Tévétorrent

American Vandal

  • Szabó Ádám
  • 2018. március 1.

Tévétorrent

Farkat graffitizni valahova igazi politikai tett – itthon inkább gecit taggelni menő, de az American Vandal bebizonyítja, mennyivel több perspektíva van a karakán figurális ábrázolásban: számít az, hogy merre áll a hímtag, mi a golyókhoz viszonyított aránya, van-e rajta szőr vagy nem (csak akkor autentikus, ha van), mennyi idő alatt készül el, és hová kerül. Az American Vandalban mindegyik részlet – és még sokkal több is – kimerítő elemzés tárgya.

Dylan Maxwell nagypofájú bohóc, notórius farokrajzoló, aki több tanárt kergetett már az őrületbe e szenvedélyével – teljesen természetes, hogy amikor a gimnázium tanári karának huszonhét kocsiját hasonló módon megrongálja valaki, a gyanú rá terelődik. Kérdés nélkül felfüggesztik, s ezzel továbbtanulását és egész jövőjét elkaszálják. És akkor a tévés szakkör geekjei hozzálátnak felgöngyölíteni az esetet. A sorozat az ő nyomozásuk ál-dokumentumfilmes lenyomata.

Gyilkosság helyett csak néhány sebtében felfújt farokról van szó, a szatirikus él tehát eleve adott – az American Vandal viszont tökéletesen másolja és parodizálja a nyomozós sorozatokat, és úgy tud ön­ironikus lenni, hogy komolyságát egy pillanatra sem veszíti el. Karfába markolóan izgalmas, ahogyan kiderül, lehet-e ennyi pöcsöt felrajzolni az alibi ideje alatt, s megbízható koronatanú-e az, aki nemrég az egész iskola előtt bekamuzott egy nyári táborban kapott handjobot. S pont erről szól a sorozat, arról, hogy tinédzserkorban a megbélyegzés, a kiközösítés, az ítélkezés vagy a továbbtanulási álmok szertefoszlása létkérdés.

Magyar felirat: mrgreen

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.