Idegenhonos halat véd az állam, kiakadt a kutató

  • narancs.hu
  • 2025. január 3.

Tudomány

Szendőfi Balázs emlékeztet, a Távol-Keletről behozott és szaporodó amur tönkreteszi az őshonos életközösségeket.

„Mindenféle fals híresztelésekkel ellentétben nem a kurta baing lett az év hala 2025-ben, hanem az amur. Pedig jelölt sem volt (nem is lehetne, mert nem őshonos), de hát ugye Magyarországon a halakért nem a haltani tudományok szakemberei, hanem a horgászok és az ő nagy testvérük, a MOHOSZ felel” – így kezdődik Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes elkeseredett bejegyzése a Budapest halai nevű Facebook-oldalon. 

A poszt utal a Magyar Haltani Társaság minden évben megrendezett internetes szavazására, amelyet az őshonos halfajok népszerűsítése érdekében indítottak.

Az amur Szibéria keleti felén és Kínában őshonos, 1963-ban telepítették be Magyarországra. Bebizonyosodott, hogy ez a faj nem csak jól érzi magát a hazai vizekben, de át is alakítja az életteret, eszi a vízinövényeket, tönkretéve őshonos életközösségeket.

A horgászok körében azonban népszerű, mert nagyon jól küzd a horgon, nagy élmény kifogni, főleg a nagyobb példányait.

Szendőfi azt teszi szóvá, hogy a 2025-re vonatkozó, állami szinten meghatározott horgászrend „példátlanul drasztikus védelemben részesíti” ezt az inváziós halfajt. A horgászok mostantól csak azokat az amurokat tarthatják meg, amelyek testhossza nagyobb 50 centiméternél, de kisebb 80 centiméternél.  A többit vissza kell engedni, élve. A kutató szerint ez szakszerűtlen és káros döntés volt.

Hiszen az új szabály szerint a nagy példányok is visszakerülnek a vízbe, tovább alakítják az életteret a maguk szája íze szerint. 

Szendőfi figyelmeztet, érdemes elgondolkodni azon, hogyan kerülhet a vizeinkbe 50 centiméternél kisebb amur, amikor a telepítése régóta tilos az uniós és a hazai jogszabályok alapján is. Szerinte úgy, hogy egyrészt annyira alkalmazkodott az itteni körülményekhez, hogy szaporodik, ő is látott amurívást. Másrészt valójában mégis telepítik országszerte, a horgászok kedvében járva, bár illegálisan. Ennek bizonyítására fotót is mellékel (ez a címlapképünk), amelyen az látszik, ahogy a csúszdán a pontyok mellett két amur is becsusszan egy tóba. Azt nem árulja el, hol készült a kép, de azt állítja, rengeteg ilyen felvétele van: „az egész országban ezt csinálják, sokszor a szakmailag felkészültebb középvezetők tudta nélkül, tógazdasági halászok és a halat szállító alkalmazottak magánakciójaként. Az amur letarol a vízben minden növényzetet, és a parton is, ameddig eléri. Ezzel az őshonos halaink ívóhelyét teljesen megszünteti. Ezért aztán »bevett« dolog, hogy a tógazda, akitől a halat rendelik, akkor is rak amurt a szállítmányba, ha a megrendelő nem kéri. Hiszen ha kevesebb ívóhely lesz az általa kezelt vízben, akkor kisebb lesz a természetes halszaporulat, így a következő évben is tógazdaságból rendelik majd a halat, s pörög a biznisz” – írja a kutató. 

Ezzel a jelenséggel az a gond, hogy hozzájárul ahhoz, hogy például az év halának megválasztott, tényleg eltűnőfélben lévő kurta baing és a társai idővel tényleg kivesszenek a hazai vizekből, de a még nagy számban élő, szintén növényzetre ívó őshonos fajok is hátrányt szenvednek, így a csuka, a vörösszárnyú keszeg, a sügér és a süllő.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.