Tóth Endre: Krausz Ferenc volt iskolájában nincs fizikatanár

  • narancs.hu
  • 2023. október 12.

Belpol

Óriási a tanárhiány, tavaly mindössze 28-an jelentkeztek első helyen fizikatanárnak az egész országban.

„Krausz Ferenc, a nemrég fizikai Nobel-díjat kapó kiváló magyar tudós a Fejér megyei Móron született. Kisdiákként a móri Radnóti Miklós Általános Iskolába járt. Ebben az általános iskolában jelenleg nincsen fizikatanár. Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogyan tudnának ma hasonlóan szép tudományos pályát befutni az ebbe az iskolába járó diákok, ha nem szaktanár tanítja őket fizika órán?” – írja Facebook-bejegyzésében Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője. 

Tóth szerint ez nem egyedi eset az országban, óriási hiány van természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokból: tavaly mindössze 28-an jelentkeztek első helyen fizikatanárnak az egész országban.

„Nem meglepő, hogy sokszor lehetetlen feladatot jelent a nyugdíjba vonuló fizikatanárok pótlása az iskolákban. Most, amikor mindenki jogosan büszke Krausz Ferenc kimagasló tudományos teljesítményére, érdemes elgondolkodnunk azon, hogy vajon adottak-e a feltételek az oktatás jelenlegi, elhanyagolt állapotában a hasonló sikeres teljesítményekhez” – fogalmaz a képviselő. 

„Óriási a jelentősége annak, hogy ilyen kiváló tanáraink a jövőben is legyenek, és ennek megfelelően óriási a jelentősége annak is, hogy a tanári szakma becsületét minél előbb próbáljuk meg maximálisan helyreállítani” – fogalmazott a friss Nobel-díjas Krausz Ferenc a közmédiának adott interjújában. 

Az InfoRádiónak pedig már azt mondta, „ezért is szeretnék apellálni mindenféle módon a politikai döntéshozókra, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a tanári szakma becsülete minél gyorsabban helyreálljon Magyarországon, mert ha a jövőben nem lesznek Kiss tanár urak, Láng tanár urak meg Vermes tanár urak, akkor nem lesznek magyar Nobel-díjasok sem, és ez még valószínűleg a legkisebb baj.”

Krausz Ferenc Nobel-díjáról a legfrissebb a Magyar Narancsban írtunk. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.