Harminckilós rózsaszín busát fogtak a Tiszában

  • narancs.hu
  • 2024. december 21.

Tudomány

Az ökológiai halász szerint ez a szín egy genetikai rendellenesség következménye.

Ökológiai célú szelektív halászat közben egy rózsaszínű pettyes busa akadt a hálóba Tiszafürednél, súlya 31 kilogramm – adta hírül a Pecaverzum a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. Facebook-oldalára hivatkozva. 

Az ökológiai célú szelektív halászat célja, hogy a nem őshonos, invazív fajokhoz tartozó halakat eltávolítsa a folyóból.

A fehér és a pettyes busa, illetve ezek hibridje is ebbe a kategóriába tartozik. A busa a hatvanas években telepítéssel került a hazai vizekbe. Azért hozták be, mert jó ötletnek tűnt, hogy legyenek olyan nagyra növő halaink is, amelyek zooplanktonnal és fitoplanktonnal táplálkoznak. Akik erről döntöttek, nem voltak tekintettel arra, hogy az őshonos halfajok ivadékai is ezekkel az élő szervezetekkel táplálkoznak, és a busák egy idő után el fogják enni előlük a táplálékot. 

A kifogott busákat épp ezért ma már tilos visszaengedni a vízbe, és ahol sok él, ott halásznak rájuk. 

A 31 kilós rózsaszín halról Juhász Máté ökológiai halász, biológus – ő fogta ki – azt mondta, ilyen színösszetételű busával még nem volt dolga: „Ez a pettyes busa különleges színvariánsa, nem tekinthető albínónak, mert volt benne pigment, a fején a narancssárgás foltok, illetve az oldalán is látható egy sárgás-aranyos beütés (...) A sárga színt okozó xantofil jelenléte és a melanin hiányának a kombinációja eredményezhette ennél a halnál az érdekes, sárgás-pirosas-rózsaszín kinézetet és a halványabb színt bizonyos testfelületeken”.

A Pecaverzum emlékeztet, a halak bőrében a pigmentsejtekben négy fő színanyag termelődik: a gyöngyházfényű guanin, a barnásfekete melanin, a piros eritrofill és a sárga xantofill. Valamilyen genetikai rendellenesség eredménye, ha az egyik vagy másik színanyag túlsúlyba kerül.

A címlapkép Juhász Máté felvétele

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.