Szoftverjárványok: Vírusdömping és monokultúra

  • Kiss Bori
  • 2001. október 25.

Tudomány

Alegutóbbi felmérések szerint az internetezők több mint 80 százaléka Microsoft böngészőt használ, bár a webszerverek terén továbbra is az Apache vezet 60 százalék körüli részesedésével. A Netcraft nyolcmillió szerver adataiból összeállított statisztikája szerint a biztonsági rései miatt sokat kritizált Microsoft Internet Information Server részesedése 30 százalék körüli. A Code Red féreg júliusi támadása után több mint 80 ezer IIS-szervert kapcsoltak le a hálóról üzemeltetőik, ám a Netcraft adatai szerint csak néhány ezer esetben installáltak konkurens webszervert az érintett gépekre - többségüket a biztonsági rendszer frissítése után várhatóan tovább üzemeltetik.
Alegutóbbi felmérések szerint az internetezők több mint 80 százaléka Microsoft böngészőt használ, bár a webszerverek terén továbbra is az Apache vezet 60 százalék körüli részesedésével. A Netcraft nyolcmillió szerver adataiból összeállított statisztikája szerint a biztonsági rései miatt sokat kritizált Microsoft Internet Information Server részesedése 30 százalék körüli. A Code Red féreg júliusi támadása után több mint 80 ezer IIS-szervert kapcsoltak le a hálóról üzemeltetőik, ám a Netcraft adatai szerint csak néhány ezer esetben installáltak konkurens webszervert az érintett gépekre - többségüket a biztonsági rendszer frissítése után várhatóan tovább üzemeltetik.

Egy ennyire homogén szoftverkörnyezetben egyetlen biztonsági rés hatalmas kockázatot jelent, hiszen az ezt kihasználó vírusok és férgek pillanatok alatt hatalmas pusztítást végeznek, az "ellenszer", a védelmi hibát befoltozó frissítés elkészítése és kiadása, a vírusirtó programok frissítése pedig időt vesz igénybe. A monokultúrává vált internetes szoftvervilágban elképesztő pusztítást tud okozni egy-egy vírus, hasonlóan a monokultúrás növények gombás fertőzéseihez vagy a szarvasmarhákat pusztító száj- és körömfájás- járványhoz.

Biodiverzitás

A monokultúrás mezőgazdaság hátrányai régóta ismertek, a nagyüzemi keretek közt zajló termelés előnyei - alacsony költségek, magas hozam, gépesíthetőség stb. - azonban a legutóbbi időkig ellensúlyozták a növényállomány sebezhetőségének kockázatát. Pedig a talajba, a vízbe és nem utolsósorban a növényekbe épülő műtrágyák és vegyszerek nemcsak a környezetet, de a fogyasztók egészségét is károsítják. A problémának két megoldása is kínálkozik: az egyik a visszatérés az emberléptékű, családi gazdaságokhoz, ahol a terület adottságait legjobban kihasználó növényeket termesztenek, és nem csak egyetlen fajtát. A másik út a géntechnológia alkalmazását jelenti, melyről azonban a biológusokegy része úgy véli, hogy erősen veszélyezteti a biodiverzitás fennmaradását.

"Meglehet, egy sikeres génmanipulált faj vagy fajta akár a népélelmezésben is komoly szerephez juthat, és az éhínség elleni harc segítőjévé válhat, de ez kizárólag az adott genetikai monokultúra elterjesztésével és intenzív rendszerének fenntartásával biztosítható" - írja dr. Pethő Ágnes biológus és humánökológus Biotechnológia és/vagy biodiverzitás? című cikkében (Cédrus, 1998/6-8. szám). Hasonló a helyzet a Microsoft által dominált monokultúrás szoftverkörnyezetben: a cégeknek egyre gyakoribb programfrissítésekre, egyre fejlettebb vírusvédelemre van szükségük az eredményes védekezéshez. De lehet, hogy létezik egy másik út is?

Szoftverdiverzitás

A vetésforgók és családi gazdaságok szoftveres alternatíváiként kínálkozó megoldás a szoftverek diverzitásának növelése, mégpedig szabad vagy ingyenes szoftverek használatával. Ha nem csupán Microsoft operációs rendszereket, böngésző- és levelezőszoftvereket használnánk, hanem Linuxot, Eudorát, minél többféle programot, akkor a vírusok sokkal lassabban terjednének és sokkal kevesebb gépet tudnának megtámadni.

Ez a megoldás persze óhatatlanul felvet kompatibilitási problémákat, elképzelhető például, hogy .doc helyett .rtf formátumban kell küldeni a dokumentumokat, esetleg eltekinteni az ékezetek használatától a levelezésben vagy más kompromisszumokat kötni. Ez azonban nem jelent újdonságot: az internet, éppen méreteinél és felhasználói diverzitásánál fogva mindig is kompromisszumokra épült, a megoldások a közös nevezőket keresik. A vállalati és magánfelhasználók választhatnak: hajlandók-e a kockázatok csökkentése érdekében némi kényelmetlenséget vállalni szoftverparkjuk diverzifikálásával, vagy csatlakoznak a "géntechnológia-párthoz", és mindig a legújabb technológia alkalmazásával védik homogén szoftverállományukat.

Kiss Bori

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.