A fizikai Nobel-díj egyik felét John Peeblesnek ítélték kozmológiaelméleti felfedezéseiért, másik felét pedig megosztva kapta Michael Mayor és Didier Queloz egy napszerű csillag körül keringő, ún. exobolygó első felmutatásáért.
Ulf Danielsson, a Nobel Bizottság tagja szerint „mindkét díj (...) kulcsfontosságú, egzisztenciális mondanivalóval bír a világegyetemben betöltött helyünkre nézve.”
„Az első azért legyűgöző, mert történelmünk ismeretlen eredetéhez vezet el minket. A másik pedig azt a kérdést próbálja megválaszolni, hogy vajon egyedül vagyunk-e, vagy van-e élet máshol is az univerzumban?”
James Peebles az elsők között volt, akik megjósolták az ősrobbanásra visszavezethető kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást, melynek tanulmányozásával az őt követő tudósok meg tudták állapítani az univerzum korát, alakját és tartalmát. Mindemellett jelentős eredményeket ért el a sötét anyag és a sötét energia megértésében, amelyek együttesen a világegyetem kb. 95%-át teszik ki.
Michel Mayor és Didider Queloz 1995-ben fedezte fel az első, Naprendszerünkön kívül keringő exobolygót, az 51 Pegasi b-t. A felfedezés óriási jelentőségűnek bizonyult, azóta több mint 4000 exobolygót fedeztek fel. Ezek a felfedezések lényegileg gazdagították a bolygók kialakulásáról, körülményeiről és a földön kívüli élet lehetőségeiről való tudásunkat.
A Nobel-hét szerdán a kémiai, csütörtökön pedig az irodalmi díjak átadásával folytatódik. (Utóbbi pikantériája, hogy a tavaly belső botrány miatt befagyasztott irodalmi díjat is idén fogják megítélni.)
