Holtan találták Bálngyimírt, az orosz kémnek hitt terápiás fehér bálnát

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 1.

Tudomány

Nagyon szelíd volt, szívesen játszott az emberekkel, reagált a kézjelekre is. 

Holtan találták Norvégiában Bálngyimírt, a fehér bálnát, aki eredetileg a norvég bálna szó (hval) és az orosz elnök, Vlagyimir Putyin keresztneve után kapta a Hvaldimir nevet, írja a Guardian nyomán a Telex. A 4,2 méteres, 1200 kilós állatot először 2019-ben, az orosz vizektől nem messze vették észre. Furcsa hámot viselt, emiatt terjedt el, hogy orosz kém lehet. A hámon ugyanis egy kis kamerának látszó tartószerkezet és egy csat is volt, amelyen az "Equipment St Petersburg" felirat szerepelt.

Az NRK norvég közszolgálati televízió szerint a bálna testét a dél-norvégiai Risavika-öbölben úszva találta meg szombaton két horgász. Bálngyimírt daruval emelték ki a vízből, és egy közeli kikötőbe szállították, ahol szakértők fogják megvizsgálni.

Egy tengerbiológus, aki az elmúlt három évben figyelemmel kísérte Bálngyimír vándorlását, az NRK-nak azt mondta, hogy az állaton nem találtak nagyobb külső sérüléseket, ráadásul pár napja látszólag még semmi baja nem volt.

2019 tavaszán ment végig a világsajtón, hogy egy norvég halászfaluban halászok megszabadítottak a hámjától egy fehér bálnát, amely már napok óta a hajóik körül úszkált. A legvalószínűbb magyarázat akkor az volt, hogy az állaton azért volt hám, mert megszökött az orosz haditengerészet fogságából, ahol minden bizonnyal kémdelfinnek képezték ki, a hám pedig kamerák hordozására volt alkalmas.

Később kiderült, hogy az állat nem kém, hanem egy terápiás állat, aki iskolás gyerekeket szórakoztatott egy szabadidőközpontban, illetve sérült gyerekek kezelésében is részt vett.

Bálngyimírre egy volt norvég újságíró és murmanszki exkonzul ismert rá, aki még 2008-ban írt riportot a Murmanszk-közeli létesítményről, illetve az ott élő delfinekről. A riport szerint a fehér bálnát, akit akkor még Szemjonnak hívtak, fókák sebesítették meg, ezért az emberek befogadták, kiképezték és terápiás állatként használták a szabadidőközpontban, sok esetben sérült gyerekeket húzott maga mögött csónakokban. Mindez megmagyarázza, miért volt rajta hám, és azt is, miért kereste az emberek társaságát. Nagyon szelíd volt, szívesen játszott az emberekkel, reagált a kézjelekre is. Az újságíró, Morten Vikeby azt mondta, az állat nagyon hasonlít Szemjonra, így képtelenségnek tartja, hogy orosz kémdelfin lenne – írták akkoriban a lapok.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.