Nagyvárosi természetbúvár: Muslinca

szerző
Winkler Róbert
publikálva
2001/39. (09. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Hivatalosan természetesen muslica, de az elég affektálósan hangzik. Hívják gyümölcslégynek, ami az angol fruitfly fordítása, de magyarban a gyümölcslégy alatt sokan szúrólegyeket értenek (az Uránia állatvilág is), és a muslicákat harmatlégynek hívják. A lényeg: Drosophila. Világhírűvé Thomas Hunt Morgan tette, és viszont: Morgan 1933-ban a gyümölcslégy-kísérleti eredményeiért kapott orvosi Nobel-díjat.

Hivatalosan természetesen muslica, de az elég affektálósan hangzik. Hívják gyümölcslégynek, ami az angol fruitfly fordítása, de magyarban a gyümölcslégy alatt sokan szúrólegyeket értenek (az Uránia állatvilág is), és a muslicákat harmatlégynek hívják. A lényeg: Drosophila. Világhírűvé Thomas Hunt Morgan tette, és viszont: Morgan 1933-ban a gyümölcslégy-kísérleti eredményeiért kapott orvosi Nobel-díjat.

Morgan óta is előszeretettel

szórakoznak vele a genetikusok,

se szeri se száma az internetes gyümölcslégy-génállomány/mutációk/belső szervek/mindenféle fejlődésbiológiai eszmecseréknek. Egy laikusnak borzasztó, de gondolom, a gyümölcslégy-honlapokra legalább olyan ritkán vetődnek laikusok véletlenül, mint a meztelen hírességeket ábrázoló weboldalakra.

A tavaly februári bejelentés arról szólt, hogy a Drosophila melanogaster teljes génkészletének több mint 99 százaléka megvan, és egy-egy muslincasejt nem több és nem kevesebb, mint 13 601 gént tartalmaz. Ugyanez az emberben körülbelül 70 000, és a nagyipari nindzsagyártást az is hátráltatja, hogy a gyümölcslégy kromoszómái genetikus mércével akkorák, mint egy hűtőkamion. A gyakorlati jelentőség abban áll, hogy a nyilvános génkódok segítségével most már nemcsak az állattenyésztő genetikusok vizsgálódhatnak, hanem a számítógépes srácok is. Ekkora adathalmazzal csodálatos távlatok nyílnak a programírók számára, és ki tudja, mi derül ki néhány év alatt.

Hálás téma. Bízvást állíthatom, hogy egyetlen állatról sem tudunk ilyen sokat: a muslincának történetesen a teljes génkészletét ismerjük. A szaporaság jó ajánlólevél a laboratóriumi karrierhez, de a muslinca olyanokat tud, amivel az állatvilág többi tagja bajosan versenghet. Kevés (négy pár) kromoszómája van. Nyálmirigyeinek kromoszómái pedig olyan nagyok, hogy még a kevésbé kifinomult mikroszkópokkal is jól megfigyelhetők voltak. És ez még mind hagyján. A szó, melyre a legtöbb genetikus izgatottan fészkelődni kezd, a mutáció, márpedig a muslinca úgy mutálódik, mintha direkt jó lenne neki. Na jó, nemcsak a muslinca hajlamos mutálódni - de a többi állat nem szaporodik ilyen könnyen, gyorsan. Ami igazán izgalmas, hogy a mutánsokat ki lehet válogatni, és továbbtenyészteni, új törzseket létrehozva. Fehér szeműt, rövidebb szárnyút, mindenféle szárnycsíkozásút, fekete testűt, narancsszeműt vagy szem nélkülieket. Józan ésszel is belátható, hogy egy csökött szárnyú, láb alakú csáppal vagy éppen csavart szárnnyal született muslinca még a cefrés dézsához is csak üggyel-bajjal jut el. A nagybetűs életben nem is maradna fenn. A mutáns különlegességek leginkább arra jók, hogy az öröklődés törvényszerűségeit tanulmányozzák rajtuk. A csavart szárnyú állatok kromoszómáin a szárnyegyenességért felelős gént találják meg, a szem nélküliek kromoszómáin a szemeket fejlesztő örökítőanyagot, utóbbit a kettes kromoszóma hosszabb szárán, a szárnycsavarodást okozó gén felett. Az egyszerű génállományú állatokkal is rengeteg közös vonásunk van. Az egyik kutatócsoport szerint a betegséget okozó genetikai hibáink

hatvan százalékban közösek a muslincáékkal

Ugyancsak izgalmas felfedezés volt, hogy egy kettőzött génű, mutáns "matuzsálem" a teljes muslincaélet harmadával (kb. egy héttel) éli túl fajtársait.

