Több áramot fogyaszt a bitcoin-bányászat évente, mint egész Argentína

  • narancs.hu
  • 2021. február 20.

Tudomány

A kriptovalutáknak hatalmas az energiaéhségük.

A Cambridge University kutatói megvizsgálták, mekkora energiaigénye van az egyre elhatalmasodó kriptovaluta-bányászatnak.

Eredményeik szerint a bitcoin óriási mennyiségű áramot fogyaszt évente, többet, mint Argentína 45 millió fős lakossága. Utóbbi ugyanis 121 terrawattórával boldogul el egy évben. A bitcoin-bányászat viszont 121,36 terrawattórányi energiát nyel el évente - írja a Wiener Zeitung.

A Cambridge-i Centre for Alternative Finance szakemberei szerint ha a bitcoin-rendszert államnak tekintenénk, akkor a világ 30 legnagyobb áramfogyasztású országa között lenne. A kriptovaluta energiaéhsége ráadásul egyre nő, ezzel együtt pedig a CO2-kibocsátása is, ennek részleteiről egy a BBC-nek adott közleményben számoltak be.

A kritpováluták titkairól kétrészes cikksorozatunkban olvashat:

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.