Holtan találták Bálngyimírt, az orosz kémnek hitt terápiás fehér bálnát

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 1.

Tudomány

Nagyon szelíd volt, szívesen játszott az emberekkel, reagált a kézjelekre is. 

Holtan találták Norvégiában Bálngyimírt, a fehér bálnát, aki eredetileg a norvég bálna szó (hval) és az orosz elnök, Vlagyimir Putyin keresztneve után kapta a Hvaldimir nevet, írja a Guardian nyomán a Telex. A 4,2 méteres, 1200 kilós állatot először 2019-ben, az orosz vizektől nem messze vették észre. Furcsa hámot viselt, emiatt terjedt el, hogy orosz kém lehet. A hámon ugyanis egy kis kamerának látszó tartószerkezet és egy csat is volt, amelyen az "Equipment St Petersburg" felirat szerepelt.

Az NRK norvég közszolgálati televízió szerint a bálna testét a dél-norvégiai Risavika-öbölben úszva találta meg szombaton két horgász. Bálngyimírt daruval emelték ki a vízből, és egy közeli kikötőbe szállították, ahol szakértők fogják megvizsgálni.

Egy tengerbiológus, aki az elmúlt három évben figyelemmel kísérte Bálngyimír vándorlását, az NRK-nak azt mondta, hogy az állaton nem találtak nagyobb külső sérüléseket, ráadásul pár napja látszólag még semmi baja nem volt.

2019 tavaszán ment végig a világsajtón, hogy egy norvég halászfaluban halászok megszabadítottak a hámjától egy fehér bálnát, amely már napok óta a hajóik körül úszkált. A legvalószínűbb magyarázat akkor az volt, hogy az állaton azért volt hám, mert megszökött az orosz haditengerészet fogságából, ahol minden bizonnyal kémdelfinnek képezték ki, a hám pedig kamerák hordozására volt alkalmas.

Később kiderült, hogy az állat nem kém, hanem egy terápiás állat, aki iskolás gyerekeket szórakoztatott egy szabadidőközpontban, illetve sérült gyerekek kezelésében is részt vett.

Bálngyimírre egy volt norvég újságíró és murmanszki exkonzul ismert rá, aki még 2008-ban írt riportot a Murmanszk-közeli létesítményről, illetve az ott élő delfinekről. A riport szerint a fehér bálnát, akit akkor még Szemjonnak hívtak, fókák sebesítették meg, ezért az emberek befogadták, kiképezték és terápiás állatként használták a szabadidőközpontban, sok esetben sérült gyerekeket húzott maga mögött csónakokban. Mindez megmagyarázza, miért volt rajta hám, és azt is, miért kereste az emberek társaságát. Nagyon szelíd volt, szívesen játszott az emberekkel, reagált a kézjelekre is. Az újságíró, Morten Vikeby azt mondta, az állat nagyon hasonlít Szemjonra, így képtelenségnek tartja, hogy orosz kémdelfin lenne – írták akkoriban a lapok.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.