Kínai-magyar két tanítási nyelvû iskola: Szinte mindent értenek

  • Czifrik Balázs
  • 2004. szeptember 16.

Tudomány

Szeptember elsején nagy csinnadrattával nyílt meg az ország elsõ kínai-magyar iskolája. A magyar sajtó szerint tavaly augusztusi kínai látogatásán Medgyessy Péter agyából pattant ki az ötlet. Valójában másról van szó.
Szeptember elsején nagy csinnadrattával nyílt meg az ország első kínai-magyar iskolája.

A magyar sajtó szerint tavaly augusztusi kínai látogatásán Medgyessy Péter agyából pattant ki az ötlet. Valójában másról van szó.

1997-ben dr. Zhang Qing-Bin orvos és felesége alapították a kínai kolónia első hét végi iskoláját, a Guanghuát (Fényesebb Kína), amelynek a X. kerületi Bem József Általános Iskolában béreltek termeket hét végén és tanítási szünetekben. A hét közben hagyományos iskolába járó kínai gyerekek kínai nyelvvel és irodalommal, matematikával és számítástechnikával ismerkedhettek havi 22 ezer forintért. Többnyire elemisták, de középiskolások is jártak ide. A hét év alatt több mint 300 gyereket okítottak. Anyagilag sem lehetett rossz vállalkozás, mert hamarosan kivált a pedagógusok egy része, és megalapították a Yucai iskolát, ami kisebb ugyan, de szintén kedvelt intézmény.

Medgyessy kínai látogatása után felgyorsultak az események. Dr. Nagy Gábor, az Oktatási Minisztérium (OM) nemzetközi kapcsolatok osztályának főosztályvezetője elmondta: még augusztusban az OM ad hoc bizottságot hozott létre, amelybe többek között meghívta Hamar Imrét, az ELTE Kínai Tanszékének tanárát, a migráns oktatással foglalkozó Vámos Ágnest, illetve Zhang urat is. Nagy Gábor szerint rá azért volt szükség, hogy bírják a legnagyobb hét végi iskola vezetőjének tapasztalatait és bizalmát. Ám ő ennél nagyobb álmokkal érkezett a bizottsági ülésekre. Az új iskola

igazgatója szeretett

volna lenni. Ezt Nagy tudomására is hozta, akinek vissza kellett utasítania a felajánlkozást, hiszen Zhang orvosi végzettsége nem tűnt a megfelelő szakmai biztosítéknak. Felmerült, hogy a felesége lehetne az igazgatóhelyettes, ez azért hiúsult meg, mert az ő tanítói végzettsége az ekvivalenciatáblázat szerint magyarországi általános iskolában nem érvényes.

A Guanghua igazgatója azt állítja, hogy ő egy szóval sem kért rangokat, azt szerette volna, hogy az iskolája és a dezertőr Yucai újra egyesüljön, s így hozzák létre az új iskola kínai oktatásért felelős részlegét. Nagy Gábor máshogy emlékszik. Az ad hoc bizottság megalakulása után neki nem volt tudomása a Yucairól, Zhang úr arról mélyen hallgatott. Amikor tudomást szerzett róla, egy asztalhoz kívánta ültetni a két iskola igazgatóit, amire nem voltak hajlandók.

Minderről Végh Péter, az iskola jelenlegi igazgatója mit sem tudott. ' nyugdíjasként végzett tudományos munkát (aktív korában 41 évig volt tanár, amiből 29 évig igazgató a Kőrösi Csoma Sándor orosz-magyar két tannyelvű iskola élén). Nagy Gábor felkérését kétszer visszautasította, míg kötélnek állt. Sikeres pályázata után a nulláról kezdte a szervezést. Először tanárokat vett fel, velük helyi tanterveket készített, majd meghirdette a felvételt. A szülők a magyar általános iskola két tannyelvűre kibővített tantervét ismerhették meg, amely szerint a kínaiaknak a magyar, a magyaroknak pedig a kínai a célnyelv. Ezenkívül rajz- és ének-órán kap különös hangsúlyt a kínai kultúra.

Végh Péter hosszú távú terveiben a 12 évfolyamos oktatás is szerepel, hiszen a szülők zöme Magyarországon akar véglegesen letelepedni. Az iskola fenntartója, az Oktatási Minisztérium Szolgáltató Intézménye (OMSZI Kht.) is támogatja ezt a tervet. Az újpalotai iskolában jelenleg 18 pedagógus dolgozik (hat kínai, tizenkét magyar). Az átlagéletkor szokatlanul alacsony: 32 év. A kezdetekkor kiemelten fontos a magyar mint idegen nyelv (MID) szakos tanárok szerepe, noha momentán végzettségük szerint nem taníthatnának alsósokat, hiszen a MID-re főiskolai

diplomával nem lehet

felvételizni, csak egyetemivel. A tanítóképzők és az egyetemek módszertani képzése pedig élesen eltér egymástól.

A tanári kar kínai tagjainak azonban más problémával is meg kell küzdeniük. Magyarországon nincs olyan kínai tanár, akinek képzettsége ekvivalens lenne a hazai követelményekkel. A XV. kerületi jegyző sokáig hezitált, hogy kiadja-e az iskola működési engedélyét, végül kompromisszumra jutottak. A kínai tanárok egy év haladékot kaptak, hogy felzárkózzanak a helyi követelményekhez. Ha ez nem sikerül, fel is út, le is út. Arra azonban még két évet kell várni, hogy Kínából EU-konform tanárok érkezzenek. Az iskola jelenleg 98 diákot okít, közülük kilenc magyar. Jövőre 170-180 diákra számítanak. Végh Péter úgy látja, az idén a propagandával volt baj, de jövőre majd ő maga áll sorompóba. Nagy Gábor máshogy látja. Az OM ugyanis több mint 200 írásos előjelentkezést regisztrált. Aztán mikor kiderült, hogy a Guanghua iskola és vezetése nem kapott szerepet, a jelentkezések erősen megcsappantak. Gyanakodni lehet arra, hogy

a szülők bizalmatlanabbak

lettek, de arra is - mondta Nagy -, hogy valakik táplálták bizalmatlanságukat. Pedig Nagy Gábor Zhang úrnak a jövőben lehetőséget biztosítana a két tannyelvű iskolában. Termeket bérelhetne, és a délutáni, illetve a hét végi oktatást igazgathatná.

Az új iskola hétköznapjait ennél persze sokkal gyakorlatibb dolgok is nehezítik. A kínai szülőket meg kell tanítani arra, hogy háromnegyed nyolcra behozzák csemetéiket, aztán távozzanak is. Li Aiping, a két tanítási nyelvű iskola igazgatóhelyettes asszonya szerint az efféle "rendbontásnak" két oka van. Egyrészt náluk mások a szokások, másrészt nincs még iskolabusz. Kínában az osztályfőnök várja a nebulókat, ő veszi át a szülőktől, és tanítás végén szintén ő "szolgáltatja vissza" nekik. Itthon nem így megy.

Domásdi Anna osztályfőnök szintén szembesül ezzel a helyzettel, és a nyelvi akadályokkal is. A magyar ofők mellett kínai osztályfőnök-helyettesek dolgoznak, akik leginkább tolmácsolással töltik az idejüket. Persze nem a tanórákon, hanem a szülői értekezleteken. Mert az órán nincs nyelvi akadály a kínai-magyar iskolában: a kínai gyerekek szinte mindent értenek magyarul.

Czifrik Balázs

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.