Így romlik a figyelmünk a digitális korban

Zavar a rendszerben

Tudomány

Nehezebben koncentrálunk a könyvekre, de még az online cikkeket sem tudjuk végigolvasni anélkül, hogy közben újabb és újabb ablakokat nyitnánk meg. Egyre több szakember beszél a figyelem válságáról, amiért döntő részben a digitális világ nagyon is tudatosan megkonstruált működése felel.

Egy kismintás amerikai kutatásban a kísérleti személyeknek úgy kellett IQ-tesztet teljesíteniük, hogy időnként „technológiai figyelemeltereléssel” zavarták meg őket: a mobiljuk kijelzőjén néha felvillant egy új e-mailről vagy SMS-ről szóló értesítés. A vizsgálati alanyok éppen csak egy pillanatra néztek a kijelzőre feladatvégzés közben, mégis 10 ponttal „esett” az IQ-juk ahhoz képest, amikor háborítatlanul tölthették ki a tesztet. Egy hasonló kísérletben a koncentrációt megzavaró üzenetekkel bombázott diákok 20 százalékkal rosszabbul teljesítettek azokhoz képest, akikkel a teszt alatt kikapcsoltatták telefonjaikat, de más kutatások szerint ez a teljesítményromlás a 30 százalékot is elérheti.

A felmérések szerint az átlagos amerikai dolgozót hárompercenként félbeszakítja valamilyen figyelemelterelő inger, a Fortune 500-as nagyvállalatok vezetőinek pedig mindössze huszonnyolc percnyi zavartalan idő jut naponta. Ráadásul Michael Posner, a University of Oregon kutatója azt is megállapította, ha egyszer kizökkenünk, körülbelül huszonhárom percre van szükségünk ahhoz, hogy visszatérjünk az eredeti, mély koncentrációs állapothoz.

A fenti adatok Johann Hari Stolen Focus című (hamarosan magyarul is megjelenő) kötetéből származnak. Hari könyve abból a mindennapi tapasztalásból született, amellyel mindannyian szembesülünk, amikor nem tudunk elolvasni egy cikket anélkül, hogy közben átkattintanánk három másik oldalra; amikor félbeszakítunk egy tevékenységet, mert hirtelen eszünkbe jut valami fontos elintéznivaló, hogy az újabb feladat megkezdése után alig pár másodperccel megint máson gondolkozzunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.