehér bálnát

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 1.

Tudomány

Nagyon szelíd volt, szívesen játszott az emberekkel, reagált a kézjelekre is. 

Holtan találták Norvégiában Bálngyimírt, a fehér bálnát, aki eredetileg a norvég bálna szó (hval) és az orosz elnök, Vlagyimir Putyin keresztneve után kapta a Hvaldimir nevet, írja a Guardian nyomán a Telex. A 4,2 méteres, 1200 kilós állatot először 2019-ben, az orosz vizektől nem messze vették észre. Furcsa hámot viselt, emiatt terjedt el, hogy orosz kém lehet. A hámon ugyanis egy kis kamerának látszó tartószerkezet és egy csat is volt, amelyen az "Equipment St Petersburg" felirat szerepelt.

Az NRK norvég közszolgálati televízió szerint a bálna testét a dél-norvégiai Risavika-öbölben úszva találta meg szombaton két horgász. Bálngyimírt daruval emelték ki a vízből, és egy közeli kikötőbe szállították, ahol szakértők fogják megvizsgálni.

Egy tengerbiológus, aki az elmúlt három évben figyelemmel kísérte Bálngyimír vándorlását, az NRK-nak azt mondta, hogy az állaton nem találtak nagyobb külső sérüléseket, ráadásul pár napja látszólag még semmi baja nem volt.

2019 tavaszán ment végig a világsajtón, hogy egy norvég halászfaluban halászok megszabadítottak a hámjától egy fehér bálnát, amely már napok óta a hajóik körül úszkált. A legvalószínűbb magyarázat akkor az volt, hogy az állaton azért volt hám, mert megszökött az orosz haditengerészet fogságából, ahol minden bizonnyal kémdelfinnek képezték ki, a hám pedig kamerák hordozására volt alkalmas.

Később kiderült, hogy az állat nem kém, hanem egy terápiás állat, aki iskolás gyerekeket szórakoztatott egy szabadidőközpontban, illetve sérült gyerekek kezelésében is részt vett.

Bálngyimírre egy volt norvég újságíró és murmanszki exkonzul ismert rá, aki még 2008-ban írt riportot a Murmanszk-közeli létesítményről, illetve az ott élő delfinekről. A riport szerint a fehér bálnát, akit akkor még Szemjonnak hívtak, fókák sebesítették meg, ezért az emberek befogadták, kiképezték és terápiás állatként használták a szabadidőközpontban, sok esetben sérült gyerekeket húzott maga mögött csónakokban. Mindez megmagyarázza, miért volt rajta hám, és azt is, miért kereste az emberek társaságát. Nagyon szelíd volt, szívesen játszott az emberekkel, reagált a kézjelekre is. Az újságíró, Morten Vikeby azt mondta, az állat nagyon hasonlít Szemjonra, így képtelenségnek tartja, hogy orosz kémdelfin lenne – írták akkoriban a lapok.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk