Tévétorrent

Hinterland

Tévétorrent

Amerikában szinte minden nagyvárosnak kell egy helyszínelő, és ha ez úgymond az identitás záloga, miért is ne importálná a walesi öntudat. A hely hőse Mathias nyomozó, aki mellé természetesen odacsapódik a hamisítatlan walesi táj és minden, ami egy noir krimihez kell. Idilli és ódon, végtelen zöld lankák és meredélyes partfalak között másfél órás részekben kapjuk a pszicho-thrillerbe illő figurákat és a régmúlt hátborzongatóvá hangolt történeteit.

A szerkesztés elve az ellentét: puha képek, finom, párás színek, vin­tage színvilág, miközben a nyikorgó, rozsdamarta vasszegeken az áldozatok nyomai. Ha pedig vérfürdőt mondanak, valóban kádról és vérről lesz szó. Szép, igényesen kidolgozott képekkel van dolgunk, lassú, borongós tájképeket montázsszerű közelik bevágásával tarkítva. A BBC-ről tudvalevő persze, hogy festeni tud. De nehéz volna azt mondani, hogy valami hatalmas újdonságról van szó, és átsiklani a fölött, hogy nyomozónk kedvenc autójának gyakori elidőzése a tájban már-már egy nagy volumenű reklámfilmmé avat egyes részeket.

A nyomozás amolyan klasszikus, Poirot-féle séma: egy halott, vallanak az érintettek szépen sorban, aztán tessék összetenni a kirakóst. Az itteni helyszínelő csapat sem mutat túl az ezernyi többin, mindössze annyiban, hogy nem kapnak akkora hangsúlyt, inkább a szinte misztikus, évtizedes traumákra épülő pszichodrámák állnak a középpontban. És az úgynevezett walesi nyelv meg a gyakori nyelvváltás, ha már identitásmutogatásról van szó. De ez a helyén is van, mert pluszízt ad az egésznek.

Magyar felirat: SidCarter

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.