A gyümölcslégyről bízvást kijelenthetjük: lényegesen többet vállal magára a tudomány haladásáért, mint bármely más rovar. A genetika nem elég, ő még a repülés rejtélyének megfejtésében is kulcsszerepet játszott.

Rovarrepülésügyben ugyanis súlyos ellentmondások mutatkoztak. Tisztán mérnöki szempontból ugyanis egy dongó például nem tud repülni - azokkal a vékony, hártyás kis szárnyakkal még az is ellentmondana a papírformának, hogy értékelhető hármasugrást hajtson végre, a dongó ezzel szemben repül, mint a szél, irreális méretezésű potrohával. A biológusok a rendkívül összetett repülőizmok felépítését elemezgették, a biomechanikai kutatók pedig nanopórázra kötötték a muslincákat, és mérték az általuk repülés közben kifejtett erőt. Aztán az önként jelentkezők szárnycsapásait repülés közben stroboszkóppal filmezték (a stroboszkóp nemcsak diszkózásra jó, autószerelők például gyújtást állítanak vele). Végül Michael Dickinson, a Berkeley egyetem professzora unta meg a tökörészést, és kijelentette, hogy ha a merev szárnyas repülőgépekre vonatkozó aerodinamikai törvényeket alkalmazzák a repülő rovarokra, a számítások szerint az jön ki, hogy azok nem repülhetnek. Tehát valami mást kell kitalálni.

Megépítették

a gyümölcslégy szárnyait

plexiből, 25 centiméteres hosszban. Hat, számítógép vezérelte motor, tengelyek, fejlett erőátviteli rendszer. Mivel a muslinca kis szárnyacskáira jóval nagyobb erővel hat a levegő, a robotlégy olajjal teli tartályban verdes. A sok stroboszkópos-boncolós előtanulmány révén viszonylag pontosan sikerült reprodukálni az élő muslincákat: a szárnyanként három-három motor nemcsak a csapkodást, de a szárnyak forgatását is utánozta.

A szárnytövi érzékelőkkel mérték a különböző irányváltásoknál fellépő erőhatásokat. A kutatók hamarosan rájöttek, hogy az emelkedést egy öt évvel korábban felfedezett erőhatás okozza, amit ők késleltetett átesésnek hívnak. Ilyenkor a gyümölcslégy a repülőgép szárnyánál valamivel meredekebben lendíti előre a szárnyait. Ettől a szögtől egy repülőgépnél megszűnne a felhajtóerő, a rovaroknál viszont olyan örvények keletkeznek, amelyek a szárny felett szívóerőt fejtenek ki.

Lehet, hogy néhány év múlva muslincákkal utazunk.

Na és ráadásul még két, eddig ismeretlen erőhatást is felfedeztek, melyeket ezúttal nem részletezek, mert nekem a késleltetett átesés is magas; akit részletesebben érdekel a dolog, kerítse elő a Scientific American 1999. június 21-i számát.

A muslinca még rovarszinten is döbbenetesen szapora. A megtermékenyített nőstény néhány nap alatt négyszáz petével indít. Belőlük - ha kedvező a csillagok állása - akár nyolc nap alatt is ivarérett felnőttek fejlődnek. Ez persze csak a matek miatt érdekes, a szaporaság még akkor is súlyos, ha a kifejlődés a jóval gyakoribb kéthetes időtartam alatt zajlik. Ha minden fiatal muslinca azonnal megfelelő párra lel és párosodik, ivadékaik hasonlóképpen, akkor elvileg egyetlen nőstény egy hónap alatt 16 millió kis muslincával ajándékozhatja meg a világot. Ilyesfajta ideális körülmények leginkább a cefrés dézsában vannak, ahol valóban setét fellegekben szállong.

