Három fiatal lány estélyiben áll a metróban, kézen fogva, elszántan… Ugranak? Dehogy. Újraírják a Szex és New Yorkot. Bár hivatalosan a Cosmopolitan neves főszerkesztőjének, Joanna Colesnak az élete volt a forrás, de a divat, az újságírás, a szókimondó párkapcsolat- és énkeresgélés tematikája megkerülhetetlenné teszi a híres elődöt.
A The Bold Type mindeközben azért nem egyszerűen másol: a fő események egy (a) női magazin főszerkesztősége körül forognak, ahol három barátnő – különböző munkakörökkel és ambíciókkal – igyekszik megélni és túlélni mindennapjait. Hogy mitől lesz ez érdekes? Különösképpen semmitől, de azért totál szerethető, és könnyű csajos nyáresti rozéfröccsnek épp jó, akkor is, ha túlságosan is igyekszik valami mélységet vinni a történetbe, például azzal, hogy csak ritkán hozza szóba a szexet női nézőpontból. Inkább csak úgy rácsodálkozik – és ezáltal felmutatja, hogy bár sokan tabumentesnek hisszük magunkat, azért mégsem mindenkinek természetes például a szex sem.
Van egy remek főszerkesztőnk, aki egyszerre szigorú igazgató néni, következetes főnök és megértő, támogató anyuka – de végül is a sorozat tiszteletadásnak készült, így elég jóleső nézni is. Persze a fő mondanivaló az (akar lenni), hogy egy divatmagazin/női magazin nem feltétlenül felületes holmi, lehet az feminista, lehet komoly és mély annak ellenére is, hogy a cikkek jó része a „milyen cipőt vegyél fel a reggeli párizsis zsemléhez?” vagy a „hogy varázsold el a pasidat az új táskáddal, ha a horoszkópja rák?” témakörében mozog.
Magyar felirat: BK88 & DennyKeh
