GPS-szel felszerelt állatok

Farkas a mesében

Lokál

A Svájcból Magyarországig eljutó szürke farkas esete rávilágít: a GPS-technikának köszönhetően az állatok mozgását figyelő kutatók azt tapasztalják, hogy ragadozók járják Európát. Átmennek hídon, autópályán, vasúti jegypénztár mellett éjszakáznak anélkül, hogy bárki észrevenné őket.

Hetek óta a dél-budai agglomerációban tartózkodik egy hím szürke farkas. Jeladó van rajta, így lehet tudni róla, hogy az utóbbi egy évben több mint 700 kilométert tett meg. A svájci Surselva régióban született 2021-ben. Járt Bécs közelében, az osztrák–magyar határt a Fertő tótól délre lépte át. Később a Vértesből érkezett róla hír. Budapestnél a mozgása lelassult. A Gruppe Wolf Schweiz nevű természetvédelmi csoport szerint az M237-es számon nyilvántartott állat által eddig bejárt út az egyik leghosszabb, amit farkas valaha megtehetett. A svájciak tartják a kapcsolatot a magyar hatóságokkal. Velük együtt fél Európa természetvédői figyelik, mi történik, merre indul tovább M237, és akiket illet, azokat tájékoztatják arról, mi a teendő. A Vértes élővilága Facebook-csoportban megjelent felhívás külön említi a vadászokat, hogy „fokozott elővigyázatossággal járjanak el, ha például aranysakálra (Canis aureus) vagy kóbor kutyára helyezik a szálkeresztet. A faj lövés előtti beazonosítása a vadász felelőssége”. A szürke farkas (Canis lupus) fokozottan védett, egy példány pénzben kifejezett természeti értéke 250 ezer forint, elpusztítása bűncselekménynek, természetkárosításnak számít. Éppúgy, mint annak a – szintén jeladóval ellátott – barátkeselyűnek (Aegypius monachus) a lelövése, amely 2021 tavaszán Bulgáriától repült Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéig, ahol április 20-án Szabolcsbáka külterületén puffantotta le egy kisvárdai vendégvadász a terület hivatásos vadászának tudtával. A svájci vendégfarkasról a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság azt közölte még, hogy napközben a kirándulóhelyektől távol lévő rejtekhelyén tartózkodik. A legtöbb róla szóló hír végén megemlítik, hogy a farkas kifejezetten kerüli az embert, lakott terület közelében óvatosan mozog, valószínűleg nem fog vele találkozni senki.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.