Így romlik a figyelmünk a digitális korban

Zavar a rendszerben

Tudomány

Nehezebben koncentrálunk a könyvekre, de még az online cikkeket sem tudjuk végigolvasni anélkül, hogy közben újabb és újabb ablakokat nyitnánk meg. Egyre több szakember beszél a figyelem válságáról, amiért döntő részben a digitális világ nagyon is tudatosan megkonstruált működése felel.

Egy kismintás amerikai kutatásban a kísérleti személyeknek úgy kellett IQ-tesztet teljesíteniük, hogy időnként „technológiai figyelemeltereléssel” zavarták meg őket: a mobiljuk kijelzőjén néha felvillant egy új e-mailről vagy SMS-ről szóló értesítés. A vizsgálati alanyok éppen csak egy pillanatra néztek a kijelzőre feladatvégzés közben, mégis 10 ponttal „esett” az IQ-juk ahhoz képest, amikor háborítatlanul tölthették ki a tesztet. Egy hasonló kísérletben a koncentrációt megzavaró üzenetekkel bombázott diákok 20 százalékkal rosszabbul teljesítettek azokhoz képest, akikkel a teszt alatt kikapcsoltatták telefonjaikat, de más kutatások szerint ez a teljesítményromlás a 30 százalékot is elérheti.

A felmérések szerint az átlagos amerikai dolgozót hárompercenként félbeszakítja valamilyen figyelemelterelő inger, a Fortune 500-as nagyvállalatok vezetőinek pedig mindössze huszonnyolc percnyi zavartalan idő jut naponta. Ráadásul Michael Posner, a University of Oregon kutatója azt is megállapította, ha egyszer kizökkenünk, körülbelül huszonhárom percre van szükségünk ahhoz, hogy visszatérjünk az eredeti, mély koncentrációs állapothoz.

A fenti adatok Johann Hari Stolen Focus című (hamarosan magyarul is megjelenő) kötetéből származnak. Hari könyve abból a mindennapi tapasztalásból született, amellyel mindannyian szembesülünk, amikor nem tudunk elolvasni egy cikket anélkül, hogy közben átkattintanánk három másik oldalra; amikor félbeszakítunk egy tevékenységet, mert hirtelen eszünkbe jut valami fontos elintéznivaló, hogy az újabb feladat megkezdése után alig pár másodperccel megint máson gondolkozzunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.