Keresztre feszített ember maradványaira bukkantak Angliában

  • narancs.hu
  • 2021. december 8.

Tudomány

Szög a sarokcsontban.

25-35 éves volt, és Krisztus után 130 és 360 között élhetett az a férfi, akinek a maradványaira az angliai Cambridgeshire megyében, egy tervezett lakópark helyszínén lezajlott leletmentő ásatáson bukkantak rá – írja a Qubit.

Az építkezés helyén húzódik egy római kori település temetője, ebben az egyik sír rejtette az 1900 éves csontvázat, amely valamilyen fából készült tákolmányon, talán ravatalon feküdt. Rögtön szembetűnt a régészeknek, hogy az az ember rabszolga lehetett, mert elvékonyodott sípcsontja arra utalt, sokáig viselhetett lábbilincset. Azt csak a részletesebb vizsgálat közben vették észre, hogy a férfi sarokcsontjából egy szög áll ki.

Ritka az ilyen lelet. Eddig ezzel együtt csak négy olyan csontvázat találtak a régészek, amelyen a keresztre feszítés jeleit fedezték fel, és csak két esetben találtak szöget.

Mielőtt a kereszténység szimvólumává vált, a kereszt a Római Birodalomban a halálos büntetés végrehajtásának egyik eszköze volt. Több leírás is ismert arról, hogyan végezték ki így az embereket, de kevés tárgyi lelet támasztja alá a leírásokat, talán azért, mert akik így haltak meg, azokat nem temették el tisztességesen. 

Az angliai lelet épp ezért érdekes: a kivégzésnek ez a módja rabszolgák, lázadók vagy alacsonyabb származásúak sorsa volt, és velük ritkán fordult elő, hogy a holttestüket visszavigyék az övéi közé, és ott temessék el. Az angliai lelet arra enged következtetni, hogy az a férfi valamiért különleges volt, még ha rabszolga is.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.