Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Inka kislány 500 éves múmiáját kapta vissza Bolívia

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. augusztus 21.

Tudomány

A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn.

Inka kislány 500 éves múmiáját kapta vissza Bolívia 129 évvel azután, hogy a Michingani Állami Egyetemi Múzeumnak ajándékozták.

A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn, fekete copfjait mintha frissel fésült hajból fonták volna, kezei kis tollakat markolnak.
Szakértők szerint az inka civilizáció utolsó éveiben élhetett az Andok felföldjein a mai La Paz közelében.

Szénizotópos vizsgálatokkal megállapították, hogy a múmia a 15. század második feléből származik, ami megerősíti a feltételezést, hogy a kislányt Kolumbusz Kristóf érkezése és a spanyol hódítás előtt temették el.

„Noha az utókor Nustának nevezte, nem tudjuk, valóban nemes volt-e, ezt csak genetikai elemzések után mondhatjuk meg” – közölte William A. Lovis antropológus, aki éveken át dolgozott a múmia visszaadásán, amelyet végül több mint két hete szállítottak vissza a La Paz-i amerikai nagykövetség segítségével.

Novembertől bolíviai tudósok és külföldi szakértők újra megvizsgálják a leletet, addig a sírmellékletek kíséretében november 2-án, halottak napján kiállításon lesz látható.

A kutatók számos rejtélyre keresnek választ. Az ajmara lányt eredetileg kősírba helyezték szandáljával, egy kis agyagedénnyel, tasakokkal, tollakkal és sokféle növénnyel, köztük kukoricával és kokával együtt, talán mert az Andok több népe úgy vélte, az ajándékok segítik az átjutást a következő életbe.

„Lehetséges, hogy a lány fontos szerepet töltött be és az is, hogy a sírmellékleteknek rituális jelentősége is volt. Azt sem zárhatjuk ki, hogy az inka istenek kiengesztelésére, áldozatul ölték meg” – magyarázta Lovis.

Nusta nyolcéves lehetett, amikor meghalt, láma- és alpakafonalból szőtt ruhában temették el. Ezeket a patásokat több mint négy évezrede háziasították az Andokban, ma is élnek Bolívia, Peru, Argentína és Chile fennsíkjain.

David Trigo, a La Paz-i Nemzeti Régészeti Múzeum vezetője szerint a jó állapotban fennmaradt tárgyak olyan társadalmak életébe engednek bepillantást, amelyeket alig ismerünk.
"Kijelenthetjük, hogy a kislány törzsének fontos tagja volt" – mondta Trigo arra az inka és ajmara hagyományra utalva, hogy közösségeik előkelő tagjai számára kő sírtornyokat építettek.

A maradványokat egyelőre a La Paz-i régészeti múzeum hűtőkamrájában őrzik.

MTI

Előző cikk a rovatban Roska Botond neurobiológus kapta a legmagasabb állami kitüntetést Roska Botond neurobiológus kapta a legmagasabb állami kitüntetést
Következő cikk a rovatban A légszennyezés kapcsolatba hozható a depresszió és a skizofrénia kialakulásával egy új tanulmány szerint A légszennyezés kapcsolatba hozható a depresszió és a skizofrénia kialakulásával egy új tanulmány szerint

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

A szerk.

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.
Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

Visszhang

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

Visszhang

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Visszhang

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

Kritika

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

Kritika

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

Kritika

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.