Számos nehézséggel kellett szembesülniük a Peking környékén zajló téli olimpia szervezőinek, s az egyik éppen a hó hiánya. Pedig a február hagyományosan nagyon hideg errefelé, ráadásul 2022 elején a fagyos levegőt magába záró, nagy kiterjedésű sarki örvény hullámzása, gyengülése utat nyitott dél felé a dermesztő hidegnek, mely elárasztotta Északkelet-Kínát is (ugyanezen hullámzás hatására nálunk viszont időnek előtte kitavaszodott). A hírek szerint a hideget papíron jól bíró skandináv olimpikonok is dideregtek, amikor előzetesen bejárták a biatlonpályát. A sarkkörök és Szibéria felől Észak-Kínára zúduló levegőtömeg azonban teljesen száraz volt, mire Pekinghez ért, pedig a hideg légtömeg a tengerek felől érkező nedves levegővel keveredve komoly havazásokat generált Szibériában, Oroszország európai felén és helyenként Ukrajnában is. Nyilván sajnálatos, de ilyenkor a tenger felől sem érkeznek nedvességgel teli monszunszelek, így egészen máshonnan kellett havat teremteni. A szervezők (kötelező) feladatát nehezítette, hogy amúgy is ez Kína egyik legszárazabb régiója.
Amikor piros hó esik
Jellemző, hogy amikor február 12-én, az olimpia 11. napján megérkezett az első valamirevaló havazás (ami látszólag paradox módon a délről érkező melegebb, nedvesebb levegőnek volt köszönhető), az inkább csak zavart okozott. A havat le kellett söpörni a pályákról, mivel a tulajdonságai mások, mint a műhóé, így csak megzavarta volna a mesterséges fagyott vízhez szokott sportolókat. A műhó ugyanis sokkal keményebb pályát eredményez, mint amilyent a természetesen behavazott lejtők nyújtanak.
A hó pótlásához Kínában a Songshan Természetvédelmi Területet kellett megbolygatni, amelynek egy jókora részére mesterséges hóborítást varázsoltak (a kritikákra válaszolva a kínai kormány 31 százalékkal megnövelte a védett terület nagyságát). A műveletekhez több száz földművest kellett családostul áttelepíteni, és vízzel feltölteni egy rég kiszáradt folyómedret, hogy vízforrásként szolgálhasson a hókészítési manőverekhez. A pekingi sorrendben a harmadik olyan téli olimpia, ahol jelentős részben hóágyúkkal oldották meg a sportpályák borítását, ám a pekingi erőfeszítések messze meghaladták Szocsi 2014-es, illetve Phjongcshang 2018-as fáradozásait, ugyanis az előző két játékokon azért a természet is hozzájárult némi hóval a sikerhez.
Mondhatnánk persze, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is megvizsgálhatná előzetesen, mely helyszínek alkalmasabbak pusztán természeti, klimatikus adottságaik folytán arra, hogy ott téli olimpiát rendezzenek, de jól tudjuk, a sportvilágszervezetek döntéshozatali mechanizmusában jószerével ez az utolsó szempont.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
