Ha egy sorozatra Freud és Hasfelmetsző Jack hosszú árnyéka vetül, azonnal felmerül a gyanú, hogy valami gótikus, setét és perverzkedő giccshez lesz szerencsénk. Amint az Alienist első kockái felfedik, hogy az aktuális sorozatgyilkos kisfiúkat – gyerekprostituáltakat – öl, már tényleg csak arra tudunk gondolni, hogy az olcsó, hatásvadász aberráció körbemutogatásának minősített esetével van dolgunk. A sablonos első epizód csupa halovány figurát vonultat fel: a Harvardon tanult magyar pszichológus, dr. Laszlo Kreizler (Daniel Brühl) egy Holmesba oltott Freud, legjobb barátja, a butuska, de hősies sajtóillusztrátor csak arra való, hogy rácsodálkozzon zsenialitására, és persze ott az obligát „a korabeli viszonyokhoz képest” magasra törő nő, aki jól megmutatja a férfiaknak.
Ám a sorozat hamar bebizonyítja, hogy több ennél. A sorozatgyilkos hajszolása jó alkalom, hogy feltárulhasson a 19. század végi New York nyomora, antiszemitizmusa, xenofóbiája és korrupciója. A figurák is hamar kinyílnak: Kreizlerről gyorsan kiderül, hogy mélyebben érintik betegei és az ügy, mint mutatni szeretné, s talán nemcsak a teste, de a lelke is sérült.
A következetes történetvezetésnek és jellemábrázolásnak hála az olyan klisék, mint a szex és a fájdalom közti vékony mezsgye, a gyerekkori traumák felnőttkori hatása vagy az arisztokrácia kedvéért félrenéző rendőrség és ennek a félrenézésnek a levét ivó underclass mind súlyt és értelmet kapnak. Az Alienist lassú égéséhez pedig Budapest és Daniel Brühl ropogós magyar szavai adják a hátteret.
Magyar felirat: Zire & anneshirley83
