Sándor Judit, a CEU professzora részvételével alakult csoport nyert az Európai Kutatási Tanács pályázatán

  • narancs.hu
  • 2019. október 11.

Tudomány

Közel 2,4 millió eurós támogatást nyertek el.

A CEU professzora, Sándor Judit részvételével alakult kutatócsoport is nyertese az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) nagy presztízsű szinergia pályázatának, melynek segítségével az elkövetkező hat évben az összeurópai identitás második világháborút követő formálódását vizsgálják majd új megközelítéssel – közölte a Narancs.hu-val az egyetem.

Mint írják, a projekt címe „Az európai Leviatán megszelídítése: Az orvoslás és a közjó második világháborút követő öröksége.” A Sándor Judit, illetve az általa később összeállítandó csapat közel 2,4 millió eurós támogatást nyert el. A teljes projektre a lehető legmagasabb összeget, közel tízmillió eurót ítéltek meg.

Sándor Judit

Sándor Judit

Fotó: Wikipédia

 

A négy fős multidiszciplináris és többnemzetiségű kutatócsoport tagjai Volker Hess (Charité Universitätsmedizin Berlin, Németország), Anelia Kassabova (Bolgár Tudományos Akadémia, Bulgária), Sándor Judit (Közép-európai Egyetem, Magyarország), valamint Ulf Schmidt (University of Kent, Egyesült Királyság) – olvasható a közleményben.

A kutatócsoport történészekkel, bioetikusokkal, jogászokkal, szociológusokkal és antropológusokkal együttműködve térképezi fel azokat az egészséggel, egészségüggyel és orvostudományokkal kapcsolatos kulturális értékeket és társadalmi normákat, valamint az egészségügyi jogot megalapozó etikai alapelveket, amelyeket az évtizedeken át megosztott Európa mindkét felén vallottak.

A második világháborút követő időszak történészei a nyugat- és kelet-európai országok történetét általában egymástól elválasztva kutatták az ideológiai különbségek, a versengő gazdasági modellek és az egymást kizáró politikai struktúrák jegyében. E nyertes kutatási projektet multidiszciplináris megközelítése különbözteti meg a korábbi vállalkozásoktól, illetve az, hogy a közjó fogalmát, intézményeit, jogi kereteit Európa két felén egyszerre, egymással párhuzamosan tanulmányozza – zárul a közlemény.

Sándor Judit rendszeres szerzője lapunknak, ezúton is gratulálunk neki! A Magyar Narancsban megjelent cikkeit itt olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.