Tévétorrent

Riverdale

Tévétorrent

Ha van a szappanoperának vagy legalább a narratív mintázatainak utolsó mentsvára, akkor az a CW. Igaz, a csatorna többnyire nem tiszta formájában műveli a műfajt, de tagadhatatlan érdemei vannak abban, hogy a hagyományosan a nyugdíjas/háziasszonyi fogyasztói csoportot megcélzó terméket kinyitotta a fiatal felnőtt közönség felé is. A Zöld íjász, a Vámpírnaplók, a Smallville a hibridebb változatok közé tartoznak, míg a Szívek szállodája, a Gossip Girl, a One Tree Hill (nem beszélve a klasszikus szappanopera-felújításokról, mint a Melrose Place vagy a 90210) pedig a műfajilag tisztábbak közé.

A legújabb saját sorozatuk, a Riverdale múlt és jelen meghatározó sorozatirányzataiba kapaszkodik bele. Talán kissé meglepő, de a klasszikus szappanopera-stílusú, szerelmi háromszöges Archie képregények laza adaptációjáról van szó, melyet a készítők a Twin Peaks-szel próbálnak ötvözni. A formai jegyeket még sikerül reprodukálni (anakronisztikus gyapjúpulóverek, sejtelmes erdő, ódivatú diner, Mädchen Amick), de Lynch sorozatának enyhe őrületét és merész műfaj- és narrációváltásait már nem sikerül átemelni. A néhol kimondottan erős atmoszféra alatt csak a szokásos CW-elemek rejlenek: egy csapat fotogén, karizmát nélkülöző fehér tini, akik a valódi konfliktusok helyett inkább csak az egymással való minél változatosabb (de kétségkívül szórakoztató) összegabalyodással vannak elfoglalva. A Riverdale az izgalmas műfajhibrid lehetőségét többnyire csak ígérgeti, alig több, mint a szokásos tini-szappanoperák.

Magyar felirat a 7. részig: Jessica, utána fordítót keres

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.