A 24 és a Homeland folytatása Szaniszló Ferenc összeesküvés-elméleteivel – itt az American Odyssey!

Tévétorrent

Így duzzadt az elmúlt években hátborzongató mértékűre – a 24-től a Homelanden át az American Odyssey-ig – az amerikai állampolgárok gyanakvása az állammal szemben.

Érdekes megfigyelni, hogy a 24-től a Homelanden át az American Odyssey-ig nyúló ívben, hogyan rajzolódik ki az amerikai állampolgárokban az állammal szemben növekvő gyanakvás. A 24-ben kaptunk egy kompetens, bár nem mindig feddhetetlen módszerrel dolgozó ügynököt, leginkább azzal a küldetéssel, hogy a sorozatfüggő közönségnek legitimálja a Bush-féle War on Terror-kampányt. Megjelentek „az arabok” mint külső ellenségek, akik ellen a nem mindig törvényes fellépés elfogadható. Térden lőhetlek, ha tetszik… A Homelandben már felmerül egy lehetséges belső ellenség lehetősége. Ráadásul az abszolút iszonyat, az al-Kaida által megtérített derék jenki katona képében. Az NSA-incidens utáni radikális bizalomvesztés pedig a leginkább az Odyssey-n látszik: egy mindent átszövő összeesküvést vázol fel, ami mögött maga Amerika áll.

false


Bin Laden fejétől az Occupy talpáig

A sorozat Abdul Abbas (bin Laden) meggyilkolásával indít. A katonák a terroristavezérnél kompromittáló iratokat találnak, melyek arra utalnak, hogy amerikai cégek pénzelik a szervezetet. Ezután az akciót végző alakulat tagjait egy amerikai drón megöli. Egyetlen túlélő (Anna Friel) marad, akit a kormány kitartóan próbál eltenni láb alól. Ez a rövid kis szinopszis is jól mutatja, milyen a sorozat általános világképe. Minden feszültséget eliminálva már az első pár epizódban ránk zúdítanak egy vad, kusza összeesküvés elméletet, melyben az egyetlen rendszerező elv az, hogy mindenki ellenünk van. Három külön futó, de néha összefonódó szálat követünk három tiszta emberről: a túlélő katona, egy vállalatok után nyomozó ügyvéd és egy lánglelkű Occupy-aktivista.

Szaniszló Ferenc Amerikája

Kreált bonyolultsága ellenére egysíkú cselekményvilágot kapunk, ahol nemcsak az amerikai (pénzügyi, katonai, állami) vezetők, de a látszólag heterogénnek, de valójában esszenciálisan és egyetemesen gonosznak ábrázolt „arabok” is veszélyt jelentenek. A másik probléma, hogy az egyetlen szimpatikus szereplő a női katona, ám hiába próbálják a készítők rajta keresztül egyben tartani a kusza szövésű cselekményrendszert, csúnyán elbuknak. Hiába a komolykodás, a sorozat olyan, mint egy utcasarkon ordibáló konteógyártó.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.