Mi állíthatja meg a gyilkos porviharokat?

Ki mint vet

Tudomány

A márciusi gyilkos porviharok kapcsán ismét előtérbe került a termőföld eróziójának kérdése. Vajon létezik fenntartható mezőgazdaság a talaj forgatása nélkül is?

A március 11-i tömegbaleset okozójaként többnyire a porvihart tüntetik fel, ám ez a megfogalmazás elfedi az esemény valódi jellegét. Az adott napon ugyanis a még éjszaka feltámadt tartósan viharos erejű szél a művelés alatt álló termőtalaj felső rétegét kapta fel és röpítette tovább. Tehát nem holmi sivatagi por okozta a látástávolságot szinte nullára csökkentő, szemet-orrot-arcot, járműveket beterítő jelenséget, hanem a humuszban gazdag termőföld. Ráadásul nem is csak ezen az egyetlen ponton tapasztalták ugyanezt a jelenséget, hanem az amúgy is szélcsatornának számító (így például az éppen átalakuló szélenergia-stratégiában is kiemelten számításba vett) Észak-Dunántúlon sokfelé.

A baleset helyszínének környékén a porviharok nyersanyagaként szóba került egy kiterjedt ipari parki beruházás is (Zsámbék határában), de már csak a kiterjedtségük miatt is nagyobb arányban illetheti gyanú azokat a területeket, amelyek (mint a magyarországi termőföldek túlnyomó többsége) még hagyományos, a talaj rendszeres forgatásával, szántással, boronálással együtt járó művelés alatt állnak. Az elsődleges tanúvallomások is egy olyan, az autópályához közel, ráadásul szélirányban fekvő szántóföldről szólnak, amelyet éppen a szélvihart megelőzően boronáltak. Így a szél által könnyen felkapható réteg alakult ki, lévén a talaj felső része már alaposan kiszáradt. A konkrét eset elemzéséhez hozzátartozik, hogy ebben az időszakban aszályról egyáltalán nem beszélhettünk – köszönhetően az átlagnál csapadékosabb decembernek, januárnak. Március első harmadára a talaj felső – legalább 20 centiméteres – rétege, legalábbis a még ősszel felszántott és fedetlenül hagyott mezőgazdasági földeken alaposan kiszáradt, s ha ezt talajműveléssel továbbporítják, könnyebb dolga van a szélnek. Ez pedig nem csak életveszélyes helyzeteket teremthet, de alaposan hozzá is járul a termőföld eróziójához (deflációjához).

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.