Hóshow: A lécminimum fölött

  • Kovács Róbert
  • 2000. november 9.

Tudomány

Nincs és nem is lehet okom megkérdőjelezni a síelőprogramokra szakosodott szoftverfejlesztők szerepét a digitális forradalom alakításában. Sőt kifejezetten az a véleményem, hogy ahogy telik-múlik az idő, egyre jobbak a síelőprogramok. De azt sem hallgathatom el, hogy a 10. Hóshow-n síkultúránkat alapjaiban érintő eseményekről értesültünk.
Nincs és nem is lehet okom megkérdőjelezni a síelőprogramokra szakosodott szoftverfejlesztők szerepét a digitális forradalom alakításában. Sőt kifejezetten az a véleményem, hogy ahogy telik-múlik az idő, egyre jobbak a síelőprogramok. De azt sem hallgathatom el, hogy a 10. Hóshow-n síkultúránkat alapjaiban érintő eseményekről értesültünk.

Nyáron például felvették Magyarországot a "síben fejlődő országok" szövetségébe, aztán kibékült, majd megállapodott egymással mind a két magyar síoktató-szövetség, igaz, az egyik időközben bemutatkozott a nemzetközi szövetségnek a Stelvio-gleccseren. Örvendetesen emelkedik a magyarországi műanyag pályák száma, és bár a sívilágkupán még nem vagyunk tényező, a fejlődés szédületes. Az első sírollervébén például sprintben a harmadikak lettünk. Sőt! A magyar síbarátok bekapcsolódhattak a sívilágon végigsöprő "két óriási vitasorozatba", miszerint: hogyan fékezhető le a Carving lécek (rövid és görbe) okozta gyorsuló tempó úgy, hogy a látványosságon és az élvezeten se essen csorba? A másik: legyen-e nemzeti kvóta a sívilágkupán, vagy maradjon a mostani helyzet, hogy a férfi- és a női síversenyeket szinte kivétel nélkül osztrákok nyerik, de még az első tíz helyezett között is csak kuriózumként találni más országbelit.

A tizedik jubileumi Hóshow-n éppen ezeken a kérdéseken töprengtem, amikor egy újabb kérdés hasított belém: tegyük fel, hogy megvettem életem első, viszonylag jónak mondható, márkás sílécét harmincezerért, akciós áron, és van már cipőm is ugyanennyiért, "nice price" kötésem tizenötezerért, mármost milyen síruhát vegyek?

Milyen a jó síkabát? Vízhatlan? Netán átengedi a testpárát? Esetleg mindkettő egyszerre?

Rövid gondolkodás után bevillant, hogy űrtechnológia. Ha valamire nincs megnyugtató válasz, akkor az űrtechnológia mindig segít. Az ötlet pimaszul egyszerű. Végy egy olyan szövetet, amelynek pórusai hétszázszor nagyobbak a vízgőzmolekulánál és húszezerszer kisebbek a vízcseppnél, így kívülről a víz nem tud áthatolni a membránon, ellenben az izzadság kiszabadul. A Gore-Texet amerikai tudósok fejlesztették ki. Egy ilyen kabát ára ötvenezer forinttól indul, már csak azt kell eldönteni, hogy - a reklámanyag szófordulatát használva - "nyolcszelepes szívómotort vagy egy tizenhat szelepes injektorost" választunk.

De ez csak a kabát. Hol vannak a válaszok azokra a kérdésekre, hogy "milyen a jó sapka", "mire jó a kabátba varrt hófogó betét", vagy hogy "milyen előnyökkel jár, ha a nadrágba épített huzallal oldjuk ki a cipő kötését". Viszont megtudtam egy síszakértőtől, hogy az "olcsó néha drágább", azaz nem érdemes az olcsó, ötezer forintos használt lécekkel kacérkodni, mert "tudomásul kell venni, hogy a sí, a cipő nem értékmegőrző eszközök, és szolidan számolva is évente kb. húszszázalékos amortizációt szenvednek el. Ebből következik, hogy egy 6-7 éves síléc, még ha jó állapotú is, erkölcsileg (!) teljesen elavult."

Kovács Róbert

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.