BALATON-melléklet

Idegenek az éjszakában

Mit tesz a cifrarák, a fekete törpeharcsa és a csavarhínár a magyar tengerrel?

Lokál

A Balaton ökoszisztémájára az utóbbi évszázadban felelőtlen kormánydöntések éppúgy hatással voltak, mint az „ismeretlen akvarista”. A busa máig eleszi a planktont az őshonos halak elől, a fekete törpeharcsa és a csavarhínár pedig köszöni szépen a szaporodó kikötőket, ahol otthonra lelt.

 

Lénai tokot fogott egy horgász a Balatonban április közepén Révfülöpnél. Másvalaki horgára egy nappal később Balatonlellénél akadt ilyen hal. A lénai tok a rokona a mi folyóinkból szinte teljesen eltűnt vágótoknak, vizának, és az eltűnőfélben lévő, bár rendszeresen telepített kecsegének. Természetes élőhelyén, Oroszország, Kazahsztán, Mongólia és Kína folyóiban a lénai tok is súlyosan veszélyeztetett fajnak számít. Mivel azonban mesterséges körülmények között könnyen szaporítható és nevelhető, Európa-szerte és az Egyesült Államokban sokfelé működnek erre specializálódott tenyészetek.

A két balatoni példányról a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. is megemlékezett a honlapján, miután mindkét horgász visszaengedte a halat a tóba. Nem tudták ugyanis eldönteni, mit fogtak. Úgy gondolták, a nálunk védettnek számító vágótok vagy kecsege akadt a horgukra. A zrt. most azt kéri a horgászoktól, hogy aki legközelebb lénai tokot fog, vigye haza. Nálunk idegenhonosnak számít, ezért a törvény szerint semmi keresnivalója a Balatonban.

Meglehet, az idegenhonos lénai tokból kettőnél több van a tóban, de arról egyelőre nincs adat, hogy inváziós fajként viselkedik-e. A zrt.-nél feltételezik, hogy a Balaton vízgyűjtő területén lévő valamelyik tóból úszhattak el és juthattak egy csatornán át a Balatonba ezek a példányok. Ezt elképzelhetőnek tartja Czeglédi István, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoportjának tagja, de szerinte az sem zárható ki, hogy valaki, csak azért, mert jó ötletnek gondolta, szabadon engedett a Balatonban néhány lénai tokot. Ez ugyanúgy természetkárosítás, mint az akváriumban tartott halak szabadon engedése volt a Hévízi-csatornában, ahonnan most már hajmeresztő kinézetű hibridek kerülnek elő.

Kínától Amerikáig

Szintén egy hibrid megjelenése hatott és hat talán a legnagyobb mértékben a Balaton életközösségeire a hatvanas évek óta. A fehér és a pettyes busa keresztezésével létrejött hal 1963-as betelepítése gazdasági szempontú döntés volt. Azért hozták be, mert azt gondolták, szükség van olyan nagyra növő fajra, amely zooplanktonnal és fitoplanktonnal táplálkozik. A terv nem vette figyelembe, hogy az őshonos halfajok ivadékai is ezekkel az apró élő szervezetekkel táplálkoznak, a busa azonban 30–40 kilósra is megnőve eleszi előlük. A busát ma már nem csak idegenhonos, de inváziós fajként tartják számon. Ha kifogják természetes vízből, nem szabad visszaengedni. Az a baj vele, hogy horgászni jó rá, mert nagydarab és erősen küzd, de az elkészítéséhez érteni kell. Nem elég paprikás lisztben megforgatva kisütni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."