Államnő

Borgen

  • - borz -
  • 2015. augusztus 31.

Tévétorrent

Az utóbbi évek legjobb politikai tévésorozatában Dánia első női miniszterelnöke óriási lehetőséghez jut, de meg is kérik az árát.

Az utóbbi évek legjobb politikai tévésorozata a dán közszolgálatin indult 2010-ben. Népszerű műfaj ez az ún. szabad világban, mindenki hozzáadja a maga nemzeti sajátosságait: az amerikaiak leginkább a pátoszt, az angolok a szarkazmust, de a szériák bátor új világában ezt sem kell szentírásnak venni, van már cinikus amerikai, érzelgős brit is. Magyar nemzeti sajátságként mi mindezt a partvonalról, mások tévéjében nézzük, és legfeljebb azzal vigasztalódhatunk, hogy népességarányosan nekünk van a legtöbb közszolgálati csatornánk a világon.

A műfaj klasszikusa, Az elnök emberei az USA kormányzati rend­szerének apoteózisa. Innen jutottunk el napjainkra a House of Cardsig – azzal a cseppet sem lényegtelen megszorítással, hogy ez egyrészt egy brit sorozat re­make-je, másrészt annyira elveti a sulykot, hogy számos erénye dacára képtelenség komolyan venni. A legpiszkosabb politikai játszma, visszaélés a hatalommal, a korrupció minden formája súlytalanná válik amellett, hogy a kormány/államfő többrendbeli gyilkos, egyszerű köztörvényes bűnöző. Az ilyenek pedig egy egészen más zsáner szereplői.

A dánok a West Wingnél kevésbé magasztosan, a Kártyavárnál jóval etikusabban, egészében földönjáróbban közelítették meg a témát a Borgennel. A cím a Christiansborg kastélyra utal, amelyben a három hatalmi ág – miniszterelnökség, parlament, legfelső bíróság – székel. A körülmények váratlan összejátszása úgy hozza, hogy a parlamenti választásokon elhullik a két nagy esélyes, és nevető harmadikként befut a Mérsékelt Párt (a fantázianevű pártokat nem nehéz azonosítani a létezőkkel). Karizmatikus vezetőjük, Birgitte Nyborg tűzről pattant milf, aki biciklivel munkába járó kétgyerekes anyából egyszerre a reflektorfényben – és a politikai intrikák középpontjában – találja magát. Megnyílik előtte a lehetőség, hogy Dánia első női miniszterelnöke és jelentős „államférfi” legyen. Már önmagában a lehetőség megragadásáért is olyan képességeket kell mozgósítania, amelyek létezéséről nem is tudott, ahogy nem tudhat arról sem, mekkora árat kell ezért fizetnie.

false

A hivatásos politikusokon kívül természetesen szerepet kapnak a különféle „királycsinálók” (köztük egy dúlt lelkű spindoktor) és a média (a vezető tévéadótól a botránylapig), és persze fény derül kisebb-nagyobb disznóságokra is. E téren azért nem lehetnek túlzott elvárásaink, lévén Dánia a világ egyik legkevésbé korrupt országa.

A sorozat három évada (egyenként tíz egyórás epizóddal) közül az első a legjobb, amelyben a közügyek dominálnak, míg az elsöprő siker kikényszerítette folytatásban egyre nagyobb teret szentelnek a megismert és megszeretett figurák magánéletének.

A tüneményes Sidse Babett Knudsen (aki vágyik őt újra látni, annak ajánlom a tragikus kimenetelű dán–porosz háborúról szóló 1864 sorozatot) tökéletes választás, de a többiek sem okoznak csalódást, különös tekintettel a revolver-újságíróvá vedlő, bukott politikust játszó Peter Mygindre, az alkoholproblémákkal küzdő veterán újságírónőt adó Benedikte Han­senre vagy a miniszterelnök férjeként egy leharcolt gyeses anya minden tünetét felmutató Mikael Birkkjaerre.

A Borgen világszerte hatalmas érdeklődést keltett, Koszovótól Izraelig, Dél-Koreától Törökországig sugározták, de még magyar tévénézők is láthatták, hogy működik egy demokrácia – már ha fogni tudják valamelyik szomszédunk, például a szerbek adását.

Magyar felirat (első évad): Lavinia

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.