Hogyan segíthet a mesterséges intelligencia (MI) abban, hogy a jövő oktatásában olyan új tanítási és tanulási gyakorlatok szülessenek, amelyek csökkenthetik a tudáshoz és a technológiákhoz való hozzáférés egyenlőtlenségét? Hogyan lehetne felkészíteni a tanárokat új oktatási módszerek kidolgozására, a diákokat pedig az MI-alapú rendszerek ésszerű használatára? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Mesterséges intelligencia és a magyar oktatási rendszer: kihívások, kockázatok és lehetőségek című pódiumbeszélgetés résztvevői:
- Prószéky Gábor programtervező matematikus, nyelvész, a MorphoLogic cég alapítója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának egyetemi tanára, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója;
- Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmányának tagja, aki – bevallása szerint – a digitális eszközök alkalmazásának híve az oktatásban;
- Kerti Anna frissdiplomás gyakorlópedagógus, gimnáziumi tanár, gyakornok a PDSZ-nél, és egyik alapítója a Lehetőségek a Mai Magyar Tanításban nevű szervezetnek, ami fiatal tanároknak szervez szakmai-módszertani programokat. Kerti Anna aktivistaként is ismert szereplője a pedagógustüntetéseknek.
- Aldo Montesano, A Munkafolyamat, Oktatás 4.0 című dokumentumfilm rendezője.
A rendezvényen levetítették Aldo Montesano egy filmjét, amelyben szakemberek egyebek mellett arról beszéltek, hogy az oktatási rendszereknek ideje felzárkózniuk a technológiai fejlődéshez: az állások egyre inkább speciális tudást igényelnek, amelyet folyamatosan frissítenie kell a munkavállalónak. Az MI megjelenésével ez a tendencia csak erősödni fog, és hiába képezzük magunkat élethosszig, a prognózisok szerint a következő öt évben világszerte 85 millió állás fog megszűnni az MI miatt. A film szerint a közoktatás jelenlegi legnagyobb kihívása megtanítani a diákokat a mesterséges intelligencia helyes használatára: az MI segíti az információhoz való hozzáférést, fejleszti a kreativitást és például sérült gyerekek fejlesztése terén is hasznos lehet.
Prószéky Gábor nyitóelőadásából megtudhattunk egy érdekes adalékot a történelmi jelentőségű ChatGPT megjelenésével kapcsolatban: a munkatársaival kifejlesztett, mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző,
PULI nevű magyar szoftver pár nappal korábban elkészült, mint a ChatGPT3, „amely végül aztán elvitte a show-t”,
amikor 2022. november 30-án közkinccsé tették.
A PULI demováltozata a Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapján elérhető. Mint Prószéky Gábor előadásából kiderült, a PULI rendszere 32 milliárd magyar szóból tanult, így „egészen jól ismeri a magyar kultúrát”. (Az Egri csillagok 135 ezer különböző szóból áll.) A kutatóközpont legújabb fejlesztése pedig a háromnyelvű PULI GPTrio már 42 milliárd szónyi magyar, 62 milliárd szónyi angol és 110 milliárd kínai jelből álló szövegkorpuszból tanult.
Összehasonlításképp: az OpenAI ChatGPT-je csupán 127 millió magyar szóból tanult, miközben angolul, vagyis „anyanyelvén” 180 milliárd szót ismer. „Az ilyen rendszereknél a nyelvi minőség attól függ, hogy mekkora szókészletet tápláltak bele. Lehet, hogy egész jól tud magyarul, de ha nincs kulturális háttere egy GPT-nek, akkor nem lehet beszélgetni vele. Ezért hoztuk létre a magyar verziót” – magyarázta Prószéky. (Az angol „anyanyelvű” ChatGPT ezért sem alkalmas egy valamirevaló magyar nyelvű esszé megírására.)
A magyar és az amerikai nyelvi rendszer között a legjelentősebb különbség az, hogy mivel a PULI teljes egészében saját fejlesztés, vissza lehet ellenőrizni, hogy miből tanulta az adott szöveget, míg az angol nyelvű ChatGPT-nél ezt nem hozták nyilvánosságra.
Ami az MI felhasználhatóságát illeti az oktatásban, Prószéky szerint nem érdemes olyan feladatot adni a diákoknak, amit az MI jól elvégez. Tehát esszéírást ne adjunk fel, hiszen azt a PULI már jól megcsinálná. A tanárnak mindenesetre meg kell tanulnia, hogyan különböztetheti meg az MI által generált szöveget a tanuló által írottól, így amire eddig mondjuk 4-est adott, lehet, most 1-esre kell értékelnie, ha felismeri benne azokat a hibákat, amit tipikusan az MI „követett el”.
Prószéky szerint még sok az aggodalom az MI körül, de
megijedni legfeljebb attól kell, hogy bután használjuk ezt az eszközt.
A sakkvilágbajnokot is megverte a gép, ez mégsem riasztotta el az embereket attól, hogy továbbra is sakkozzanak.
