GPS-szel felszerelt állatok

Farkas a mesében

Lokál

A Svájcból Magyarországig eljutó szürke farkas esete rávilágít: a GPS-technikának köszönhetően az állatok mozgását figyelő kutatók azt tapasztalják, hogy ragadozók járják Európát. Átmennek hídon, autópályán, vasúti jegypénztár mellett éjszakáznak anélkül, hogy bárki észrevenné őket.

Hetek óta a dél-budai agglomerációban tartózkodik egy hím szürke farkas. Jeladó van rajta, így lehet tudni róla, hogy az utóbbi egy évben több mint 700 kilométert tett meg. A svájci Surselva régióban született 2021-ben. Járt Bécs közelében, az osztrák–magyar határt a Fertő tótól délre lépte át. Később a Vértesből érkezett róla hír. Budapestnél a mozgása lelassult. A Gruppe Wolf Schweiz nevű természetvédelmi csoport szerint az M237-es számon nyilvántartott állat által eddig bejárt út az egyik leghosszabb, amit farkas valaha megtehetett. A svájciak tartják a kapcsolatot a magyar hatóságokkal. Velük együtt fél Európa természetvédői figyelik, mi történik, merre indul tovább M237, és akiket illet, azokat tájékoztatják arról, mi a teendő. A Vértes élővilága Facebook-csoportban megjelent felhívás külön említi a vadászokat, hogy „fokozott elővigyázatossággal járjanak el, ha például aranysakálra (Canis aureus) vagy kóbor kutyára helyezik a szálkeresztet. A faj lövés előtti beazonosítása a vadász felelőssége”. A szürke farkas (Canis lupus) fokozottan védett, egy példány pénzben kifejezett természeti értéke 250 ezer forint, elpusztítása bűncselekménynek, természetkárosításnak számít. Éppúgy, mint annak a – szintén jeladóval ellátott – barátkeselyűnek (Aegypius monachus) a lelövése, amely 2021 tavaszán Bulgáriától repült Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéig, ahol április 20-án Szabolcsbáka külterületén puffantotta le egy kisvárdai vendégvadász a terület hivatásos vadászának tudtával. A svájci vendégfarkasról a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság azt közölte még, hogy napközben a kirándulóhelyektől távol lévő rejtekhelyén tartózkodik. A legtöbb róla szóló hír végén megemlítik, hogy a farkas kifejezetten kerüli az embert, lakott terület közelében óvatosan mozog, valószínűleg nem fog vele találkozni senki.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.