A sorozat kétségtelenül ígéretes alapötlete szerint Washingtont ellepi egy meteorittal érkező földön kívüli rovarkolónia, s az áldozatok fülén bemászva elkezdik csócsálni az agyukat, így hamarosan egyre több (szélsőbalra és szélsőjobbra egyaránt húzó) politikai fanatikus kezd őrjöngeni a városban.
Az egészet úgy kell elképzelni, mint a Támad a Mars! vagy az Armando Iannucci-féle The Thick of It/Veep keresztezését, kicsit kevesebb éleslátással. Michelle és Robert King (a Férjem védelmében készítői) valós eseményeket használnak a sorozatban (pl. a bogarak a 2013-ban Oroszországban becsapódott meteorittal érkeznek, rendszeresen látunk bejátszásokat Hillary Clinton és Trump beszédeiből). Okosan kifordítják a sci-fi és horror műfaji paneljeit: a bogarak nem a világ elpusztítására törekednek (illetve nem a megszokott módon), áldozataikon erőt vesz a „világjobbító szándék”, azaz fanatikus republikánussá vagy demokratává válnak. Észre sem vesszük, de zavarba ejtő kérdésekkel szembesülünk arról, hogy mi tesz valakit „jobbossá” vagy „balossá”: hogy obskúrus brit sorozatokat néz a közszolgálati adón és gyakran emlegeti Finnországot és Dániát, vagy vonzódik a countryhoz és néha kijelenti, hogy minden élet számít?
A készítők az egész sorozatot egy olvasható jelrendszerré teszik, az öltözékek, a fiktív és valós tv-bevágások, a zenék és zajok mind utalnak a valós politikai környezetre. Mindez még jobb lenne, ha nem csusszannánk bele az idealista sóhajtozásba a politikusok cinizmusáról és az extremizmus kártékonyságáról.
Magyar felirat: LML–dreamon
