Keresztre feszített ember maradványaira bukkantak Angliában

  • narancs.hu
  • 2021. december 8.

Tudomány

Szög a sarokcsontban.

25-35 éves volt, és Krisztus után 130 és 360 között élhetett az a férfi, akinek a maradványaira az angliai Cambridgeshire megyében, egy tervezett lakópark helyszínén lezajlott leletmentő ásatáson bukkantak rá – írja a Qubit.

Az építkezés helyén húzódik egy római kori település temetője, ebben az egyik sír rejtette az 1900 éves csontvázat, amely valamilyen fából készült tákolmányon, talán ravatalon feküdt. Rögtön szembetűnt a régészeknek, hogy az az ember rabszolga lehetett, mert elvékonyodott sípcsontja arra utalt, sokáig viselhetett lábbilincset. Azt csak a részletesebb vizsgálat közben vették észre, hogy a férfi sarokcsontjából egy szög áll ki.

Ritka az ilyen lelet. Eddig ezzel együtt csak négy olyan csontvázat találtak a régészek, amelyen a keresztre feszítés jeleit fedezték fel, és csak két esetben találtak szöget.

Mielőtt a kereszténység szimvólumává vált, a kereszt a Római Birodalomban a halálos büntetés végrehajtásának egyik eszköze volt. Több leírás is ismert arról, hogyan végezték ki így az embereket, de kevés tárgyi lelet támasztja alá a leírásokat, talán azért, mert akik így haltak meg, azokat nem temették el tisztességesen. 

Az angliai lelet épp ezért érdekes: a kivégzésnek ez a módja rabszolgák, lázadók vagy alacsonyabb származásúak sorsa volt, és velük ritkán fordult elő, hogy a holttestüket visszavigyék az övéi közé, és ott temessék el. Az angliai lelet arra enged következtetni, hogy az a férfi valamiért különleges volt, még ha rabszolga is.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.