Szoftverjárványok: Vírusdömping és monokultúra

  • Kiss Bori
  • 2001. október 25.

Tudomány

Alegutóbbi felmérések szerint az internetezők több mint 80 százaléka Microsoft böngészőt használ, bár a webszerverek terén továbbra is az Apache vezet 60 százalék körüli részesedésével. A Netcraft nyolcmillió szerver adataiból összeállított statisztikája szerint a biztonsági rései miatt sokat kritizált Microsoft Internet Information Server részesedése 30 százalék körüli. A Code Red féreg júliusi támadása után több mint 80 ezer IIS-szervert kapcsoltak le a hálóról üzemeltetőik, ám a Netcraft adatai szerint csak néhány ezer esetben installáltak konkurens webszervert az érintett gépekre - többségüket a biztonsági rendszer frissítése után várhatóan tovább üzemeltetik.
Alegutóbbi felmérések szerint az internetezők több mint 80 százaléka Microsoft böngészőt használ, bár a webszerverek terén továbbra is az Apache vezet 60 százalék körüli részesedésével. A Netcraft nyolcmillió szerver adataiból összeállított statisztikája szerint a biztonsági rései miatt sokat kritizált Microsoft Internet Information Server részesedése 30 százalék körüli. A Code Red féreg júliusi támadása után több mint 80 ezer IIS-szervert kapcsoltak le a hálóról üzemeltetőik, ám a Netcraft adatai szerint csak néhány ezer esetben installáltak konkurens webszervert az érintett gépekre - többségüket a biztonsági rendszer frissítése után várhatóan tovább üzemeltetik.

Egy ennyire homogén szoftverkörnyezetben egyetlen biztonsági rés hatalmas kockázatot jelent, hiszen az ezt kihasználó vírusok és férgek pillanatok alatt hatalmas pusztítást végeznek, az "ellenszer", a védelmi hibát befoltozó frissítés elkészítése és kiadása, a vírusirtó programok frissítése pedig időt vesz igénybe. A monokultúrává vált internetes szoftvervilágban elképesztő pusztítást tud okozni egy-egy vírus, hasonlóan a monokultúrás növények gombás fertőzéseihez vagy a szarvasmarhákat pusztító száj- és körömfájás- járványhoz.

Biodiverzitás

A monokultúrás mezőgazdaság hátrányai régóta ismertek, a nagyüzemi keretek közt zajló termelés előnyei - alacsony költségek, magas hozam, gépesíthetőség stb. - azonban a legutóbbi időkig ellensúlyozták a növényállomány sebezhetőségének kockázatát. Pedig a talajba, a vízbe és nem utolsósorban a növényekbe épülő műtrágyák és vegyszerek nemcsak a környezetet, de a fogyasztók egészségét is károsítják. A problémának két megoldása is kínálkozik: az egyik a visszatérés az emberléptékű, családi gazdaságokhoz, ahol a terület adottságait legjobban kihasználó növényeket termesztenek, és nem csak egyetlen fajtát. A másik út a géntechnológia alkalmazását jelenti, melyről azonban a biológusokegy része úgy véli, hogy erősen veszélyezteti a biodiverzitás fennmaradását.

"Meglehet, egy sikeres génmanipulált faj vagy fajta akár a népélelmezésben is komoly szerephez juthat, és az éhínség elleni harc segítőjévé válhat, de ez kizárólag az adott genetikai monokultúra elterjesztésével és intenzív rendszerének fenntartásával biztosítható" - írja dr. Pethő Ágnes biológus és humánökológus Biotechnológia és/vagy biodiverzitás? című cikkében (Cédrus, 1998/6-8. szám). Hasonló a helyzet a Microsoft által dominált monokultúrás szoftverkörnyezetben: a cégeknek egyre gyakoribb programfrissítésekre, egyre fejlettebb vírusvédelemre van szükségük az eredményes védekezéshez. De lehet, hogy létezik egy másik út is?

Szoftverdiverzitás

A vetésforgók és családi gazdaságok szoftveres alternatíváiként kínálkozó megoldás a szoftverek diverzitásának növelése, mégpedig szabad vagy ingyenes szoftverek használatával. Ha nem csupán Microsoft operációs rendszereket, böngésző- és levelezőszoftvereket használnánk, hanem Linuxot, Eudorát, minél többféle programot, akkor a vírusok sokkal lassabban terjednének és sokkal kevesebb gépet tudnának megtámadni.

Ez a megoldás persze óhatatlanul felvet kompatibilitási problémákat, elképzelhető például, hogy .doc helyett .rtf formátumban kell küldeni a dokumentumokat, esetleg eltekinteni az ékezetek használatától a levelezésben vagy más kompromisszumokat kötni. Ez azonban nem jelent újdonságot: az internet, éppen méreteinél és felhasználói diverzitásánál fogva mindig is kompromisszumokra épült, a megoldások a közös nevezőket keresik. A vállalati és magánfelhasználók választhatnak: hajlandók-e a kockázatok csökkentése érdekében némi kényelmetlenséget vállalni szoftverparkjuk diverzifikálásával, vagy csatlakoznak a "géntechnológia-párthoz", és mindig a legújabb technológia alkalmazásával védik homogén szoftverállományukat.

Kiss Bori

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.