Lebomlik-e, aminek le kellene?

  • narancs.hu
  • 2023. április 21.

Tudomány

Kísérletbe kezd a Greenpeace Magyarország és a Humusz Szövetség, megvizsgálják, valóban lebomlanak-e azok a bevásárlószatyrok, amelyeket „otthoni komposztálásra alkalmas” jelöléssel láttak el.

Jelenleg a bevásárlóközpontokban már a zacskók fele ilyen, kérdés, mekkora humbug az egész, és hogy lehet ügyeskedni vele. A zacskókat a Humusz Szövetség komposztálójában helyezik el, és először 45 nap, aztán 3, 6, illetve 12 hónap eltelte után vizsgálják a lebomlás fokát – számol be a kísérletről és annak apropójáról a Telex.

Ezeknek a szatyroknak elvileg 6-8 hónap alatt teljesen le kellene bomlania a házi komposztálóban, de igazából erre nincs biztosíték, ezért kezdtek bele a kísérletbe, mondta a Telexnek Simon Gergely, a Greenpeace munkatársa a helyszínen. Hozzátette, elég nagy a homály a lebomló szatyrokkal kapcsolatban, jelenleg maga sem meri betenni a házi komposztba, mert nem tudja, mi lesz belőle.

De társadalmilag is gyenge a tudásunk.

Sokan valószínűleg megnyugvással állapítják meg, hogy biológiailag lebomló zacskóban viszik haza a bevásárolt árukat, aztán könnyű szívvel bedobják ezeket a szatyrokat a kommunális hulladék közé, vagy ami még rosszabb, a szelektívbe.

Mert az is probléma, ha a zacskó a kommunális szemétbe kerül, hiszen az égetőműben szennyező égéstermék szabadul fel a megsemmisítésekor, ha pedig a lerakóba viszik, ott egy idő után metán keletkezik. Az sem jó, ha a szelektív műanyaghoz keveredik, mert akkor az egész szállítmányt elszennyezi. Ezért ezeket a zacskókat a házi komposztálóba kellene bedobni.

Csakhogy abból meg alig van Budapesten. Szabó György (Humusz Szövetség) szerint jobb kerületekben van néhány tucat közösségi komposztáló talán, máshol a társasházaknak van esetleg vagy a kertvárosokban az egyes házaknál.

Mint a zöld szervezetek képviselői elmondják, a helyzet jövőre gyökeresen változik meg: 2024-től kötelező lesz a szerves hulladék szelektív gyűjtése, legalábbis az uniós országok vállalása szerint. Hogy milyen lesz ez pontosan, azt még nem tudni, csak annyit, hogy a Mol hatásköre lesz ez is.

A kísérlethez használt zacskókat és szatyrokat a civilek négy különböző élelmiszerlánc, az ALDI, az Auchan, a SPAR, valamint a Tesco üzleteiből szerezték be. Ez körülbelül a forgalomba levő műanyagzacskók felét teheti ki. A másik fele hagyományos műanyag tasak vagy vegyesen papírból és műanyagból készült zacskó – ilyenekkel szolgálnak a CBA, Coop, Lidl, Penny és Reál üzletek, ott nem szöszölnek a lebomló zacskókkal.

Sőt – írja a Telex –, a CBA trükkösen környezetbarát és újrahasznosítható jelöléssel kínál zacskókat, melyek látszólag nem különböznek a hagyományos, ugyancsak újrahasznosítható műanyag tasakoktól – de nem lebomlóak, és nem jó, ha valaki félreértésből úgy kezeli őket. Kivették a kísérletből az Aldi és a SPAR egyes szatyrait, mert azokon az szerepel az otthoni komposztálás (home compost) helyett, hogy csak ipari komposztálásra alkalmasak. 

A kísérlet során minden otthoni komposztálásra alkalmas szatyorból négyet temetnek a komposztba, rétegesen, egymás fölé. Ezeket rétegenként szedik majd fel, a legfelsőt 45 nap, aztán a többit 3, 6, illetve 12 hónap eltelte után, és nézik meg a bomlási fokot.

Sok bolt azért vezette be a szerves anyagból készülő, lebomló zacskókat, mert kevesebb (negyedakkora) termékdíjat kell befizetni utánuk, mint a sima műanyagzacskók után. A zöldek szerint a lebomló zacskók piaci használatának egyetlen előnye van: pénzért adják őket, azaz meg kell vásárolni. Így már nem viszik nyakló nélkül őket a vásárlók, hanem meggondolják, hányat visznek haza, azaz kevesebb fogy belőlük.

A zöld szervezetek szerint a lebomló zacskók használata igazából zsákutca, és a következő években erre a zsákutcára költünk majd milliárdokat. Az igazán környezetbarát megoldás ugyanis nem az egyszer használatos, eldobható zacskók, hanem jó öreg, hagyományos, nagyon sokáig használható saját bevásárlószatyor lenne.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.