Jelenleg a bevásárlóközpontokban már a zacskók fele ilyen, kérdés, mekkora humbug az egész, és hogy lehet ügyeskedni vele. A zacskókat a Humusz Szövetség komposztálójában helyezik el, és először 45 nap, aztán 3, 6, illetve 12 hónap eltelte után vizsgálják a lebomlás fokát – számol be a kísérletről és annak apropójáról a Telex.
Ezeknek a szatyroknak elvileg 6-8 hónap alatt teljesen le kellene bomlania a házi komposztálóban, de igazából erre nincs biztosíték, ezért kezdtek bele a kísérletbe, mondta a Telexnek Simon Gergely, a Greenpeace munkatársa a helyszínen. Hozzátette, elég nagy a homály a lebomló szatyrokkal kapcsolatban, jelenleg maga sem meri betenni a házi komposztba, mert nem tudja, mi lesz belőle.
De társadalmilag is gyenge a tudásunk.
Sokan valószínűleg megnyugvással állapítják meg, hogy biológiailag lebomló zacskóban viszik haza a bevásárolt árukat, aztán könnyű szívvel bedobják ezeket a szatyrokat a kommunális hulladék közé, vagy ami még rosszabb, a szelektívbe.
Mert az is probléma, ha a zacskó a kommunális szemétbe kerül, hiszen az égetőműben szennyező égéstermék szabadul fel a megsemmisítésekor, ha pedig a lerakóba viszik, ott egy idő után metán keletkezik. Az sem jó, ha a szelektív műanyaghoz keveredik, mert akkor az egész szállítmányt elszennyezi. Ezért ezeket a zacskókat a házi komposztálóba kellene bedobni.
Csakhogy abból meg alig van Budapesten. Szabó György (Humusz Szövetség) szerint jobb kerületekben van néhány tucat közösségi komposztáló talán, máshol a társasházaknak van esetleg vagy a kertvárosokban az egyes házaknál.
Mint a zöld szervezetek képviselői elmondják, a helyzet jövőre gyökeresen változik meg: 2024-től kötelező lesz a szerves hulladék szelektív gyűjtése, legalábbis az uniós országok vállalása szerint. Hogy milyen lesz ez pontosan, azt még nem tudni, csak annyit, hogy a Mol hatásköre lesz ez is.
A kísérlethez használt zacskókat és szatyrokat a civilek négy különböző élelmiszerlánc, az ALDI, az Auchan, a SPAR, valamint a Tesco üzleteiből szerezték be. Ez körülbelül a forgalomba levő műanyagzacskók felét teheti ki. A másik fele hagyományos műanyag tasak vagy vegyesen papírból és műanyagból készült zacskó – ilyenekkel szolgálnak a CBA, Coop, Lidl, Penny és Reál üzletek, ott nem szöszölnek a lebomló zacskókkal.
Sőt – írja a Telex –, a CBA trükkösen környezetbarát és újrahasznosítható jelöléssel kínál zacskókat, melyek látszólag nem különböznek a hagyományos, ugyancsak újrahasznosítható műanyag tasakoktól – de nem lebomlóak, és nem jó, ha valaki félreértésből úgy kezeli őket. Kivették a kísérletből az Aldi és a SPAR egyes szatyrait, mert azokon az szerepel az otthoni komposztálás (home compost) helyett, hogy csak ipari komposztálásra alkalmasak.
A kísérlet során minden otthoni komposztálásra alkalmas szatyorból négyet temetnek a komposztba, rétegesen, egymás fölé. Ezeket rétegenként szedik majd fel, a legfelsőt 45 nap, aztán a többit 3, 6, illetve 12 hónap eltelte után, és nézik meg a bomlási fokot.
Sok bolt azért vezette be a szerves anyagból készülő, lebomló zacskókat, mert kevesebb (negyedakkora) termékdíjat kell befizetni utánuk, mint a sima műanyagzacskók után. A zöldek szerint a lebomló zacskók piaci használatának egyetlen előnye van: pénzért adják őket, azaz meg kell vásárolni. Így már nem viszik nyakló nélkül őket a vásárlók, hanem meggondolják, hányat visznek haza, azaz kevesebb fogy belőlük.
A zöld szervezetek szerint a lebomló zacskók használata igazából zsákutca, és a következő években erre a zsákutcára költünk majd milliárdokat. Az igazán környezetbarát megoldás ugyanis nem az egyszer használatos, eldobható zacskók, hanem jó öreg, hagyományos, nagyon sokáig használható saját bevásárlószatyor lenne.
