Tévétorrent

The Alienist

Tévétorrent

Ha egy sorozatra Freud és Hasfelmetsző Jack hosszú árnyéka vetül, azonnal felmerül a gyanú, hogy valami gótikus, setét és perverzkedő giccshez lesz szerencsénk. Amint az Alienist első kockái felfedik, hogy az aktuális sorozatgyilkos kisfiúkat – gyerekprostituáltakat – öl, már tényleg csak arra tudunk gondolni, hogy az olcsó, hatásvadász aberráció körbemutogatásának minősített esetével van dolgunk. A sablonos első epizód csupa halovány figurát vonultat fel: a Harvardon tanult magyar pszichológus, dr. Laszlo Kreizler (Daniel Brühl) egy Holmesba oltott Freud, legjobb barátja, a butuska, de hősies sajtóillusztrátor csak arra való, hogy rácsodálkozzon zsenialitására, és persze ott az obligát „a korabeli viszonyokhoz képest” magasra törő nő, aki jól megmutatja a férfiaknak.

Ám a sorozat hamar bebizonyítja, hogy több ennél. A sorozatgyilkos hajszolása jó alkalom, hogy feltárulhasson a 19. század végi New York nyomora, antiszemitizmusa, xenofóbiája és korrupciója. A figurák is hamar kinyílnak: Kreizlerről gyorsan kiderül, hogy mélyebben érintik betegei és az ügy, mint mutatni szeretné, s talán nemcsak a teste, de a lelke is sérült.

A következetes történetvezetésnek és jellemábrázolásnak hála az olyan klisék, mint a szex és a fájdalom közti vékony mezsgye, a gyerekkori traumák felnőttkori hatása vagy az arisztokrácia kedvéért félrenéző rendőrség és ennek a félrenézésnek a levét ivó underclass mind súlyt és értelmet kapnak. Az Alienist lassú égéséhez pedig Budapest és Daniel Brühl ropogós magyar szavai adják a hátteret.

Magyar felirat: Zire & anneshirley83

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.