GPS-szel felszerelt állatok

Farkas a mesében

Lokál

A Svájcból Magyarországig eljutó szürke farkas esete rávilágít: a GPS-technikának köszönhetően az állatok mozgását figyelő kutatók azt tapasztalják, hogy ragadozók járják Európát. Átmennek hídon, autópályán, vasúti jegypénztár mellett éjszakáznak anélkül, hogy bárki észrevenné őket.

Hetek óta a dél-budai agglomerációban tartózkodik egy hím szürke farkas. Jeladó van rajta, így lehet tudni róla, hogy az utóbbi egy évben több mint 700 kilométert tett meg. A svájci Surselva régióban született 2021-ben. Járt Bécs közelében, az osztrák–magyar határt a Fertő tótól délre lépte át. Később a Vértesből érkezett róla hír. Budapestnél a mozgása lelassult. A Gruppe Wolf Schweiz nevű természetvédelmi csoport szerint az M237-es számon nyilvántartott állat által eddig bejárt út az egyik leghosszabb, amit farkas valaha megtehetett. A svájciak tartják a kapcsolatot a magyar hatóságokkal. Velük együtt fél Európa természetvédői figyelik, mi történik, merre indul tovább M237, és akiket illet, azokat tájékoztatják arról, mi a teendő. A Vértes élővilága Facebook-csoportban megjelent felhívás külön említi a vadászokat, hogy „fokozott elővigyázatossággal járjanak el, ha például aranysakálra (Canis aureus) vagy kóbor kutyára helyezik a szálkeresztet. A faj lövés előtti beazonosítása a vadász felelőssége”. A szürke farkas (Canis lupus) fokozottan védett, egy példány pénzben kifejezett természeti értéke 250 ezer forint, elpusztítása bűncselekménynek, természetkárosításnak számít. Éppúgy, mint annak a – szintén jeladóval ellátott – barátkeselyűnek (Aegypius monachus) a lelövése, amely 2021 tavaszán Bulgáriától repült Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéig, ahol április 20-án Szabolcsbáka külterületén puffantotta le egy kisvárdai vendégvadász a terület hivatásos vadászának tudtával. A svájci vendégfarkasról a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság azt közölte még, hogy napközben a kirándulóhelyektől távol lévő rejtekhelyén tartózkodik. A legtöbb róla szóló hír végén megemlítik, hogy a farkas kifejezetten kerüli az embert, lakott terület közelében óvatosan mozog, valószínűleg nem fog vele találkozni senki.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.