A mentol tiszta formájában áttetsző vagy fehér, kristályos, kicsit viaszos állagú, szobahőmérsékleten szilárd, szerves anyag. Utóbbi magától értetődő, hiszen eredetét tekintve hibátlan fitokémiai matériáról beszélünk, amelyet korábban kizárólag növényi alapon, a kiterjedt mentacsalád (lásd Fodor a levele c. keretes írásunkat!) tagjaiból vontak ki. Ez a modern vegyészet történetében először – állítólagos 2000 éves japán előzmények után – a német Hieronymus David Gaubiusnak sikerült még 1771-ben, igaz, molekulaszerkezetének tisztázására ráment majdnem egy évszázad, nevét is csak 1861-ben kapta egy másik német kémikus, Alphons Oppenheim jóvoltából.
Kicsit becsapós
A helyzet azóta gyökeresen megváltozott: nem terem annyi mentaféle a Földön, amennyiből a szükségleteket ki lehetne elégíteni. Éppen ezért nagy mennyiségben gyártják szintetikusan is, kihasználva, hogy igen egyszerű, telített gyűrűs szerkezetű, nem éppen terjedelmes vegyületről van szó. Ráadásul a gyártók rendre azokra a tanulmányokra hivatkoznak, melyek szerint a mentol kivonása a mentanövényből ökológiai, fenntarthatósági szempontból sokkal költségesebb, környezetterhelése jóval nagyobb, és több szén-dioxidot is bocsát a légkörbe, mint a szintetikus gyártás során, ami többféle módon is történhet. Nojori Rjodzsi japán vegyész 2001-ben egyebek mellett azért kapott kémiai Nobel-díjat, mert a mirtuszfélék egyik nemzetségéből, némi kémiai rásegítéssel kivont mircin nevű vegyületből a hagyományostól eltérő módon állította elő öt szellemes lépésben a mentol számunkra élettanilag fontos változatát! Mások azonban beérik olyan nyersanyagokkal (krezol), melyeknek hagyományos forrása a kőszénkátrány. Egy ilyen kevéssé szofisztikált szintézis után kémiai eszközökkel még szét is kell válogatni a vegyület szerkezeti izomerjeit, mert közülük csak az egyikben fedezhető fel a mentol legendás biológiai aktivitásának titka. Nojori módszerében épp az az úttörő elem, hogy csak a hasznos vegyületet állítja elő, amely mindenekelőtt ingerli a bőrön található, hidegérzékelésért felelős TRPM8 receptorokat: ennek köszönhető a mentol kiváltotta hűs érzés. Hasonló módon csapja be szervezetünket, mint a csípős paprika hatóanyaga, a kapszaicin, csak az a hőérzékelő receptorokat téveszti meg anélkül, hogy ténylegesen változott volna a hőmérséklet. De a mentol nem csak itt nyúl bele a szervezet működésébe! Fájdalomcsillapító hatása annak köszönhető, hogy szelektív módon aktiválja az opioid receptorok egyik fajtáját, emellett blokkolja a bioelektromos feszültségre érzékeny nátriumcsatornákat, és csökkenti az izommozgáshoz vezető idegi aktivitást. Különböző gyógyszerekhez, például fájdalomcsillapítókhoz, gyulladáscsökkentőkhöz adagolva önmagában ugyan nem fokozza a fő hatóanyag felszívódását, viszont hozzáteszi működésükhöz a maga kiegészítő hatását. Ezenfelül közepesen jó helyi érzéstelenítő, ilyenkor az úgynevezett GABAA-receptorokra hat, akárcsak a pszichoaktív, nyugtató, altató, szorongáscsökkentő hatású benzodiazepin típusú gyógyszerek. Ráadásul antibakteriális szerként sem lebecsülendő, már amennyiben streptococcus és lactobacillus-törzsek leküzdése a cél.
Sokrétű felhasználásának méltatása előtt nem árt tisztázni, hogy tiszta mentolból nem szabad sokat fogyasztani, ugyanis a szervezet működésébe mélyen beavatkozó vegyületként mérgező is lehet. Persze ez a veszély igen csekély, többnyire csak készítményekben találkozunk vele, márpedig fogkrémből vagy reumabalzsamból nem tudnánk annyit megenni, hogy az ártani tudjon.
Hasznos jószág
A mentol felhasználása igen sokoldalú. Megtaláljuk köhögéscsillapítókban és leginkább a torokfájást enyhítő szerekben, orrcseppekben, ezt teszik a viszketést csökkentő szerekbe, a helyi érzéstelenítésre, például sportsérülések kezelésére szolgáló gélekbe, krémekbe is, néha a már említett kapszaicinnal vagy kámforral, eukaliptuszolajjal kombinálva. A napégés utáni krémek és a borotválkozás utáni arcszeszek hűsítő hatását használják ki, ugyanez teszi nélkülözhetetlenné (fájdalomcsillapító és antibaktericid tulajdonságaival együtt) a szájhigiéniás szerekben, legyen az fogkrém, torokgargarizáló, szájvíz vagy akár rágógumi. A csokik és a cukorkák fogvédő hatásáért (cukortartalmuk miatt) nem kezeskednénk, bár fájó torkunknak ezek is jót tehetnek. A számos jótétemény között meg kell említenünk azt is, hogy a mentol parfümökbe adagolva kiemel egyes illatanyagokat, szerves észtereket, például felerősíti a rózsaaromát.
Persze mindezzel vissza is lehet élni: a mentolos cigi pontosan azért működik, mert a szer csökkenti a dohányfüst okozta irritációt a torokban és az orrmelléküregekben. Érdekesség, hogy a mentol fokozza a nikotinreceptorok sűrűségét, így a cigaretta addiktív potenciálját is. Nem csoda, hogy a dohányzás visszaszorításáért küzdők egyik fontos és megvalósulni látszó célja a mentol kiiktatása a cigarettából! Tudomásunk szerint idehaza ez 2020. május 20-tól válik aktuálissá, ekkortól nem lehet majd efféle dohányterméket forgalmazni.
| Fodor a levele A mentol kapcsán nem feledkezhetünk meg a természetes forrásokról sem, például a közönséges mezei mentáról (Mentha arvensis) vagy a kertekben is gyakran termesztett, |