Kerti Anna arról beszélt, úgy két héttel a ChatGPT megjelenése után már gyanús volt neki, hogy a diákok elkezdték alkalmazni az eszközt esszéíráshoz. Elsőre annyit tett, hogy megkérte őket, ne használják a ChatGPT-t, mert még ő sem tudja, hogyan lehet jól használni. Következő lépésként bevitt a fiataloknak egy olyan dolgozatot, amiről tudta, hogy ChatGPT-vel generálta az egyik diák. Egy Arany János életrajzához készült ajánlóról volt szó, amely elsőre szépnek hatott, de voltak benne szavak, amelyek igencsak „billegtek”, illetve voltak abszolút nem valós adatok is, például beszélt az esszé „írója” Arany János Szép Miklós című művéről, ami, ugyebár, nem létezik (az MI jellemzően azzal buktatja le „önmagát”, hogy fikcionál). Ami szintén feltűnő volt, hogy túl nagy általánosságokat fogalmazott meg a „szerző”.
Kerti Anna azt a feladatot adta a diákoknak, hogy kezdjék el megkeresni, hol érzik furcsának, nem tetszőnek a szöveget, akár nyelvileg, akár tartalmilag. Végül nagyon sok hibát találtak benne, „ami a fogalmazáskészségben és a nyelvi tudatosságban sokat tudja fejleszteni őket”.
Nagy Erzsébet úgy fogalmazott, sajnálja, hogy már nem tanít, mert amikor megjelent a ChatGPT, azonnal érezte, hogy ebben nagy pedagógiai lehetőségek vannak. „Ma már nem olyan unalomtűrőek a gyerekek, mint régebben. Fontos, hogy legyen érdekes, kreatív az óra, és az MI erre kiválóan alkalmas.”
Kerti Anna ezen a gondolaton továbbmenve a konstruktív pedagógiát említette, amelyben a tudás nem egy adott dolog, hanem valami, amit a tanulóközösségek együtt hoznak létre, illetve mindenki otthonról is hoz egy saját tudáskészletet. Prószéky szerint ehhez nagyon hasznos lehet a ChatGPT, ugyanis ez az eszköz nem egzakt tudást ad, jóval inkább ötleteket vet fel. „Nem kell elhinni neki, amit mond, csak mint gondolatébresztőket érdemes használni az általa generált szöveget.”
Az oktatás minősége terén a felmérések szerint európai viszonylatban hátul kullogunk, hangzott el a beszélgetésen. Felmerült a kérdés, hogy a tanárhiányt vagy a speciális tanárok pótlását ChatGPT-vel vajon mennyire lehetne megoldani. Teljesen nyilván senki sem szeretné, de
mivel nálunk vannak hiányosságok, amit az MI betölthet, kimondottan pozitív szerepe is lehet az oktatásban."
Elhangzott, hogy a Covid időszakában bevezetett online oktatás ugyan felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, de jellemző, hogy ha akad is alkalom, sokak nem tudnak, vagy nem akarnak továbbképzéseken részt venni, ennek oka elsősorban a leterheltség. Erről eszébe jutott a moderátor Bombera Krisztinának a „Magyarország 2020-2030 Mesterséges Intelligencia Stratégia”, aminek kapcsán egy kormányközeli újság cikkét idézte. Ebben azt írják: „Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott a digitális oktatás fejlesztése terén Magyarország”. A stratégiában megemlített – kvázi – okostankönyvről a résztvevők annyit mondtak, „azt inkább ne használja senki”. Hozzátették: vannak Magyarországon valóban jó és működő okostankönyvek és kiváló taneszközök, csak éppen ezek a taneszköz jegyzékben nem elérhetőek.
Előkerült egy gondolat a filmből: „Paradox módon az emberi interakció lesz a legerősebb fegyverünk a gépekkel való kapcsolatunkban, csak találjuk ki, hogyan csináljuk.” Prószéky erre úgy reagált „sorra jelennek meg új technológiai megoldások, a ChatGPT3 csak az egyik ilyen, és nekünk ehhez folyamatosan adaptálnunk kell a gondolkodásunkat. De azt hiszem, az első ijedtség már lecsengőben van.”
Együttműködési megállapodást írt alá Prószéky Gábor, a Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) főigazgatója és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója a mesterséges intelligencia hazai fejlesztéséről. A június 21-én született megállapodás szerint az OSZK a Nyelvtudományi Kutatóközpontnak számos nagy méretű szövegállományt átad, úgymint a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) és az Elektronikus Periodika Archívumban (EPA) elérhető szöveges dokumentumokat, a webarchívumok szöveges állományait, valamint az OSZK Digitális Bölcsészeti Központ dHUpla adatbázisában szereplő anyagokat. A NYTK által kifejlesztett PULI és más hasonló nyelvfeldolgozó eszközök segítségével számos feladatot lehet automatizálni, ami rengeteg emberi munkát, időt és hozzáértést igényel.
Emellett a nemzeti könyvtár és az NYTK kooperációban dolgozza fel és teszi elérhetővé a Magyar Nagylexikon tizenkilenc kötetének anyagát. A dokumentum egyrészt olvasható és kereshető lesz egy webes lekérdezőfelületen a felhasználók számára, másrészt a mesterségesintelligencia-kutatással foglalkozó szakemberek tudják majd hasznosítani egyéb eszközök fejlesztéséhez.
A mesterséges intelligencia mibenlétéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen:
