Így romlik a figyelmünk a digitális korban

Zavar a rendszerben

Tudomány

Nehezebben koncentrálunk a könyvekre, de még az online cikkeket sem tudjuk végigolvasni anélkül, hogy közben újabb és újabb ablakokat nyitnánk meg. Egyre több szakember beszél a figyelem válságáról, amiért döntő részben a digitális világ nagyon is tudatosan megkonstruált működése felel.

Egy kismintás amerikai kutatásban a kísérleti személyeknek úgy kellett IQ-tesztet teljesíteniük, hogy időnként „technológiai figyelemeltereléssel” zavarták meg őket: a mobiljuk kijelzőjén néha felvillant egy új e-mailről vagy SMS-ről szóló értesítés. A vizsgálati alanyok éppen csak egy pillanatra néztek a kijelzőre feladatvégzés közben, mégis 10 ponttal „esett” az IQ-juk ahhoz képest, amikor háborítatlanul tölthették ki a tesztet. Egy hasonló kísérletben a koncentrációt megzavaró üzenetekkel bombázott diákok 20 százalékkal rosszabbul teljesítettek azokhoz képest, akikkel a teszt alatt kikapcsoltatták telefonjaikat, de más kutatások szerint ez a teljesítményromlás a 30 százalékot is elérheti.

A felmérések szerint az átlagos amerikai dolgozót hárompercenként félbeszakítja valamilyen figyelemelterelő inger, a Fortune 500-as nagyvállalatok vezetőinek pedig mindössze huszonnyolc percnyi zavartalan idő jut naponta. Ráadásul Michael Posner, a University of Oregon kutatója azt is megállapította, ha egyszer kizökkenünk, körülbelül huszonhárom percre van szükségünk ahhoz, hogy visszatérjünk az eredeti, mély koncentrációs állapothoz.

A fenti adatok Johann Hari Stolen Focus című (hamarosan magyarul is megjelenő) kötetéből származnak. Hari könyve abból a mindennapi tapasztalásból született, amellyel mindannyian szembesülünk, amikor nem tudunk elolvasni egy cikket anélkül, hogy közben átkattintanánk három másik oldalra; amikor félbeszakítunk egy tevékenységet, mert hirtelen eszünkbe jut valami fontos elintéznivaló, hogy az újabb feladat megkezdése után alig pár másodperccel megint máson gondolkozzunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.