Kiállítás

Ló a kútban

Középpontban a középkor 5.0

Tudomány

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma 2016 óta rendezi meg ezt a kiállítást: mindig az előző év legfontosabb fővárosi (azon belül speciálisan középkori) régészeti ásatásainak szinte még „földszagú” leleteit tárják elénk.

A mostani tárlat alcíme, az Ásótól a vitrinig utal arra is, hogy a nézők bepillantást nyerhetnek a feltárt anyag feldolgozási munkájába is. Pusztán a leleteket (mondjuk, egy míves ablakrácsot, két különböző anyagból készült őrlőkövet, fém, üveg és kerámia használati tárgyakat vagy állatcsontokat) látva ugyanis a szakembereknek is további vizsgálatokra és restaurátori munkákra van szükségük ahhoz, hogy megerősíteni vagy cáfolni tudják a kiinduló hipotéziseiket.

 
Középpontban a középkor 5.0 Budapesti Történeti Múzeum
Fotó: Keppel Ákos
 

E megoldásaiban is újdonságokkal szolgáló, helyenként a képregények stílusában megrajzolt, virtuálisan is körbejárható virtuális tárlat az ásatások élményét lenne hivatott érzékeltetni (Kurátor: Terei György; projektvezető: Sudár Balázs; látványterv: Lukácsy Anikó, kivitelezés: Iceteam-Design Kft.). S ebbéli küldetésének meg is felel, a látogató pusztán a kurzor mozgatásával lépcsőn jut el egy kút kávájáig, ahonnan a mélybe pillantva elé tárul egy lócsontváz, pontosan úgy, ahogy a régészek ráleltek a Frankel Leó úti Irgalmasrendi Kórház udvarának feltárása során. E lelet kapcsán még sok a nyitott kérdés: kik, a 15–16. századon belül pontosan mikor, s főleg miért gyömöszölték bele egy ekkora állat tetemét a mindössze 150 centi átmérőjű kútba? Talán nem használták már, így jó volt improvizált sírnak is? Netalán a vizét akarták elszennyezni? A válaszokhoz nem árt majd szemrevételezni a többi, szintén a kútban talált állatcsontot sem.

A mostani tárlaton nyolc – 2019-ben zajló fővárosi – ásatás anyagát mutatják be. Terei György régész, a kiállítás kurátora is megerősíti, hogy egy sűrűn beépített, leaszfaltozott nagyvárosban leginkább építkezések, ingatlanfejlesztések és közműcserék révén juthatnak közelebb az archeológusok az esetleges leletekhez. Ilyen esetben az ásatás költségeit az állja, akinek érdekében áll megbolygatni a földet (megjegyeznénk: a csupán a beruházók érdekeit néző legújabb szabályozás értelmében a jövőben még a semminél is kevesebbet kell fizetniük).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.