Mi állíthatja meg a gyilkos porviharokat?

Ki mint vet

Tudomány

A márciusi gyilkos porviharok kapcsán ismét előtérbe került a termőföld eróziójának kérdése. Vajon létezik fenntartható mezőgazdaság a talaj forgatása nélkül is?

A március 11-i tömegbaleset okozójaként többnyire a porvihart tüntetik fel, ám ez a megfogalmazás elfedi az esemény valódi jellegét. Az adott napon ugyanis a még éjszaka feltámadt tartósan viharos erejű szél a művelés alatt álló termőtalaj felső rétegét kapta fel és röpítette tovább. Tehát nem holmi sivatagi por okozta a látástávolságot szinte nullára csökkentő, szemet-orrot-arcot, járműveket beterítő jelenséget, hanem a humuszban gazdag termőföld. Ráadásul nem is csak ezen az egyetlen ponton tapasztalták ugyanezt a jelenséget, hanem az amúgy is szélcsatornának számító (így például az éppen átalakuló szélenergia-stratégiában is kiemelten számításba vett) Észak-Dunántúlon sokfelé.

A baleset helyszínének környékén a porviharok nyersanyagaként szóba került egy kiterjedt ipari parki beruházás is (Zsámbék határában), de már csak a kiterjedtségük miatt is nagyobb arányban illetheti gyanú azokat a területeket, amelyek (mint a magyarországi termőföldek túlnyomó többsége) még hagyományos, a talaj rendszeres forgatásával, szántással, boronálással együtt járó művelés alatt állnak. Az elsődleges tanúvallomások is egy olyan, az autópályához közel, ráadásul szélirányban fekvő szántóföldről szólnak, amelyet éppen a szélvihart megelőzően boronáltak. Így a szél által könnyen felkapható réteg alakult ki, lévén a talaj felső része már alaposan kiszáradt. A konkrét eset elemzéséhez hozzátartozik, hogy ebben az időszakban aszályról egyáltalán nem beszélhettünk – köszönhetően az átlagnál csapadékosabb decembernek, januárnak. Március első harmadára a talaj felső – legalább 20 centiméteres – rétege, legalábbis a még ősszel felszántott és fedetlenül hagyott mezőgazdasági földeken alaposan kiszáradt, s ha ezt talajműveléssel továbbporítják, könnyebb dolga van a szélnek. Ez pedig nem csak életveszélyes helyzeteket teremthet, de alaposan hozzá is járul a termőföld eróziójához (deflációjához).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.