Tévétorrent

Cleverman

Tévétorrent

Ebben az ausztrál utópiában – némileg rejtői felállásban – három társadalmi réteg próbálja megoldani az együttélést.

A népesség európai része és az őslakosok közti ellentét korántsem mesei elem, de ezt itt még tetézi, hogy megjelennek a „félemberek”, az ausztrál mítoszok szőrrel borított erdei vadjai is, akik gettóba kényszerülve próbálnak élhető világot és emberi jogokat kiküzdeni maguknak.

A mű üzenetét nem nehéz felfejteni, a központban ugyanis az ausztrál őslakosok mítoszvilága áll, amelyről viszont olyan keveset tudunk, hogy a filmben emlegetett vészt hozó szörnyeket, az Álomidőnek nevezett közös tudatalatti kozmoszt vagy épp az ezzel bánni tudó törzsi varázslót, a címszereplő Clevermant is simán hihetjük egy sci-fi-író fantazmagóriájának. De egyik sem az, s ettől lesz ez a sorozat sokkal érdekesebb, mintha pusztán egy családi és örökösödési viszályokat (természetesen jön a tékozló fiú és viszi a lényeget) vagy az elnyomó és elnyomott közti társadalmi problémákat felmondó mese lenne.

A háttérben húzódó misztikum, a családi dráma és a mindenkori megalázások realitása jó arányban keveredik, de az első epizódok ismeretében azért elég nehéz megjósolni, hogy a rengeteg problémafelvetés végül nem esik-e teljesen szét, és meg tud-e maradni egy erős, összetartó világmagyarázatnál. Az esély mindenesetre megvan rá. A színészek (például Iain Glen és Frances O’Connor) is kitesznek magukért.

Az ausztrál mondavilág nyilván fenn tudja tartani az érdeklődést, a kérdés csak az, hogy elég lesz-e a spiritusz az évad végéig.

Magyar felirat: falatka2003 & Szigony

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.