Jön egy Eiffel-torony méretű kisbolygó, de nem kell megijedni

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. december 7.

Tudomány

A NASA potenciálisan veszélyesnek tekinti az égitestet, de azért nem fogunk ütközni. 

Egy, a nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó égitest közelíti meg a Földet szombaton.

Bár a (4660) Nereust a NASA a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygók közé sorolja, több millió kilométerre halad el mellettünk, így nem jelent veszélyt bolygónkra.

A csillagaszat.hu cikke szerint az Eiffel-torony méretéhez hasonló, a NASA által potenciálisan veszélyesnek tekintett égitest

december 11-én, szombaton, magyar idő szerint 14 óra 51-kor közelíti meg a Földet.

Ekkor 3,93 millió kilométerre (0,0263 CSE-re) lesz bolygónk középpontjától, ami a Föld-Hold közepes távolságának (384 ezer kilométer) mintegy 10-szerese, vagyis így is elég távol lesz, de Földre nézve "potenciális ütközési veszélyt jelentő kisbolygóknak" (Potentially Hazardous Asteroids, PHA) nevezik azokat a legalább 140 méter átmérőjű égitesteket, amelyek pályája 7,5 millió km-nél közelebb húzódik a Földéhez, ami egyben a két égitest veszélyesen közeli találkozását is lehetővé teszi.

Minthogy a Nereus 7,5 millió km-nél is jobban megközelítheti bolygónkat, ezért a PHA-k közé sorolták.

 
A (4660) Nereus kisbolygó (fekete ellipszis) és a nagybolygók pályái, valamint helyzetük 2021. december 4-én 17:00 világidőkor, közel egy héttel az aszteroida december 11-ei földközelsége előtt.
Forrás: NASA/JPL SSD
 

2021 novemberében egyébként összesen 2223 potenciálisan veszélyes aszteroidát tartanak számon, ami a becslések szerint az összes földközeli kisbolygónak mintegy 8 százaléka. Az 1 km-nél nagyobb PHA-k száma 160. Ugyanakkor

ma nem ismerünk olyan konkrét kis égitestet, amely valamikor ütközne bolygónkkal, de a PHA-kat azonosítani kell, és mozgásukat nyomon kell követni.

A (4660) Nereus sem jelent veszélyt bolygónkra az elkövetkező kétszáz évben. Következő földközelsége 2031. március 2-án lesz, amikor 17,2 millió km-re lesz bolygónktól, vagyis jó messze. A mostaninál közelebb csak 2060. február 14-én lesz, mintegy 1,2 millió km-re kerül földközelbe.

A (4660) Nereus kisbolygót 1982. február 28-án fedezte fel Eleanor F. Helin (1932-2009), így az égitestet már csaknem 40 éve ismerik és követik nyomon a pályáját a csillagászok.

A kisbolygó, amelyet a görög mitológia öreg tengeristenéről, Nereusról neveztek el, jelenlegi pályája szerint rendszeresen, mintegy tízévenként kerül közel bolygónkhoz és pályája alapján az Apollo típusú földközeli kisbolygók közé sorolják (az Apollo-család tagjai a Földnél jobban megközelítik a Napot, így pályájuk keresztezheti a földpályát, ám keringési idejük 1 évnél hosszabb).  

A Nereus földközelsége idején az Ursa Maior (Nagy Medve) csillagkép irányában tartózkodik és a látszó fényessége mintegy 12,8 magnitúdó lesz.

Mint a cikkben rámutatnak, az egyes kisbolygókat becsült pénzbeli értékük és a bányászatukkal nyerhető profit alapján is rangsorolják. Az aszteroidák tudományos és gazdasági adatbázisa szerint a Nereus értéke 4,71 milliárd amerikai dollár, a várható becsült profit 1,39 milliárd dollárra tehető, minthogy azt feltételezik, hogy a belseje gazdag vasban, nikkelben és kobaltban.

(Borítóképünk illusztráció) 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.