Tévétorrent

American Vandal

  • Szabó Ádám
  • 2018. március 1.

Tévétorrent

Farkat graffitizni valahova igazi politikai tett – itthon inkább gecit taggelni menő, de az American Vandal bebizonyítja, mennyivel több perspektíva van a karakán figurális ábrázolásban: számít az, hogy merre áll a hímtag, mi a golyókhoz viszonyított aránya, van-e rajta szőr vagy nem (csak akkor autentikus, ha van), mennyi idő alatt készül el, és hová kerül. Az American Vandalban mindegyik részlet – és még sokkal több is – kimerítő elemzés tárgya.

Dylan Maxwell nagypofájú bohóc, notórius farokrajzoló, aki több tanárt kergetett már az őrületbe e szenvedélyével – teljesen természetes, hogy amikor a gimnázium tanári karának huszonhét kocsiját hasonló módon megrongálja valaki, a gyanú rá terelődik. Kérdés nélkül felfüggesztik, s ezzel továbbtanulását és egész jövőjét elkaszálják. És akkor a tévés szakkör geekjei hozzálátnak felgöngyölíteni az esetet. A sorozat az ő nyomozásuk ál-dokumentumfilmes lenyomata.

Gyilkosság helyett csak néhány sebtében felfújt farokról van szó, a szatirikus él tehát eleve adott – az American Vandal viszont tökéletesen másolja és parodizálja a nyomozós sorozatokat, és úgy tud ön­ironikus lenni, hogy komolyságát egy pillanatra sem veszíti el. Karfába markolóan izgalmas, ahogyan kiderül, lehet-e ennyi pöcsöt felrajzolni az alibi ideje alatt, s megbízható koronatanú-e az, aki nemrég az egész iskola előtt bekamuzott egy nyári táborban kapott handjobot. S pont erről szól a sorozat, arról, hogy tinédzserkorban a megbélyegzés, a kiközösítés, az ítélkezés vagy a továbbtanulási álmok szertefoszlása létkérdés.

Magyar felirat: mrgreen

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.