Kendertüntetés: Egy nap gyep

Tudomány

A tavalyinál lényegesen békésebb és nyugodtabb körülmények között zajlott le az idei kender tárgyú demonstráció, az ellentüntetõk - néhány tojásdobálót leszámítva - tisztes távolban huzakodtak a rendfenntartókkal. Öt õrizetbe vett jobbos, némi külsérelmi nyomokkal, kis beszéd, kis zene, várhatóan kevés foganat - alighanem ez lesz majd a Kossuth téri délután tanulsága.

A tavalyinál lényegesen békésebb és nyugodtabb körülmények között zajlott le az idei kender tárgyú demonstráció, az ellentüntetők - néhány tojásdobálót leszámítva - tisztes távolban huzakodtak a rendfenntartókkal. Öt őrizetbe vett jobbos, némi külsérelmi nyomokkal, kis beszéd, kis zene, várhatóan kevés foganat - alighanem ez lesz majd a Kossuth téri délután tanulsága.

Az idei - nemzetközi kontextusba illeszkedő, tesvérrendezvényekkel bőségesen ellátott - kendernapi demonstráció szervezői, okulva a tavalyi botrány tanulságaiból, ezúttal viszonylag ügyesen konspiráltak: csupán három nappal a rendezvény előtt jelentették be a helyet és a pontos időpontot - így az önjelölt honmentők már nem tudtak legálisan ellenrendezvényt szervezni ugyanoda. A módszer hátránya, hogy így a potenciális szimpatizánsok közül sem értesült mindenki időben az akcióról.

Lenn a téren

A demonstráció céljait és a szervező Kendermag Egyesület petíciójának szövegét bárki megismerhette a világhálóról és némely nyomtatott sajtótermékből is - már ebből is világosan kiderülhetett, hogy a rendezvény célja felhívni a figyelmet a kenderszármazékok (hasis, marihuána) fogyasztásának indokolatlanul drasztikus büntetőjogi szabályozására, azaz a cél a fű fogyasztásának dekriminalizációja - bár a t. ellentábor, veleszületett intelligenciájának s a politikai hisztériák mindenkori természetének hála, ezt úgyis a spanglifogyasztás kötelező érettségi tétellé emelésének első lépéseként fogja értékelni.

A téves premisszákból adódó hibbant konklúziók valóra váltására ezúttal módfelett csekély esély kínálkozott, a tavaly jól beégett rendőrség ugyanis gondosan körbekerítette a Kossuth tér egy metaforikusan dús, zöld gyeppel borított szegletét, s az ellendemonstrációt szervező jobboldali csoportok (Szabad Magyarországért Mozgalom, Lelkiismeret 88) vélelmezett tagjait be sem engedte a helyszínre, a mégis idekeveredő ellentüntetőket pedig az első elcsattanó tojások után erővel tuszkolták ki.

Amúgy a hangulat mind a néhány száz főt számláló demonstrálók, mind a pár tucatnyian (összesen tán vagy százan) megjelent ellendemonstrálók között meglehetősen baráti, sőt családias: a résztvevők, lévén Budapest csöppnyi város, régóta ismerik egymást, sőt ritka alkalmanként az ellentábor jelesebb tagjait is: több megkérdezett demonstráló szerint is nagy öröm látni az ún. "drogellenes" tüntetők között azt a közismert fiatalembert, aki éveken át rakta a tüzet a legnagyobb underground szabadtéri partikon.

Lökd meg a kecskét

Elég akár egy negyedórát késni, s az ember lemaradt az első repülő tojásokról, egy kedves szemüveges hölgy elvezetéséről és egy poéti-kusan ifjú hölgy első lépéseiről a világot jelentő színpadon - ezzel együtt meglepően békés körülmények közé csöppen az ember. A színpadon éppen Soma konferál, utóbb azért egy ügyes mesterlövésznek sikerül őt is lábon találnia egy tojással, majd Felső László, a Kendermag Egyesület elnöke beszél - méltatván egyebek között a kenderfogyasztás csekély társadalmi veszélyességét - összehasonlítva mondjuk némely legális tudatmódosítók fogyasztásából adódó jóval jelentősebb, ám a sajátos magyar kulturális kondíciók miatt rendre alábecsült kockázatokkal. Ezt mintegy alátámasztandó az ellentüntetők némelyike műanyag palackba töltött házipálinkát kínál a meghökkent kenderpártiaknak. Ezután szűk fél óráig az Anima Sound System a színpadon, közben a demonstrálók békésen ücsörögnek/ácsorognak a gyepen.

Az idill persze nem tarthat sokáig, hirtelen megindul a riporterek, fotósok és operatőrök rohama a kordonon kívülre, ahol a rutinos utcai harcosok éppen - szokásuknak megfelelően - dulakodni kezdenek a rendfenntartó erőkkel, melyeket szintén nem kell kétszer kérni. A földharcban többen a betonra kerülnek - egy rendőr fenékre huppan, egy tüntetőt térddel szorítanak a kőre -, végül öt embert elvisznek. A többiek maradnak, bár a most tülökkel is támogatott sípolás intenzitása nyomába sem érhet a tavalyinak. A feliratok is gyérebbek a múlt évieknél: a pálmát a Maradona, 43 éves, a drog áldozata, ő is így kezdte (utóbbi kendermintás betűkkel) viszi. (Pedig ha tudnák, hogy szegény Diego mindenekelőtt szegényen kezdte, profi futballistaként folytatta, és Castro gazdag barátjaként végezte - a kokain és a kóros túlevés ehhez képest csak jól ismert szociokulturális tünet, tessenek már megnézni a Sebhelyesarcút!) A békés demonstráció eközben Soma lekonfjával szerencsésen véget is ért: a távozók gyér számú és kellőképpen demoralizálódott ellentáborral szembesülnek. Az alkalmasint legdurvább kiszólás egy valószínűleg doom/goth fesztiválról érkezett hölgy szájából hangzik el: Meg fogtok halni! - s valóban.

Látkép zöldben

A rendezvényt követő szokásos Ki a butább, ki a legbigottabb? vetélkedőt a hagyományoknak megfelelően ezúttal is az MDF nyerte. Néhány idézet a pártvezetők (esp. Almássy K. ifjúsági vezető) aranyköpései közül: "Ne váljon Magyarország a drogosok Mekkájává!"; továbbá: "Ne rontsák Budapest látképét a coffee-shopokból kidülöngélők!"; s a csúcs: "A tiltó drogpolitika azokat sérti, akik megsértik a törvényt" - a jogpozitivista érvelés logikai zártsága a maga nemében tényleg lenyűgöző. Lapzártánkig a Fidesz viszont megtartóztatta magát, az obligát, Lamperth Mónika belügyminiszter alkalmatlanságára vonatkozó (mondjuk, nem alaptalan) megjegyzéseket nem számítva - ez összefügghet azzal is, hogy a jelentős pártvezér e napokban fontosabbnak tartja az iraki kártya kijátszását, s a gőgös nagyok különben sem szeretnek közösködni a még tőlük is jobbra dülöngélő, kóros cukorkafogyasztó & notórius piromán nemezsapkásokkal és szakadár polgári körösökkel. Arra már gondolni sem merünk, hogy a vezető polgári erő vezérkarában mintegy felmerült volna a mind izmosabb választói csoportot ké-pező fűfogyasztók legalábbis egy részének megnyerése is - cinikus megfigyelők szerint ez már rég meg is történt.

Barotányi Zoltán

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.