Nagyvárosi természetbúvár: Csótány

szerző
- winkler -
publikálva
1999/50. (02. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Lehet, hogy túllihegjük az egészet, közben nem is olyan szörnyű. Egy mexikói népdalban például a csótány a pozitív hős: a "la cucaracha ya no puede caminar" kezdetű mariachi-örökzöld arról szól, hogy nevezett rovar már járni sem tud, mert elfogyott a marihuánája.

Lehet, hogy túllihegjük az egészet, közben nem is olyan szörnyű. Egy mexikói népdalban például a csótány a pozitív hős: a "la cucaracha ya no puede caminar" kezdetű mariachi-örökzöld arról szól, hogy nevezett rovar már járni sem tud, mert elfogyott a marihuánája.

Ha már a nyelvészetnél tartunk, a csótány nem bogár, csak rovar, rovar szavunk pedig a latin insecta, a bevágott műfordítása. A bevágott elnevezés a fej-tor-potroh szelvények elkülönültségére utal, magyarul eleinte "rovátkolt barom" volt, ebből 1843-ban magyarította rövidített összevonás által Bugát Pál a "robar"-t. Azelőtt a robarokat féregnek hívták, a további fejlődést meg már ismerjük. A bogarak rendjébe a kemény szárnyfedelű rovarok tartoznak, és a csótány nem ilyen. Ez szinte senkinek sem tűnik fel, hiszen ha rálépünk, roppan, utána meg oda se merünk nézni, amikor felsöpörjük, pedig akkor szemrevételezhetnénk különleges, kifejezetten visszataszítás céljából evolucionalizált, csökevényes szárnyait, meg hogy a vére fehér színű.

Csótányt,

élő csótányt nézegetni

igen nehéz, mert a csótány a rovarvilág gepárdja, nemcsak a sebesség (5 km/h, a tempósan gyalogló ember gyorsasága), de az egyedülálló futótechnika miatt is. A gepárd azért tud olyan kurva gyors lenni, mert vágta idején két trappolás között visszafelé hajlítja a gerincoszlopát, ezzel is nyújtva a lépéshosszt. Hamar fárad persze, de legalább ő a gepárd. A csótánynál a merev kitinváz miatt és gerinc hiányában nem jöhet szóba ilyesmi, ő más módon pörgeti fel a tempót. A lábaival nem egyszerűen lép vagy szalad, tulajdonképpen alig hangolja össze egyiket a másikkal: szinte független propellerekként pörgeti őket. Lassított felvételen látszik, hogy kicsit esetlenül mozog, de real time-ban csak egy szemvillanásnyi barna csíkot látunk, amint eltűnik a hűtő mögött. Ebből a szempontból érdektelen, hogy a látomás német, konyhai vagy amerikai csótány volt-e. Értelemszerűen a német csótány lenne a svábbogár, pedig svábbogárnak az ún. konyhai csótányt hívják. A németeknél természetesen országrésztől függően "orosz csótány" vagy "francia csótány" a neve, Oroszhonban viszont "porosz csótánynak" hívják. Hiába minden multikulturális masszírozás, egy ilyen állatot mindenki letagad.

Csótányt

még viccből sem

szabad hazavinni. Lehet, hogy jót nevet a család, amikor anyu sikít, mert a családi gyufából előugrik a rovargepárd, a menekült azonban lehet egy megtermékenyített nőstény is. Akkor aztán nem lesz többé gondunk a humorforrással. A potrohban ilyenkor ott lapul egy kokon, kis vattacsomószerű petetok 16-60 petével. A kokonhoz sok sci-fi- és horrorforgatókönyv írója nyúl vissza, ha eredetit akar alkotni. A csótány kokonja elhelyezés után megkeményedik, ellenáll hidegnek, melegnek, hipónak és domesztosznak, a konkurens cég termékéről nem is beszélve, amelyik piros kupakja révén igyekszik domesztoszhatást kelteni. Lehet, hogy célra vezetőbb a vegyszermentes megoldás, 1788-ban például Bligh kapitány forró vízzel kezeltette az elcsótányosodott Bountyt.

Előfordul, hogy észrevétlenül visszük haza a petéket egy nagybevásárlásból, aztán nincs megállás, de jöhet a saját lábán is, a legkönnyebben panelházakban. A szemétledobót mintha kifejezetten a kedvéért építették volna, de ha nem tökéletes az iparosmunka, márpedig ilyen előfordul, a víz- és gázcsövek mentén halad lakásról lakásra. Betegséget nem terjeszt, vagy legalábbis nem úgy, mint a maláriaszúnyog vagy a tífuszbolha; egyszerűen előfordul, hogy nem higiénikus helyen járva rátapadnak bizonyos kórokozók, egyébként tiszta állat.

