Az előadó becsületére legyen mondva, rovatunk másfél éves története során először fordult elő, hogy valaki kiszúrta: nem odavaló van a teremben. Szerencsére hamar magunkhoz térünk, s inkognitónk szükséges fenntartásának érdekében - némi lelkiismeret-furdalással ugyan, de - nem osztjuk meg az egybegyűltekkel, hogy amúgy kétségtelen érdeklődésünk mellett munkaköri feladatként is értelmezzük jelenlétünket.
A vizsgakövetelmények megbeszélése és az előző óra anyagának visszakérdezése után Hadas ismerteti az aktuális előadás témáját, ma a queer- (furcsa, buzi) elmélet háttere, szellemi előzményei, valamint az ezzel kapcsolatos kritikai megjegyzések lesznek soron. Elmondja, hogy egyesek "a melegidentitás alapján a melegséget büszkeségre okot adó különbségnek tekintik", a queermozgalom pedig pont az "identitást" nem szereti, hiszen a "fluidusság a queerség lényege" - szituációfüggőség, változékonyság. A queer számára minden vonzó, ami szemben áll a tradicionális normakényszerrel, jellemzője a nem hagyományos nemi identifikáció alapú szexualitás, a nem hétköznapi preferálása. Megtudjuk, hogy Judith Butler, az elmélet központi alakja a performativitás és a paródia segítségével kívánja elutasítani a heteroszexuális normarendszert. Bodies that Matter (Jelentős testek) című, magyarul is megjelent munkája korábbi könyve, a Gender Trouble recepciójára ad választ, kísérletet tesz álláspontjának tisztázására. Tartalmi kérdésekbe nem nagyon megyünk bele, hírhedten homályos szerzőről lévén szó, ez talán nem is baj.
Hadas úgy véli, a queerelmélet képviselői egyfajta szélsőséges liberalizmust próbálnak a nemi jelenségek kapcsán megfogalmazni, és "mindenben ott van az a posztmodern érzékenység, amely bizonyos típusú jelenségek iránt fogékonnyá tesz". A későbbiekben kiderül, hogy Freud "egy fontos szerző a queerelméletet megelőzően is", majd, hogy "Foucault-ra előszeretettel hivatkoznak" a meleg- és queerteoretikusok. Ekkor egy időre kizökkenünk. Próbáljuk kitalálni, miért nő bennünk a feszültség. A nyilvánvaló mondatok ismételgetése és a kulcsszavak szinte kurzívval ejtése zavaró, de ez talán nem elég ok, hiszen jól felépített előadással van dolgunk. Aztán rájövünk: a hanghordozás, a (kereszt)név szerinti (ki)kérdezgetés a hatalmi helyzet finom demonstrációja. Ám lehet, hogy csak túl érzékenyek vagyunk.
Mire visszatalálunk, előadónk már annak bemutatásánál tart, hogy a normális és a nem normális szexualitás korántsem a természet által meghatározott. Jó ideig például nem számított perverziónak, hogy "elnézést a durva példáért: hazamegy az ember, helyrerakja az asszonyt, aztán a kecskét". Megemlíti Rotterdami Erasmus intését is, mely szerint "ha mész az utcán és bagzó párt látsz, fordítsd el a tekinteted". Hadas elmondja: amikor ilyen etikai normákat fogalmaznak meg, akkor nyilvánvaló, hogy a dolog természetes, máskülönben nem kellene tiltani.
Vissza a queerelmélethez: előadónk kifejti, hogy a jellemző - meleg- és nőmozgalmak felől érkező - kritika szerint a queereknek nincsenek céljaik, túlhajtott hedonista életre vágynak, amely figyelmen kívül hagyja a létező nyomort. Képviselőiket immorális esztétizáló látásmód jellemzi, lemondanak arról, hogy az embernek feladata volna a világban. Az identitás elutasítása tulajdonképpen a politika elutasítása. A nőmozgalom ugyanis alapvetően politikai mozgalom volt, a queerek viszont, mondhatni, "az egyetemi elit, a világ dolgaival szembe nem kerülő, jó dolgukban magukkal mit kezdeni nem tudó banda".
Az utolsó néhány perc erejéig témát váltunk, hiszen "van még más irány is, van, aki kiborgirányba próbálja meghaladni a modern duális oppozíció genderszempontban is érvényesülő megnyilvánulásait, nevezetesen a férfi-nő szembenállást". Hadas Donna Harraway Cyborg Manifesto című, nyolcvanas években íródott munkáját ismerteti, de előbb megint interaktívba megyünk át: ki kell találni, mit jelent a kiborg. Az előadó definícióval szolgál: "A kiborg az élő organizmus és a gép hibridje, a velünk élő, bennünk élő gép kibernetikus organizmus, amely a katonaság, az orvostudomány, a génkutatás, a kommunikációelmélet és a pszichofarmakológia határmezsgyéjén ala-kult ki." A félreértések elkerülése végett elhangzik: amikor kiborgról beszélünk, a XX. század utolsó harmadáról van szó. "Pacemaker, kontaktlencse, génmanipulált kukorica, szervezetünk működését befolyásoló gyógyszerek. Mind-mind a kiborgság eljövetelét ígérik." Harraway szerint nem lehet a kiborgok ellen harcolni, hiszen azok mi magunk vagyunk.
Még néhány perc, némi összekacsintós nevetgélés az Epistemology of the Closet cím többértelmű voltán, egy szomorú sztori a mellrákról, s az óra véget ér. Ha Hadas ezt egyfajta ismeretterjesztő jellegű előadásnak szánta, nem ment félre a dolog. A diákok élvezték, feltehetőleg profitáltak is belőle. Mi kicsit mélyebb órára számítottunk.
Gender és kultúra, Corvinus Egyetem (Közgáz), csütörtökönként 17.00-tól