Érdekes, hogy miért ragaszkodik a rothadáshoz, amikor a friss gyümölcs sokkal finomabb, és azt is el tudja fogyasztani. Nos, az evésben nem is zavarja, ha friss a koszt, a petézéshez viszont

rothadást igényel,

mert a petéi azokkal az élesztőgombákkal táplálkoznak, melyek az erjedést okozzák.

Hobbitartása nem túl elterjedt, sőt tulajdonképpen senki nem tartja hobbiból. Pedig olcsó beszerezni, táplálni, és nem pusztul el olyan játszi könnyedséggel, mint a kényesebb akváriumi halak, melyekből legalább öt garnitúra kell, mire rájövünk, mi az a néhány dolog, amibe nem pusztulnak bele.

A muslincatartás hálás vetülete a legyecskék szerelmi életének tanulmányozása. Szaporaságuk és gyors fejlődésük miatt méltányosan rövid időn belül akár nagymamaszex bekövetkeztének is örvendezhetünk. Párosodásra való hajlandóságuk mellett az is előnyös, hogy a hímek és a nőstények könnyen megkülönböztethetők. A hímek kisebbek és karcsúbbak, a nőstények alakját kicsit tönkretette a petézés.

A muslincák násztáncának megtekintésével már meg is takarítottuk az Alternatív Táncszínház aktuális előadását, a muslincahím ugyanis képzett, ihletett mozgásművész. A nőstényt szétterpesztett, érzékien rezegtetett szárnyakkal táncolja körbe. Az orális szex rendszerint már a násztánc alatt megkezdődik; a hím szívókájával a nőstény tojócsövét gusztálgatja. A muslincanőstények párzási hajlandóságának ismeretében a mutatvány kissé feleslegesnek tűnik, ezért is megnyugtató a muslincaszex önmagáért való igényességének látványa.

Nem olyan zavaró állatfaj, mint egy hangosan döngő húslégy, amelyik pont akkor száll a lábunkra, amikor a legkényelmesebben helyezkedtünk el a délutáni horpasztáshoz. Ügyet sem vet ránk, mégis zavaró, ha többen felröppennek arról, amit megenni készülünk. A muslinca általában nem is terjeszt betegséget, de ha valahol fedetlen kaka van, arra könnyen előfordulhat, hogy rászáll, így bármennyi jóindulattal szemléljük, nem tekinthetjük pusztán táplálékkonkurensünknek.

A muslincák ellen hatásosak a hagyományos rovarirtók, de felesleges egyszersmind magunkat is megmérgeznünk. A muslincák - bámulatos szaglásuk révén - könnyen lépre csalhatók. Ha elözönlötték a lakást, először meg kell keresnünk, mi vonzotta be őket. Nem nehéz a feladat: épp akörül döngenek. A gyümölcsöt vagy kidobjuk, vagy hűtőbe rakjuk, a kidobás természetesen azt jelenti, hogy a lakásból is eltávolítjuk. Ekkor a muslincák tanácstalan röpködésbe kezdenek, mi pedig kikészítünk nekik egy fél szilvát egy kilyuggatott tetejű dobozban. Elég néhány óra, hogy valamennyien odabent lakmározzanak. Ekkor fogjuk a dobozt, és vagy az erkélyen nyitjuk ki, hogy aztán beszaladjunk és kizárjuk őket, vagy ha a kirekesztés helyett jobban szeretjük a hidegvérű gyilkosságot, betesszük a dobozt a mélyhűtőbe. Ha van az ablakon szúnyogháló, akkor ettől kezdve akár pálinkát is főzhetünk a szoba közepén, a muslincák nem jutnak be. Maximum velünk együtt az ajtón, de ha elszaporodnának, megint bedobhatjuk a csapdás módszert.

Winkler Róbert

szerző
Winkler Róbert
publikálva
2001/39. (09. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...