A calicivírus okozta hányásos-hasmenéses tünetcsoport nem csupán az orvosok és a betegségen átesettek számára ismert: mivel hirtelen jelentős csoportokat érintő járványokat okoz, felbukkanása rendre médiaesemény, legyen a helyszín nyugdíjasotthon, gyerektábor, kórház, vagy - mint legutóbb - a Balaton. No persze nem az egész tó fertőződött meg, "csupán" egy kis része, az is csak egy rövid időre. A június 21-én Balatonfüreden 3500 fő részvételével rendezett úszóverseny (nyíltvízi Európa-kupa) nyomán tömeges hányásos-hasmenéses megbetegedést észleltek. A híradások több száz komolyabb lefolyású esetről szóltak (sokan enyhébb tünetekkel is megússzák), amit az utólagos vizsgálatok egyértelműen calicivírus okozta fertőzésnek nyilvánítottak. A különleges körülményeknek hála a sportcelebritások terén tökéletesen tudatlan és érzéketlen vírusok ezúttal több hírességet is megbetegítettek - például Risztov Éva olimpiai bajnok hosszútávúszót, aki gyomor-bél hurut miatt került kórházba. A sportolónő és nyomában a sajtó is vizsgálatot követelt, s eközben rejtélyes tömeges halpusztulást (gardatetemeket sodort a partra a víz), illetve a Balaton közepén feltűnt állítólagos fekáliafoltot is emlegettek. A közbeszédben egy rövid időre kérdésessé vált a tó vízminősége is, amire például Glattfelder Béla EU-képviselő gesztusszerűen, a tóból vett víz felhörpölésével reagált. Nos, az utólagos vizsgálatok még mindig csak részleges lezárulta után csak annyit tudunk mondani, hogy valóban humán calicivírus volt a felelős a fertőzésért, ám ezt csak egy szűk területen, gyakorlatilag a versenyzónában tudták kimutatni a járványügyi szakemberek, s a fertőzés forrását máig sem tudták teljes bizonyossággal azonosítani.
Az ÁNTSZ leszögezte: a Balaton vízminősége kiváló, ám felhívta a figyelmet arra, hogy a strandon a kijelölt illemhelyet illik használni, majd kezet mosni, beteg ember pedig ne látogassa a strandot. Ráadásul felelősségünk teljes tudatában kellene lubickolnunk: a hasmenéses tünetek elmúltával még három napig, de akár egy hétig is fertőzhet az ember, tehát a strandokat, a fürdőzést legalább ennyi ideig illene elkerülni. Sajnos az ember alapvetően s a kor előrehaladtával mind fokozottabban feledékeny lény: 3-4 nap múltán sokszor a fontosabb dolgokra sem emlékszünk, nemhogy egy hasmenésre. Mindazonáltal e figyelmeztetések is azt sejtetik, hogy a balatonfüredihez hasonló járványok oka akár egyetlen fertőzött és kissé rendezetlen anyagcseréjű strandoló, pláne versenyző is lehet.
Sapporo, majd szapora
A calicivírusok családjába (Caliciviridae) tartozó patogének az 1930-as évektől ismertek mint állatok megbetegítői. (Előtte nem is ismerhették őket, hiszen az elektronmikroszkópok megjelenése előtt jószerével egyetlen vírust sem tudtak láthatóvá tenni.) Nevüket is az elektronmikroszkópos képükről kapták, számos vírustörzsnél jól láthatók a kehely (latinul calix) alakú bemélyedések. Ezek után nem meglepő, hogy az aprócska, 27-40 nanométeres calicivírusok ikozahedrális szimmetriájúak (az ikozaéder a 20 egyenlő oldalú háromszög alkotta szabályos poliéder), s ez vélhetően már nemcsak a tisztaságmániásokat, de a geometria rajongóit is lenyűgözi. Az amúgy egyszerű vírusok, melyek nem túl szofisztikált RNS-örökítőanyaggal rendelkeznek, enveloppal (lipidtartalmú kültakaró) nem is tudnak dicsekedni, csupán kapszidjuk (fehérjeburok) van. Emberi fertőzések kiváltóiként először a hetvenes évek végén buktak le a kis nyavalyások, elsőként a nevezetes (fontos az évszak is!) 1968 novemberében felbukkant úgynevezett Norwalk-vírus. Ez utóbbi az azonos nevű ohiói kisváros iskolájában okozott szerencsére korántsem végzetes járványt: a Norovirus nemzetségbe tartozó vírust a székletből tudták azonosítani. Karrierje és elismertsége ezt követően nyílegyenesen ívelt felfelé, ma már a legfontosabb kórokozóként tartják számon a nem bakteriális eredetű gyomor- és bélrendszeri (gasztroenterális) járványokat kiváltó mikrobiológiai delikvensek között. Öt nemzetségük közül kettő betegíti meg az embert - ennyi is épp elég. A ránk veszélyes dögök között a már említett Norwalk-vírusokon kívül, melyeket kis, kerek strukturált vírusoknak neveznek a becézésre mindig hajlamos virológiai szakemberek, ott állnak lesben a klasszikus calicivírusok (Sapovirus) is. A molekuláris biológiai módszerek robbanásszerű fejlődésének hála egyre növekszik az újonnan felfedezett vírustörzsek száma, melyeket rendre felfedezésük helyéről neveznek el, például az említett Sapovirust a japán Sapporo városáról.
