Tévétorrent

GLOW

Tévétorrent

A Netflix sorozatában lazán olvad össze a Csajok és a Broad City realizmusa, az Orange Is The New Black diverzitása és a Stranger Things nosztalgiája.

A széria látszólag a nyolcvanas évek rövid életű divatját, a női pankrációt járja körül, de közben betekintést nyerünk a kor szexizmusába, a feminizmus jobb és rosszabb értelmezéseibe, a hollywoodi küszködésbe és a trash mozi bugyraiba is. Egy szebb napokat látott B filmes rendező (aki saját buta és undorító műveit valamiféle cronenbergi költészetnek tekinti – pedig már az is…) lányokat és asszonyokat keres egy női pankrátorliga elindításához. Csupa küszködő, a hollywoodi csillogástól igen messze élő nő jelentkezik, akik elég elkeseredettek ahhoz, hogy színes, feszes mezekben és homoerotikus harci szituációkban tárgyiasítsák magukat a férfi nézők örömére. A sorozat egy alkalmat sem mulaszt el, hogy rámutasson a helyzet nyilvánvalóan röhejes voltára (a legtöbb jelentkező még tévében sem látott pankrációt), ám jó arányérzékkel némi drámát is vezet a cselekménybe. Minden epizód megismertet minket az etnikailag és osztályhelyzetüket tekintve is színes női társaság tagjai­nak traumáival és háttértörténeteivel, de nagy hangsúlyt kap a csoportközi viszonyok feltárása is.

A GLOW megajándékoz a szégyenkezve nevetés ritka élményével: lehetetlen nem röhögni, ahogy a pankrátorjelöltek kiválasztják klisészerű, legkevésbé sem pc perszónáikat (egy pakisztáni lány öngyilkos merénylő, míg a fekete családanya „segélykirálynő” lesz); soha nem volt még ilyen üdítő egymást gyepáló nőket nézni.

Magyar felirat: eszticsillag

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”