Krausz Ferenc: Még mindig felfoghatatlan a Nobel-díj

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. december 7.

Tudomány

A Nobel-díj hihetetlen bátorítást jelent, hogy amit csinálunk, azt „nemcsak szórakozásból tesszük”, hanem egy nap fontos alkalmazások nőhetnek ki felfedezéseinkből - mondta Krausz Ferenc csütörtökön Stockholmban, ahol az idei fizikai, kémiai és közgazdasági díjazottak együtt tartottak sajtótájékoztatót a Nobel-díj vasárnapi átadása előtt.

 

Az idei fizikai és kémiai Nobel-díjjal elismert területek – az attoszekundumos fizika és a kvantumpöttyök – kitűnő példái annak, hogy mennyire fontos az alapkutatás – mondta Krausz Ferenc. Az idei fizikai Nobel-díjasok együttműködéséről szólva rámutatott, hogy az ő esetük pont arra csodálatos példa, hogy a tudomány hogyan hoz össze különböző ötleteket, amelyek megálmodói nem is ismerik egymást. Díjazott-társaival sosem működtek együtt szorosan, de sok inspirációt jelentett számára munkájuk.

Anne L'Huillier, aki Krausz Ferenccel és Pierre Agostinivel együtt az idei fizikai Nobel-díjat kapja, kiemelte, hogy kutatási területük nagyon erős Európában és ennek oka az Európai Unió támogatása, olyan európai hálózatok létrehozása, amelyek segítik a tudósok találkozását és eszmecseréjét.

Krausz Ferenc elmondta, hogy teljesen egyöntetű véleményük, hogy nagyon nehéz előre látni, milyen felfedezések születhetnek majd egy olyan új világban, ahol az ember azelőtt még nem járt, így meg sem próbálja megjósolni, az elkövetkező 5-10 évben milyen alkalmazások születhetnek felfedezésükből.

„Talán arra helyezném a hangsúlyt hogy mi az az alkalmazás, amelyet már néhány éve elkezdtünk és egyre nagyobb erőkkel dolgozunk rajta. Ez egy orvosi alkalmazás, ahol megpróbáljuk az attoszekundumos méréstechnikát arra használni, hogy minél nagyobb mennyiségű információt gyűjtsünk az emberi vérből az emberek egészségi állapotára vonatkozóan.”

Azt is elmondta, óriási örömmel tölti el, hogy ezt a kutatást most már súlypontilag Magyarországon végezhetik a magyar kormány hathatós támogatásának köszönhetően. Az elmúlt hetekben kaptak arra is biztosítékot, hogy ez a támogatás nem fog megszűnni a következő egy-két évben, kaptak egy hosszú távú perspektívát, ami rendkívül fontos, hiszen egy olyan – az egész országra kiterjedő  -- klinikai vizsgálatot indítottak el néhány évvel ezelőtt, amelynek a futamideje legalább 10 év.

 
Krausz Ferenc (k), Pierre Agostini (b) és Anne L’Huillier (j), Nobel-díjas kutatók a Svéd Királyi Tudományos Akadémián tartott sajtótájékoztatón Stockholmban 2023. december 7-én. A három tudós az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért kapta megosztva október 3-án az idei fizikai Nobel-díjat.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
 

 

A magyar állami tévének adott interjúban Krausz Ferenc felidézte, hogy a Nobel-díjjal elismert kutatásukban az áttörés a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni támadás előtti éjjel, 2001. szeptember 10-ről 11-re virradóra történt. A hajnali órákban kezdett el igazán jól működni a kísérlet, úgy 4-5 óra körül tartottak ott, hogy a kísérlet többszöri megismétlése után biztosak voltak abban, hogy amit látnak, azt jól értelmezik és azok tényleg az első attoszekundumos impulzusok.

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt több mint 20 év alatt érzett-e nyugtalanságot amiatt, hogy a világ esetleg nem értékeli eléggé ezt a felfedezést, Krausz Ferenc hangsúlyozta: számukra az volt a fontos, hogy kinyitottak egy ajtót egy új világba, ahol ember korábban még nem járt. Az töltötte el őket valami egészen leírhatatlan izgalommal és várakozással, hogy ha bemennek ezen az ajtón ebbe az új világba, az elektronok világába, amelyeknek a mozgását ember még nem láthatta előtte, akkor ott milyen meglepetések fogják őket érni. „Igazából ez foglalkoztatott minket, semmi más” – fogalmazott a fizikus. Kitért arra, hogy a műhelyükből kikerült fiatal kutatókra legalább annyira büszke, mint az eredményeire. Most már vannak jó néhány tucatnyian szerte a világban – Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Ausztriában, Svédországban, Németországban – professzorok, akik a csoportjában szerezték meg tudásuk egy részét.

A vasárnapi díjátadó kapcsán azt mondta, hogy még mindig nehezére esik felfogni, ami történt. Amikor szerdán a Nobel-díj Múzeumban jártak és ott láthatta Erwin Schrödinger osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja oklevelét a Nobel-díjról, akkor kezdett el tudatosulni benne, hogy milyen társaságba került. „Egyszerűen még mindig felfoghatatlan” – mondta az M1 riporterének. Arra a kérdésre, szülei hogyan élik meg Nobel-díját és a díjátadót, azt válaszolta, hogy nagy izgalommal. Hozzátette: nagyon nagy megtiszteltetés és felejthetetlen élmény volt számukra, hogy Novák Katalin államfő is meglátogatta őket.

Krausz Ferenc elmondta, hogy a díjjal járó pénzjutalom jelentős részét az ukrajnai háború kitörésekor létrehozott egyesülete kapja majd, amely az ukrajnai gyerekeket támogatja. A fizikus egyébként a köztévében a tanárok érdekében is szót emelt, igaz, ezt azóta sem hatotta meg a döntéshozókat. A Nobel-díjas tudós egykori iskolájában most például nincsen fizikatanár. Azt viszont tudjuk, hogy az attofizikával kapcsolatos kutatásokra 75 milliárd forintot szán kormány, a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központot Krausz vezeti és a Semmelweis Egyetemhez kerül.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.