Kiállítás: Az anyja sem... (Változó Budapest)

  • - legát -
  • 2005. január 27.

Tudomány

Noha fotókiállításon vagyunk, a termet a tervezõasztal meg a hozzávaló kiegészítõk uralják: a böhöm fémlámpa, az áramvonalas karosszék és természetesen a dokumentáció. Semmi kétség, az ötvenes-hatvanas évek fordulójáról származó ismeretlen építész irodájába csöppentünk, az asztalon Terézváros részletes térképe mellett egy józsefvárosi dokumentum, a Nagykörút-Üllõi út sarka hever: ilyen volt, ilyen lett fényképek. Az elsõn egy üres grund, a másikon ugyanez egy új épülettel - Lottóház? - kiegészítve. Hogy biztosak legyünk a dolgunkban, a képek bal szélébe "beleharap" a Corvin mozi.

Noha fotókiállításon vagyunk, a termet a tervezőasztal meg a hozzávaló kiegészítők uralják: a böhöm fémlámpa, az áramvonalas karosszék és természetesen a dokumentáció. Semmi kétség, az ötvenes-hatvanas évek fordulójáról származó ismeretlen építész irodájába csöppentünk, az asztalon Terézváros részletes térképe mellett egy józsefvárosi dokumentum, a Nagykörút-Üllői út sarka hever: ilyen volt, ilyen lett fényképek. Az elsőn egy üres grund, a másikon ugyanez egy új épülettel - Lottóház? - kiegészítve. Hogy biztosak legyünk a dolgunkban, a képek bal szélébe "beleharap" a Corvin mozi.

De az installáció költői sugallata - "kiterítenek úgyis" - csak arra jó, hogy hangulatba hozzuk magunkat, a kiállított képanyag a fantáziánkra bízza a "milyen lett"-et. A Budapesti Városépítési Tervező Intézet (BUVÁTI) végtelenül gazdag fényképarchívumából - ami a cég kilencvenes évek közepén történt megszűnése után került a múzeum tulajdonába - válogatott, 1957- 1964 között készült néhány, természetesen fekete-fehér fotón többnyire az akkori jelent, a romeltakarítás utáni üres telkeket láthatjuk. Akad persze egy-két újdonság és korabeli "hangulat", az avatás előtt álló Erzsébet híd, a Mária Valéria-negyed helyére épülő József Attila- lakótelep első házai, presszóbelsők, népbüfék, a Szent István körúti Kis Úttörő Áruház, ám mindez szóra sem érdemes ahhoz a szürkeséghez és szomorúsághoz képest, amit láthatunk.

Gondolom, a kiállítás célja elsősorban az volt, hogy megdöbbenjünk. De ne csak a korabeli, "hadikommunista" miliőn, hanem azon is, mi minden változott itt az elmúlt több mint negyven évben. Az ismerős utcák és terek láttán csak forgatjuk a fejünket: vajon hol állt a fotós, amikor a kép készült, hiszen ma már el sem tudjuk képzelni, hogy valaha, nem is olyan régen így festett a Kálvin tér, a Kossuth Lajos utca, a Vörösmarty tér vagy éppen a Nyugati pályaudvar környéke. Aztán leesik, hol állt a fényképész, és persze az is világossá válik, amit a kiállításon nem, de odakint az utcán bármikor megnézhetünk. És valójában ez a legmegrázóbb.

- legát -

(A kiállítás február 28-ig látható a Budapesti Történeti Múzeumban)

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?