A mesterséges csapadék ára

Hóban, rosszban

Tudomány

A pekingi olimpia agyonhóágyúzott sportpályáit látva felvetődik a kérdés, hogy mekkora a környezeti terhe a mesterséges havazásnak.

Számos nehézséggel kellett szembesülniük a Peking környékén zajló téli olimpia szervezői­nek, s az egyik éppen a hó hiánya. Pedig a február hagyományosan nagyon hideg errefelé, ráadásul 2022 elején a fagyos levegőt magába záró, nagy kiterjedésű sarki örvény hullámzása, gyengülése utat nyitott dél felé a dermesztő hidegnek, mely elárasztotta Északkelet-Kínát is (ugyanezen hullámzás hatására nálunk viszont időnek előtte kitavaszodott). A hírek szerint a hideget papíron jól bíró skandináv olimpikonok is dideregtek, amikor előzetesen bejárták a biatlonpályát. A sarkkörök és Szibéria felől Észak-Kínára zúduló levegőtömeg azonban teljesen száraz volt, mire Pekinghez ért, pedig a hideg légtömeg a tengerek felől érkező nedves levegővel keveredve komoly havazásokat generált Szibériában, Oroszország európai felén és helyenként Ukrajnában is. Nyilván sajnálatos, de ilyenkor a tenger felől sem érkeznek nedvességgel teli monszunszelek, így egészen máshonnan kellett havat teremteni. A szervezők (kötelező) feladatát nehezítette, hogy amúgy is ez Kína egyik legszárazabb régiója.

 

Amikor piros hó esik

Jellemző, hogy amikor február 12-én, az olimpia 11. napján megérkezett az első valamirevaló havazás (ami látszólag paradox módon a délről érkező melegebb, nedvesebb levegőnek volt köszönhető), az inkább csak zavart okozott. A havat le kellett söpörni a pályákról, mivel a tulajdonságai mások, mint a műhóé, így csak megzavarta volna a mesterséges fagyott vízhez szokott sportolókat. A műhó ugyanis sokkal keményebb pályát eredményez, mint amilyent a természetesen behavazott lejtők nyújtanak.

A hó pótlásához Kínában a Songshan Természetvédelmi Területet kellett megbolygatni, amelynek egy jókora részére mesterséges hóborítást varázsoltak (a kritikákra válaszolva a kínai kormány 31 százalékkal megnövelte a védett terület nagyságát). A műveletekhez több száz földművest kellett családostul áttelepíteni, és vízzel feltölteni egy rég kiszáradt folyómedret, hogy vízforrásként szolgálhasson a hókészítési manőverekhez. A pekingi sorrendben a harmadik olyan téli olimpia, ahol jelentős részben hó­ágyúkkal oldották meg a sportpályák borítását, ám a pekingi erőfeszítések messze meghaladták Szocsi 2014-es, illetve Phjongcshang 2018-as fáradozásait, ugyanis az előző két játékokon azért a természet is hozzájárult némi hóval a sikerhez.

Mondhatnánk persze, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is megvizsgálhatná előzetesen, mely helyszínek alkalmasabbak pusztán természeti, klimatikus adottságaik folytán arra, hogy ott téli olimpiát rendezzenek, de jól tudjuk, a sportvilágszervezetek döntéshozatali mechanizmusában jószerével ez az utolsó szempont.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.