Tévétorrent

BrainDead

Tévétorrent

A sorozat kétségtelenül ígéretes alapötlete szerint Washingtont ellepi egy meteorittal érkező földön kívüli rovarkolónia, s az áldozatok fülén bemászva elkezdik csócsálni az agyukat, így hamarosan egyre több (szélsőbalra és szélsőjobbra egyaránt húzó) politikai fanatikus kezd őrjöngeni a városban.

Az egészet úgy kell elképzelni, mint a Támad a Mars! vagy az Armando Iannucci-féle The Thick of It/Veep keresztezését, kicsit kevesebb éleslátással. Michelle és Robert King (a Férjem védelmében készítői) valós eseményeket használnak a sorozatban (pl. a bogarak a 2013-ban Oroszországban becsapódott meteorittal érkeznek, rendszeresen látunk bejátszásokat Hillary Clinton és Trump beszédeiből). Okosan kifordítják a sci-fi és horror műfaji paneljeit: a bogarak nem a világ elpusztítására törekednek (illetve nem a megszokott módon), áldozataikon erőt vesz a „világjobbító szándék”, azaz fanatikus republikánussá vagy demokratává válnak. Észre sem vesszük, de zavarba ejtő kérdésekkel szembesülünk arról, hogy mi tesz valakit „jobbossá” vagy „balossá”: hogy obskúrus brit sorozatokat néz a közszolgálati adón és gyakran emlegeti Finnországot és Dániát, vagy vonzódik a countryhoz és néha kijelenti, hogy minden élet számít?

A készítők az egész sorozatot egy olvasható jelrendszerré teszik, az öltözékek, a fiktív és valós tv-bevágások, a zenék és zajok mind utalnak a valós politikai környezetre. Mindez még jobb lenne, ha nem csusszannánk bele az idealista sóhajtozásba a politikusok cinizmusáról és az extremizmus kártékonyságáról.

Magyar felirat: LML–dreamon

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.