A 24 és a Homeland folytatása Szaniszló Ferenc összeesküvés-elméleteivel – itt az American Odyssey!

Tévétorrent

Így duzzadt az elmúlt években hátborzongató mértékűre – a 24-től a Homelanden át az American Odyssey-ig – az amerikai állampolgárok gyanakvása az állammal szemben.

Érdekes megfigyelni, hogy a 24-től a Homelanden át az American Odyssey-ig nyúló ívben, hogyan rajzolódik ki az amerikai állampolgárokban az állammal szemben növekvő gyanakvás. A 24-ben kaptunk egy kompetens, bár nem mindig feddhetetlen módszerrel dolgozó ügynököt, leginkább azzal a küldetéssel, hogy a sorozatfüggő közönségnek legitimálja a Bush-féle War on Terror-kampányt. Megjelentek „az arabok” mint külső ellenségek, akik ellen a nem mindig törvényes fellépés elfogadható. Térden lőhetlek, ha tetszik… A Homelandben már felmerül egy lehetséges belső ellenség lehetősége. Ráadásul az abszolút iszonyat, az al-Kaida által megtérített derék jenki katona képében. Az NSA-incidens utáni radikális bizalomvesztés pedig a leginkább az Odyssey-n látszik: egy mindent átszövő összeesküvést vázol fel, ami mögött maga Amerika áll.

false


Bin Laden fejétől az Occupy talpáig

A sorozat Abdul Abbas (bin Laden) meggyilkolásával indít. A katonák a terroristavezérnél kompromittáló iratokat találnak, melyek arra utalnak, hogy amerikai cégek pénzelik a szervezetet. Ezután az akciót végző alakulat tagjait egy amerikai drón megöli. Egyetlen túlélő (Anna Friel) marad, akit a kormány kitartóan próbál eltenni láb alól. Ez a rövid kis szinopszis is jól mutatja, milyen a sorozat általános világképe. Minden feszültséget eliminálva már az első pár epizódban ránk zúdítanak egy vad, kusza összeesküvés elméletet, melyben az egyetlen rendszerező elv az, hogy mindenki ellenünk van. Három külön futó, de néha összefonódó szálat követünk három tiszta emberről: a túlélő katona, egy vállalatok után nyomozó ügyvéd és egy lánglelkű Occupy-aktivista.

Szaniszló Ferenc Amerikája

Kreált bonyolultsága ellenére egysíkú cselekményvilágot kapunk, ahol nemcsak az amerikai (pénzügyi, katonai, állami) vezetők, de a látszólag heterogénnek, de valójában esszenciálisan és egyetemesen gonosznak ábrázolt „arabok” is veszélyt jelentenek. A másik probléma, hogy az egyetlen szimpatikus szereplő a női katona, ám hiába próbálják a készítők rajta keresztül egyben tartani a kusza szövésű cselekményrendszert, csúnyán elbuknak. Hiába a komolykodás, a sorozat olyan, mint egy utcasarkon ordibáló konteógyártó.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.