A calicivírus több tekintetben világrekorder: az Országos Epidemiológiai Központ honlapján is olvasható, hogy életkortól, földrajzi helytől és szezonalitástól függetlenül (hiszen a Norwalk-vírus felnőtteket inkább a hidegebb hónapokban fertőz meg) ez okozza a vírusos gasztroenterális megbetegedések 30-40 százalékát. Járványkeltésben, azaz tömeges megbetegedések okozásában még hatékonyabb: az efféle hányásos-hasmenéses helyi ragályok minimum 75, de akár 90 százaléka calicivírus okozta járvány. A fertőzés a beteg székletétől fertőzött élelmiszer, elsősorban zöldségek, saláták, gyümölcsök, kagyló és az ezzel való direkt, illetve indirekt érintkezés révén is terjed, de a tökéletes közvetítő közeg a víz. Azt már csak félve tesszük hozzá, hogy vírus a hányásból vaporizálódik, s így légiesülten, aeroszol formájában is utazik. A calicivírusok remekül cirkulálnak a már kontaminált közösségen belül: mint utaltunk rá, a fertőzött személyek a tünetek jelentkezése előtt, de a posztszimptómás időszakban is vígan ürítik magukból. Immunitás csak rövid távon alakul ki, ráadásul e kórokozók meghökkentően nagy genetikai és antigén-diverzitást mutatnak, így azután simán előfordulhat, hogy egy ember élete során többször is átesik calici-megbetegedésen. A sporadikus, egyedi eseteket ritkán ismerik fel: hazaküldik a beteget, aki szépen kiheveri otthon, miközben végigfertőzi kis családját. Igazából a járványos, akut gasztroenterális megbetegedések a riasztóak: márpedig humán calicivírus okozta járvány gyakorta fordul elő időlegesen zárt emberi közösségekben: óvodában, iskolában, laktanyában, gyermektáborban, kórházban vagy idősek otthonában. A vírusnak az ilyen környezet szinte idilli körülményeket biztosít: bekerülése után gyorsan terjed, és rövid idő alatt nagyszámú és igen nagy arányú megbetegedést okozhat.
Nagy feneket keríteni
A humán calicivírus-fertőzéseknek jól körülhatárolható, a vírus genocsoportjától független epidemiológiai és klinikai jellemzői vannak. A fertőzés igen rövid, 24-48 órás lappangási idejű, az esetek többségében a hányás a vezető klinikai tünet, de hasmenés és sokszor láz is jelentkezik. A betegség rövid lefolyású, néha 12 óra, de maximum két és fél nap alatt vége, ráadásul a széklet bakteriológiai rutinvizsgálatával nem is mutatható ki.
A remekül rejtőzködő humán calicivírusokat kísérleti állatban, szövettenyészetekben mindeddig nem sikerült szaporítani: diagnosztikájukat, az elektronmikroszkópos vizsgálatot leszámítva, a molekuláris biológiai módszerek megjelenése oldotta meg. Jelenleg még nem létezik kereskedelemben kapható ellenanyag, ahogy antigén-kimutatást lehetővé tevő reagenst sem állítottak elő.
S a humán calicivírusok nem csupán kamuflázsban erősek. Környezeti hatásoknak relatíve ellenállók: visszafogottan sós ivóvízben akár 30 percig is fertőzőképesek maradnak. Már alacsony partikulaszámban is megbetegedést tudnak okozni, 20, maximum 100 vírus már képes lebirkózni acélos szervezetünket. A fertőzést és a járványok kialakulását, már csak a vírus fekál-orál terjedése miatt is, a klasszikus higiénés rendszabályok betartásával, megfelelő vírusölő fertőtlenítőszerek, de sokszor egy nem is olyan alapos, szappanos kézmosás alkalmazásával lehet a leghatékonyabban megelőzni - tekintve, hogy humán calicifertőzés megelőzésére semmilyen vakcina nem áll rendelkezésre.
Kólika kínozA calicivírusnak akadnak bakteriális konkurensei is, melyek, ha nem is ilyen hatékonysággal, de képesek gyomor- és bélrendszeri fertőzéseket okozni. Ilyen a kólibaktérium, tudományos nevén az Escherichia coli, melynek legtöbb fajtája teljesen ártalmatlan bélflóraalkotó (sőt, ők termelik a létfontosságú K2-vitamint), ám némely szerotípusa súlyos ételmérgezést és gyomorfertőzést okozhat. Kólifertőzés veszélye miatt például július 9-én a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szerve rendelkezett úgy, hogy öt mátrai településen (Parádon, Bodonyban, Mátraballán, Parádsasváron és Mátraszentlászlón) ivás, étel- és italkészítés, illetve fogmosás előtt 2-3 percre fel kell forralni a vezetékes vizet, ez garantáltan elpusztít minden kórokozót. A megyei kormányhivatal közleményéből kiderült, hogy a vízszolgáltató két nappal korábban jelentette a víz mikrobiológiai változását. A kólifertőzés kialakulásának több oka lehet:az egyik, hogy azalacsony vízfelhasználás miatt az ivóvízvezetékben sokáig pang a víz -amit nyáron kétségtelenül nehéz elképzelni, de utalhanta vízvezeték vagy a mintavételi hely műszaki hibájára is. A szolgáltató ÉRV Zrt. szerint a vízművekben termelt és a hálózatba juttatott víz minősége kifogástalan, a probléma helyi jellegű lehetett:feltételezések szerint a baktériumok megjelenését a közkifolyók nem megfelelő használata okozhatta, mindenesetre napokig zacskós vizet is osztottak a Mátrában. |