Haza nem viszik a csótányt, könnyen ciánozható

laboratóriumba

annál inkább, és még a csótány sem érdemli meg, amit ott vele művelnek. Az elhárító viselkedés tanulmányozásakor a rovarokat gombostűre szúrták, és vízzel teli fémedény fölé függesztették. A tű volt a pozitív pólus, a víz a negatív. Áramütésre a karóba húzott csótány felemeli lábait, és több villanyozás után megtanulja - bár jelenlegi, felgombostűzött helyzetében az áram csak nüansznyi különbség -, hogy lábait felhúzva tartsa. A kontrollcsótányok nem tudták elkerülni az áramütést, ők nem emelték a lábukat, így a lábemelésről bebizonyosodott, hogy klasszikus elhárító viselkedés. Ugyanezt vizsgálták lefejezett csótányokkal is: azok ugyanúgy emelték a lábukat, de biztosabb volt a lábemelés, ha a csótány még fejes korában tanulta az áramütést. A csótány fej nélkül egy hétig él, akkor sem a fej mint olyan, hanem a száj hiányába pusztul bele: nem tud inni, és szomjan hal. Az aberrált viselkedéskutatók időnként sikeresebbek, mint a nem szadisták.

*

Kinéznénk belőle, hogy élvezi az ijesztgetést, pedig kizárólag a kajára hajt. Mindenevő, valamennyi morzsát, cafatot, darabot és leeső részt örömmel fogad, még egyes növényeket is megrág. Állandóan csak enne, kapkodva tömi magát, szaladgál, zabál, szaladgál. Táplálékot hihetetlenül éles szaglásával keres. A rovarvilágban kulcsfontosságú a kémiai érzékelés, de a csótány még az erős szaglómezőnyből is toronymagasan kiemelkedik. Képzeljük el a háziméh-heréket, akiknek szagról kell megtalálniuk a csalitban röpdöső királynőt. Konkurenciaharc, kupakolhatnék, kevés idő, és mindezt röptében: a heréket harmincezer kemoreceptor segíti a felderítésben. A csótánynak százezer van. Csoda, hogy nem ők viszik haza a méhkirálynőket. Sok csótányfajnak van kellemetlen szaga (szerintük persze nem), fajtársaikat szagról ismerik meg, a nőstények is feromonnal (hormonális illatanyag) vonzzák a hímet.

A szaglással a csótány szinte molekuláris mennyiségekben képes észlelni a táplálékot, hiperérzékeny orra egyszersmind kárára is lehet: ha erős szagú légfrissítőt teszünk a padlóra, vége van. Az éhezést kitűnően bírja, a szomjazás viszont napok alatt betesz neki, nem véletlen, hogy csótányt legtöbbször a vécében, a fürdőszobában, esetleg a mosogató környékén érünk in flagranti, ha (neki) váratlanul felkapcsoljuk a villanyt. A panelházat köztudottan nem emberek részére tervezték, lehet, hogy épp csótányoknak, mert senkinek tervezni mégiscsak pazarlás volna. Jó a közlekedés, és az idióta távhőszolgáltatási szisztéma révén 25-30 fok meleg van, ha kell, ha nem. A csótánynak pont erre van szüksége, hidegben elpusztul vagy szaporodásképtelenné válik. Szabadon csak a Krímben és a trópusokon él, fűtött helyen viszont találtak már mindkét sark kutatóbázisain. Hőfüggésére jellemző, hogy az amerikai csótány petéinek kikelési ideje 30 fokon 35 nap, 20 fokon már két hónap. A

csótány-ember kapcsolat

valószínűleg úgy kezdődött, hogy ősünk csótányt fogyasztott. Friderikusz is evett tücsköt, amikor még nem okosnak akart látszani, mint most, hanem hülyének. A csótány háziasodása arra a korra tehető, amikor az emberiség elkezdett télire élelmiszert felhalmozni, azóta ki is tart mellettünk. Valóságos ősállat, 250 millió éve lakja a Földet, már a dinoszauruszfeleségek is buzgón sikoltoztak, amikor hajnalban kimentek a fürdőszobába. A karbonkor óta alig változott, ha ősállatot akarunk látni, fölösleges múzeumba menni. Sokan tudják ezt értékelni, Angliában létezik csótány fan club, melynek deklarált célja a csótány népszerűsítése és a csótány-ismeretterjesztés. Aki nem hiszi, járjon utána, a csapat neve Blattodea Culture Group (a Blattodea a csótányfélék latin neve), évi 5 font a tagsági díj, csatlakozni az interneten is lehet (gordon@earthlife.netk). Valószínűleg a csótányhívők tették közzé azt az értékes információt, mely szerint a pépesített csótány enyhíti a rovarcsípés okozta fájdalmat, kérdés, mekkora biznisz lenne egy Palmolive Csótánykrém piacra dobása.

