Kiállítás

Ló a kútban

Középpontban a középkor 5.0

Tudomány

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma 2016 óta rendezi meg ezt a kiállítást: mindig az előző év legfontosabb fővárosi (azon belül speciálisan középkori) régészeti ásatásainak szinte még „földszagú” leleteit tárják elénk.

A mostani tárlat alcíme, az Ásótól a vitrinig utal arra is, hogy a nézők bepillantást nyerhetnek a feltárt anyag feldolgozási munkájába is. Pusztán a leleteket (mondjuk, egy míves ablakrácsot, két különböző anyagból készült őrlőkövet, fém, üveg és kerámia használati tárgyakat vagy állatcsontokat) látva ugyanis a szakembereknek is további vizsgálatokra és restaurátori munkákra van szükségük ahhoz, hogy megerősíteni vagy cáfolni tudják a kiinduló hipotéziseiket.

 
Középpontban a középkor 5.0 Budapesti Történeti Múzeum
Fotó: Keppel Ákos
 

E megoldásaiban is újdonságokkal szolgáló, helyenként a képregények stílusában megrajzolt, virtuálisan is körbejárható virtuális tárlat az ásatások élményét lenne hivatott érzékeltetni (Kurátor: Terei György; projektvezető: Sudár Balázs; látványterv: Lukácsy Anikó, kivitelezés: Iceteam-Design Kft.). S ebbéli küldetésének meg is felel, a látogató pusztán a kurzor mozgatásával lépcsőn jut el egy kút kávájáig, ahonnan a mélybe pillantva elé tárul egy lócsontváz, pontosan úgy, ahogy a régészek ráleltek a Frankel Leó úti Irgalmasrendi Kórház udvarának feltárása során. E lelet kapcsán még sok a nyitott kérdés: kik, a 15–16. századon belül pontosan mikor, s főleg miért gyömöszölték bele egy ekkora állat tetemét a mindössze 150 centi átmérőjű kútba? Talán nem használták már, így jó volt improvizált sírnak is? Netalán a vizét akarták elszennyezni? A válaszokhoz nem árt majd szemrevételezni a többi, szintén a kútban talált állatcsontot sem.

A mostani tárlaton nyolc – 2019-ben zajló fővárosi – ásatás anyagát mutatják be. Terei György régész, a kiállítás kurátora is megerősíti, hogy egy sűrűn beépített, leaszfaltozott nagyvárosban leginkább építkezések, ingatlanfejlesztések és közműcserék révén juthatnak közelebb az archeológusok az esetleges leletekhez. Ilyen esetben az ásatás költségeit az állja, akinek érdekében áll megbolygatni a földet (megjegyeznénk: a csupán a beruházók érdekeit néző legújabb szabályozás értelmében a jövőben még a semminél is kevesebbet kell fizetniük).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.