Tévétorrent

American Vandal

  • Szabó Ádám
  • 2018. március 1.

Tévétorrent

Farkat graffitizni valahova igazi politikai tett – itthon inkább gecit taggelni menő, de az American Vandal bebizonyítja, mennyivel több perspektíva van a karakán figurális ábrázolásban: számít az, hogy merre áll a hímtag, mi a golyókhoz viszonyított aránya, van-e rajta szőr vagy nem (csak akkor autentikus, ha van), mennyi idő alatt készül el, és hová kerül. Az American Vandalban mindegyik részlet – és még sokkal több is – kimerítő elemzés tárgya.

Dylan Maxwell nagypofájú bohóc, notórius farokrajzoló, aki több tanárt kergetett már az őrületbe e szenvedélyével – teljesen természetes, hogy amikor a gimnázium tanári karának huszonhét kocsiját hasonló módon megrongálja valaki, a gyanú rá terelődik. Kérdés nélkül felfüggesztik, s ezzel továbbtanulását és egész jövőjét elkaszálják. És akkor a tévés szakkör geekjei hozzálátnak felgöngyölíteni az esetet. A sorozat az ő nyomozásuk ál-dokumentumfilmes lenyomata.

Gyilkosság helyett csak néhány sebtében felfújt farokról van szó, a szatirikus él tehát eleve adott – az American Vandal viszont tökéletesen másolja és parodizálja a nyomozós sorozatokat, és úgy tud ön­ironikus lenni, hogy komolyságát egy pillanatra sem veszíti el. Karfába markolóan izgalmas, ahogyan kiderül, lehet-e ennyi pöcsöt felrajzolni az alibi ideje alatt, s megbízható koronatanú-e az, aki nemrég az egész iskola előtt bekamuzott egy nyári táborban kapott handjobot. S pont erről szól a sorozat, arról, hogy tinédzserkorban a megbélyegzés, a kiközösítés, az ítélkezés vagy a továbbtanulási álmok szertefoszlása létkérdés.

Magyar felirat: mrgreen

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.