A csótányrajongók nem feltétlenül hülyék: ha házi csótányt tartanak, nem a közönséges, kártevőként számon tartott, honos fajok közül választanak. A perui óriáscsótány, mely a család legnagyobbja, 15 cm hosszúra is megnő, és megtekinthető a budapesti állatkert rovarházában. A peruit hazavihetjük, szaporítani a mi klímánkon nem könnyű, egyébként is elég nehézkes rovar. Az igazi csótány-megasztár az

óriás madagaszkári sziszegő csótány

Jézusom!

Nyugalom, nálunk egyelőre nem kapni, ki kell érte menni Németországba. Az óriás madagaszkári sziszegő csótány vagy röviden ó. m. megfontolt kezes bárány, nem harap, és nem tesz hirtelen karmozdulatokat. A vadonban végzett megfigyelések szerint a hímek védik territóriumukat a többi hímtől, ha valaki mégis betör, lehajtott fejjel, jellegzetes púpjukkal öklelve harcolnak, és még sziszegnek is. A pitbullviadalok helyett érdemes lenne óriáscsótány-csörtéket rendezni, az legalább olyan morbid. A Mercit is fel lehet tenni a meccsre, a versenyző csótányok pedig nem tesznek kárt egymásban. Egy csótányhím elél három-négy évig, amibe egy könnyen követhető sportkarrier is belefér.

Sziszegése figyelemre méltó, mert sziszegni más ízeltlábú is tud, az óriás madárpók (Teraphosa leblondi) egy fésűszerű sörtecsomót percegtet, a sáskák hasonlóképp, az ó. m. viszont a légzőszervéből kipréselt levegővel sziszeg. Sziszeg, ha (a még nem kézre szoktatott példányt) felvesszük, zaklatjuk, ragadozó jő, de társadalmi érintkezésében is fontos a hangjelzés. Egy 1980-as vizsgálat öt különböző sziszegést és azok jelentését különböztette meg. Azt is megállapították, hogy a sziszegésre alkalmatlanná tett hímek később párzani sem tudtak - egyébként párzás közben is sziszegnek. Van tehát "anyád" és "zsötem" értelmű sziszegésük.

A Föld egyik legellenállóbb állata a patkány mellett. ´ is túlél egy kisebb atomcsapást. Elterjedt tévhit, hogy az ember az egyetlen természetes ellensége, és kellemetlen szaga miatt nincsenek ragadozói. Valójában még a macska is megfogja, ha tudja, számos ragadozó emlős és madár tizedeli, de élősködői (több atkafaj) is megkeserítik az életét. Annyira ne irigyeljük.

- winkler -

Csótánytalanítás

A kereskedelemben kapható tömérdek szer, melyek nemcsak megbízható hatékonyságot, de hülye nevet is magukénak tudhatnak. Bio-Kill, Bogatir, Insecticide 2000, Piff-Paff B, Csótirt Extra. Jók a porok és csapdák (Megfog-lak), de a gyilkolástól irtózók számára sok alternatív, legalább ilyen hatékony megoldás kínálkozik:

-- Vágjuk el az utánpótlástól (minden étkezés után porszívózás a konyhában, valamennyi élelmiszert tartsunk jól záródó szekrényben vagy dobozban, ne mászkáljunk a lakásban szendviccsel, este minden edényt mosogassunk el, és gondosan töröljük le a zsírfoltokat, evés után a kutya-macska tányérját is tegyük el).

-- Mérgezzük meg a kutakat (javítsuk meg a csöpögő csapot, a mosogatóba, lefolyóba, vécébe esténként cseppentsünk hipót, vagy ami van).

--Védjük meg a határokat (a csővezetékek melletti esetleges lyukakat gletteljük be).

-- Számoljuk fel a búvóhelyeket (rakjunk rendet a spájzban, dobjuk ki az üres dobozokat, váltsuk vissza az üres üvegeket).

- w -

szerző
- winkler -
publikálva
1999/50. (02. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...