Tévétorrent

A rézbányász fiai

Poldark

Tévétorrent

Olyan, mintha klasszikus 19. századi regényt olvasna az ember.

Kicsit Stendhal, nagyon Jane Austin, de még Jókait is emlegethetjük – főleg a Fekete gyémántokat. Mert főúri élet és bányászsors van a Poldarkban is, csak épp nem a szén, hanem a réz az éltető elem, amiről tudjuk, hogy a 17–18. század fordulóján nem is lesz olyan rossz üzlet, mint itt elsőre tűnik. Főhősünk Ross Poldark (Aidan Turner) maga a megtestesült romantikus hős – a tengerentúli háborúból hazatért, erkölcsös és humánus ifjú, aki megmenti a lepukkant birtokot, fittyet hány a társadalmi szokásokra, együtt dolgozik saját bányászaival, és felkarol mindenkit, akit kell. Mr. Darcy trónfosztása ez – romantikára vágyó női szívek olvadnak itt a rézkohóban, nem vitás. A műfaj összes szabályát tűélesen és nagy gyakorlattal teljesíti a BBC, méghozzá a legigényesebb módon. Persze a helyszín, Cornwall telitalálat, a táj a tenyerén hordozza az operatőröket: képeskönyv-Anglia, szívszaggató partfalak és tengerbe vesző látóhatár. A sok közhelyes naplementébe bámulás ellenére mindezt csak dicsérni lehet: csodás színek, mesteri beállítások – puha és érzelmes az egész, még a vágóképeken is. Ha nem lenne mindemögött a BBC igényessége, akár könnyen parodizálható klisétengerbe is fulladhatna minden. De szerencsére ott van, és a vizuális szerethetőség mellett a figurák is olyanok, amilyennek lenniük kell. A női főszereplőnket alakító Eleanor Tomlinsonban annyi báj, kedves esetlenség és szerethetőség van, hogy keresve sem találni jobbat a tündérmesei Hamupipőke-szerepre. A másik Poldark-ág Venityje pedig igazi kedves színfolt a maga huszonöt éves vénlányságával; hol bölcs magányost, hol kislányos mélabúst adó figurájával. Méltathatnánk még mellékszereplőket, zenei világot (persze minden dicséret műfajon belül értendő – a merengő horizontot kísérő hiperérzelmes hegedűfutamoknál azért a romantikaidegeneknek erősen kell kapaszkodniuk) – a műfaj szerelmesei bizonyára hosszú távú elfoglaltságra találtak. A sorozat alapját adó regényfolyam ugyanis vagy 12 részes; azt mondanánk, ez a BBC-nek meglehetősen jó befektetés volt.

Magyar felirat: greka & Mr. Bishop & anne­shirley83

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.