Mi állíthatja meg a gyilkos porviharokat?

Ki mint vet

Tudomány

A márciusi gyilkos porviharok kapcsán ismét előtérbe került a termőföld eróziójának kérdése. Vajon létezik fenntartható mezőgazdaság a talaj forgatása nélkül is?

A március 11-i tömegbaleset okozójaként többnyire a porvihart tüntetik fel, ám ez a megfogalmazás elfedi az esemény valódi jellegét. Az adott napon ugyanis a még éjszaka feltámadt tartósan viharos erejű szél a művelés alatt álló termőtalaj felső rétegét kapta fel és röpítette tovább. Tehát nem holmi sivatagi por okozta a látástávolságot szinte nullára csökkentő, szemet-orrot-arcot, járműveket beterítő jelenséget, hanem a humuszban gazdag termőföld. Ráadásul nem is csak ezen az egyetlen ponton tapasztalták ugyanezt a jelenséget, hanem az amúgy is szélcsatornának számító (így például az éppen átalakuló szélenergia-stratégiában is kiemelten számításba vett) Észak-Dunántúlon sokfelé.

A baleset helyszínének környékén a porviharok nyersanyagaként szóba került egy kiterjedt ipari parki beruházás is (Zsámbék határában), de már csak a kiterjedtségük miatt is nagyobb arányban illetheti gyanú azokat a területeket, amelyek (mint a magyarországi termőföldek túlnyomó többsége) még hagyományos, a talaj rendszeres forgatásával, szántással, boronálással együtt járó művelés alatt állnak. Az elsődleges tanúvallomások is egy olyan, az autópályához közel, ráadásul szélirányban fekvő szántóföldről szólnak, amelyet éppen a szélvihart megelőzően boronáltak. Így a szél által könnyen felkapható réteg alakult ki, lévén a talaj felső része már alaposan kiszáradt. A konkrét eset elemzéséhez hozzátartozik, hogy ebben az időszakban aszályról egyáltalán nem beszélhettünk – köszönhetően az átlagnál csapadékosabb decembernek, januárnak. Március első harmadára a talaj felső – legalább 20 centiméteres – rétege, legalábbis a még ősszel felszántott és fedetlenül hagyott mezőgazdasági földeken alaposan kiszáradt, s ha ezt talajműveléssel továbbporítják, könnyebb dolga van a szélnek. Ez pedig nem csak életveszélyes helyzeteket teremthet, de alaposan hozzá is járul a termőföld eróziójához (deflációjához).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.