Karikó Katalin kapja a Szegedért Alapítvány fődíját

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. február 19.

Tudomány

Az elismerésben azok részesülhetnek, akik öregbítik Szeged nemzetközi rangját. 

Karikó Katalin kapja a Szegedért Alapítvány idei fődíját, a civilszervezet elismerését gálaműsoron adják át az 1879-es nagy árvíz évfordulóján, március 12-én – áll az alapítvány közleményében.

A Szegedért Alapítvány célja 1989 óta változatlan: a kiemelkedő teljesítményt nyújtók, Szeged nemzetközi rangját növelők elismerése, valamint a város szempontjából értékes kezdeményezések, események megvalósításának támogatása.

A kuratórium döntése alapján az alapítvány fődíját idén Karikó Katalin biokémikus kapja, aki Szegeden szerzett diplomát, első munkahelye a Szegedi Biológiai Kutatóközpont volt. Kutatói karrierjét az Egyesült Államokban folytatta. Karikó Katalinnak és munkatársainak elévülhetetlen érdemei vannak a koronavírus-járvány globális kezelésében alkalmazott mRNS-vakcina kifejlesztésében.

A tudományos kuratórium Szőkefalvi-Nagy Béla-díját Kemény Lajos bőrgyógyász akadémikusnak ítélték oda. A művészeti kuratórium Gregor József-díját Temesi Mária operaénekes, énekmester, operanagykövet kapja. A társadalmi-állampolgári kuratórium Debreczeni Pál-díját Szatmáry Károly csillagász, a Szegedi Csillagvizsgáló alapítója és vezetője érdemelte ki.

A fődíjas Lapis András szobrászművész Szeged Múzsája című kisplasztikáját kapja. A karcsú, kalapos nőalakkal 2006 óta a szegediek nap mint nap találkozhatnak, hiszen köztéri szoborként a Glattfelder Gyula teret díszíti. A szakkuratóriumok díjazottjai a szobrászművész plakettjét vehetik át.

A díjakat március 12-én - az 1879-es nagyárvíz évfordulóján - nagyszabású gálaműsor keretében vehetik át a díjazottak a Szegedi Nemzeti Színházban. A műsorban fellép a Molnár Dixieland Band, a Fool Moon és a Suhancok Táncegyüttes.

A Szegedért Alapítványhoz idén is nagyon sok pályázat érkezett tudományos, kulturális és civil közösségek rendezvényeinek, illetve publikációk létrejöttének támogatására. A kuratóriumok döntése nyomán összesen 3 millió forint értékben sikerült ebben az évben is értékteremtő kezdeményezésekhez pénzbeli támogatást nyújtani.

 Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.