Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Inka kislány 500 éves múmiáját kapta vissza Bolívia

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. augusztus 21.

Tudomány

A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn.

Inka kislány 500 éves múmiáját kapta vissza Bolívia 129 évvel azután, hogy a Michingani Állami Egyetemi Múzeumnak ajándékozták.

A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn, fekete copfjait mintha frissel fésült hajból fonták volna, kezei kis tollakat markolnak.
Szakértők szerint az inka civilizáció utolsó éveiben élhetett az Andok felföldjein a mai La Paz közelében.

Szénizotópos vizsgálatokkal megállapították, hogy a múmia a 15. század második feléből származik, ami megerősíti a feltételezést, hogy a kislányt Kolumbusz Kristóf érkezése és a spanyol hódítás előtt temették el.

„Noha az utókor Nustának nevezte, nem tudjuk, valóban nemes volt-e, ezt csak genetikai elemzések után mondhatjuk meg” – közölte William A. Lovis antropológus, aki éveken át dolgozott a múmia visszaadásán, amelyet végül több mint két hete szállítottak vissza a La Paz-i amerikai nagykövetség segítségével.

Novembertől bolíviai tudósok és külföldi szakértők újra megvizsgálják a leletet, addig a sírmellékletek kíséretében november 2-án, halottak napján kiállításon lesz látható.

A kutatók számos rejtélyre keresnek választ. Az ajmara lányt eredetileg kősírba helyezték szandáljával, egy kis agyagedénnyel, tasakokkal, tollakkal és sokféle növénnyel, köztük kukoricával és kokával együtt, talán mert az Andok több népe úgy vélte, az ajándékok segítik az átjutást a következő életbe.

„Lehetséges, hogy a lány fontos szerepet töltött be és az is, hogy a sírmellékleteknek rituális jelentősége is volt. Azt sem zárhatjuk ki, hogy az inka istenek kiengesztelésére, áldozatul ölték meg” – magyarázta Lovis.

Nusta nyolcéves lehetett, amikor meghalt, láma- és alpakafonalból szőtt ruhában temették el. Ezeket a patásokat több mint négy évezrede háziasították az Andokban, ma is élnek Bolívia, Peru, Argentína és Chile fennsíkjain.

David Trigo, a La Paz-i Nemzeti Régészeti Múzeum vezetője szerint a jó állapotban fennmaradt tárgyak olyan társadalmak életébe engednek bepillantást, amelyeket alig ismerünk.
"Kijelenthetjük, hogy a kislány törzsének fontos tagja volt" – mondta Trigo arra az inka és ajmara hagyományra utalva, hogy közösségeik előkelő tagjai számára kő sírtornyokat építettek.

A maradványokat egyelőre a La Paz-i régészeti múzeum hűtőkamrájában őrzik.

MTI

Előző cikk a rovatban Roska Botond neurobiológus kapta a legmagasabb állami kitüntetést Roska Botond neurobiológus kapta a legmagasabb állami kitüntetést
Következő cikk a rovatban A légszennyezés kapcsolatba hozható a depresszió és a skizofrénia kialakulásával egy új tanulmány szerint A légszennyezés kapcsolatba hozható a depresszió és a skizofrénia kialakulásával egy új tanulmány szerint

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Kritika

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

Kritika

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.
Szintén zenész

Kritika

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

Kritika

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.