Így romlik a figyelmünk a digitális korban

Zavar a rendszerben

Tudomány

Nehezebben koncentrálunk a könyvekre, de még az online cikkeket sem tudjuk végigolvasni anélkül, hogy közben újabb és újabb ablakokat nyitnánk meg. Egyre több szakember beszél a figyelem válságáról, amiért döntő részben a digitális világ nagyon is tudatosan megkonstruált működése felel.

Egy kismintás amerikai kutatásban a kísérleti személyeknek úgy kellett IQ-tesztet teljesíteniük, hogy időnként „technológiai figyelemeltereléssel” zavarták meg őket: a mobiljuk kijelzőjén néha felvillant egy új e-mailről vagy SMS-ről szóló értesítés. A vizsgálati alanyok éppen csak egy pillanatra néztek a kijelzőre feladatvégzés közben, mégis 10 ponttal „esett” az IQ-juk ahhoz képest, amikor háborítatlanul tölthették ki a tesztet. Egy hasonló kísérletben a koncentrációt megzavaró üzenetekkel bombázott diákok 20 százalékkal rosszabbul teljesítettek azokhoz képest, akikkel a teszt alatt kikapcsoltatták telefonjaikat, de más kutatások szerint ez a teljesítményromlás a 30 százalékot is elérheti.

A felmérések szerint az átlagos amerikai dolgozót hárompercenként félbeszakítja valamilyen figyelemelterelő inger, a Fortune 500-as nagyvállalatok vezetőinek pedig mindössze huszonnyolc percnyi zavartalan idő jut naponta. Ráadásul Michael Posner, a University of Oregon kutatója azt is megállapította, ha egyszer kizökkenünk, körülbelül huszonhárom percre van szükségünk ahhoz, hogy visszatérjünk az eredeti, mély koncentrációs állapothoz.

A fenti adatok Johann Hari Stolen Focus című (hamarosan magyarul is megjelenő) kötetéből származnak. Hari könyve abból a mindennapi tapasztalásból született, amellyel mindannyian szembesülünk, amikor nem tudunk elolvasni egy cikket anélkül, hogy közben átkattintanánk három másik oldalra; amikor félbeszakítunk egy tevékenységet, mert hirtelen eszünkbe jut valami fontos elintéznivaló, hogy az újabb feladat megkezdése után alig pár másodperccel megint máson gondolkozzunk.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.