Ha a magyar nacionalistáknak legalább halvány fogalmuk lenne a dolgok aktuális állásáról, már rég a zászlajukra hímezték volna Louis C. K. korpulens alakját. A nyugati tömegkultúrában Lena Dunham, a kövér zsidó sorozatkészítő-színész-író mellett ugyanis jelenleg a Székelynek született kövér ír-indián-magyar-zsidó humorista-sorozatkészítő-színész a legszemrevalóbb jelenség. Immár három évadot megért szériája, a Louie rafinált keveréke a realitynek, az amerikai stand-upnak és az önéletrajzi ihletésű drámai fikciónak, legfrissebb dobása viszont épp a szimplasága okán lefegyverző. Látszólag semmi trükk nincs benne: a gyökereihez mintegy visszatérő humorista kiáll egy tök üres színpad közepére, és arizonai közönségének egy órán át nyomja a dumát. Az erősen kopaszodó figura a filléres trikójában olyan, mintha az utcáról esett volna be, és ügyesen elhiteti, hogy az összes fordulat most jut az eszébe. Pofonegyszerűnek tűnik, de elég csak a magyar stand-up erőlködőire gondolnunk, hogy érzékelni tudjuk C. K. kegyetlen profizmusát - már persze azokban a másodpercekben, amikor a fulladásveszélyt észlelve elcsitítjuk kicsit magunkban a röhögést. Az Oh My God igazi tour de force: viccesen indul, aztán tízpercenként megbízhatóan magasabb sebességre vált. A komédiás győz, mert nem ismer sem istent, sem embert, de a monitoron át is érezni lehet bálnaszívének áradó melegét. Kimond mindent, amit szégyenkezve elhallgatni szokás, s ezzel éppen azt adja nézőinek, aminél több egy művésztől aligha várható: a szabadság semmihez sem fogható, fájdalmasan édes, kábító mámorát.
Figyelmébe ajánljuk
Nyerjen tárlatvezetést a Lengyel Intézet kiállítására!
Jöjjön lengyel képregényeket nézegetni a Magyar Naranccsal!
Bányászvárost alapított, magyar újságot, aztán visszajött nyilast üldözni
Facebook-csoportból lett szerzői közösség írja az amerikai és Amerikát megjárt magyarok kollektív történelemkönyvének második kötetét.
Törley Katalin: Megadom a bizalmat annak a pártnak, amelyik képes lesz leváltani a kormányt
Most is és mindig felajánljuk a szaktudásunkat és segítségünket a demokratikus pártoknak – mondta lapunknak a Tanítanék Mozgalom képviselője, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy a múlt héten az elsőfokú ítéletet megváltoztatva nem a Kölcseyből kirúgott tanároknak adott igazat a Fővárosi Ítélőtábla.
A saját határain túl
Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.
Az űr az úr
Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.
Férgek és fűzfapoéták
Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan abban, ahogy a filmipar figyelme (újra) a teljesíthetetlen szépségideálok felé fordult.
Pincebogarak lázadása
Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szakágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.
Luxusszivacsok
A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.
Égen, földön, vízen
Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.
Visszaszámlálás
A Ne csak nézd! című pályázatot a Freeszfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.
Mészáros Lőrinc egy történet
